A mesterséges intelligencia fejlesztése lázasan folyik, és a nagy nyelvi modellekhez, a jól működő generatív MI szolgáltatásokhoz rengeteg adatra van szükség. A szolgáltatások minőségénél nagy a jelentősége annak, hogy mennyi és milyen információval tréningezték. Éppen ezért a cégek nem nagyon válogatják meg, hogy az adatokat honnan szerzik be.
A Meta kapcsán már hosszú ideje beszédtéma volt, hogy a felhasználók adatait használhatta a tréningezéshez, viszont ezt a vállalat nem erősítette meg, alkalomadtán pedig még cáfolták is. Melinda Claybaugh, a cég globális adatvédelmi igazgatója korábban elutasította, hogy a felhasználói adatokat használták volna fel a mesterséges intelligencia fejlesztése során. Azonban most egy vizsgálat során tisztázódott a helyzet, és innentől nem kérdés, hogy a platform hozzányúlhatott a felhasználók tartalmaihoz.
David Shoebridge amerikai szenátor kérdésére válaszolva erősítette meg Claybaugh, hogy valójában a Meta a Facebookon és az Instagramon is bármit felhasználhatott, amit az emberek publikusan osztottak meg. Egészen 2007-ig visszamenőleg begyűjthette a bejegyzések tartalmait a vállalat. Nemcsak a szövegeket, hanem a képeket is összekaparhatta a Meta, egyedül az védhette meg a felhasználói adatokat, ha privát bejegyzésekről volt szó.
Fontos azt hozzátenni, hogy valójában nem tudjuk azt pontosan, hogy végül is milyen adatokat használt fel a mesterséges intelligencia tréningezésére a Meta. A lehetősége megvolt arra, hogy az elmúlt 17 évből bármit összeszedjen a platformjairól, azt viszont nem tudni, hogy például mennyire régi bejegyzésekig nyúlhatott vissza, és hogy mindent válogatás nélkül felhasznált-e. Teljesen ködös a történetnek ez a része, és mivel a cégek az MI fejlesztéseik kapcsán a lehető legnagyobb titoktartásra törekednek, ez valószínűleg így is marad.
Az sem tiszta teljesen, hogy a fiatalkorúak tartalmaival miként járhatott el a Meta. Claybaugh azt nyilatkozta most, hogy a 18 éven aluliak adatait nem használták fel, ami rendben van. De ennél azért bonyolultabb a képlet, ha arról van szó, hogy mi lett azoknak az adatoknak a sorsa, amit egy ma már felnőtt felhasználó még fiatalkorúként osztott meg. Azt nem tudta tisztázni, hogy ilyenkor mi a helyzet, mint ahogy azt sem, hogy mi van azokkal a képekkel, amiket felnőttek osztanak meg a gyermeikről a közösségi médiában.
Az EU-ban a felhasználóknak már van arra lehetősége, hogy megtiltsák a Metának, hogy ilyen céllal felhasználják az adatokat. Az Európai Unió viszonylag nagy szigort próbál gyakorolni ezen a fronton, amiben már az AI Act jogszabály is a segítségére van. Arról is kérdezték a Meta adatvédelmi vezetőjét, hogy tervezi-e a cég, hogy általánosan lehetőséget nyújtson az MI tréningezéshez történő adatfelhasználását kikapcsolására, de erre sem tudott válaszolni jelenleg.
A LinkedIn esetében az illetéktelen adatfelhasználásra éppen azért derült fény, mert a cég csendben bevezetett egy olyan kapcsolót, amivel a regisztráltak ezt megtilthatják. Annyival tehát ott jobb a helyzet, hogy a felhasználóknak van már lehetősége rendelkezni arról, hogy az adataikat az MI tanításához begyűjthessék.
„A személyes adataidat módunkban áll felhasználni a termékeink és a szolgáltatásaink fejlesztéséhez, javításához és szélesebb körben biztosításhoz, tréningezhetjük ezzel a mesterséges intelligencia modelleket, és az automatizált rendszereket, hogy a szolgáltatásaink hasznosabbak lehessenek neked és másoknak is.” – olvasható a cég adatvédelmi szabályzatában.
Ha valaki nem akarja, hogy az adatait ilyen célra használják, akkor a LinkedIn profilon az adatvédelmi beállítások között a Data for Generative AI Improvement opciót kell keresni és kikapcsolni. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy az eddig megszerzett felhasználói adatokra ennek már nem lesz hatása. Az eddig összekapart adatokat a vállalat már akkor is felhasználhatja, ha most erről másként rendelkezik az ember.
Elvileg az EU-ban, illetve az Európai Gazdasági Térségben és Svájcban a LinkedIn nem nyúlt a felhasználók adataihoz. A szolgáltatásnak egyébként van még egy gépi tanulási eszköz, ami nem generál adatokat, és arra a fenti kapcsoló nem vonatkozik, ezt a személyre szabás és a moderáció során használja a cég. Ezt egy másik lehetőséggel tudják az emberek „hatástalanítani”. A cég Data Processing Objeciton From kérvényét kell ehhez kitölteni.
Sajnos minden fronton azt lehet látni, hogy sorra derülnek ki, milyen visszaéléseket követnek el a vállalatok a rájuk bízott felhasználói adatokkal. Különösen a nagy közösségi szolgáltatásoknál érzékeny téma ez érthető módon, de egyébként a kisebb platformokkal is érdemes elővigyázatosnak lenni.
