Kicsit több mint 30 év alatt eljutottunk oda, hogy a Naprendszerünkön belüli bolygókon túl már több mint 5000 exobolygót is ismerünk a kozmoszban. És ezek egyike sem hasonlít különösebben a Földhöz. Ha azonban egy Földhöz hasonló bolygó keringene egy másik csillag körül, az valószínűleg az is eleve másképp nézne ki, mint a mi kékes-zöldes planétánk. Például lehetne a lila is.
A Carl Sagan Intézet kutatóinak egy csoportja arra hívja fel a figyelmet, hogy az élet jeleire vadászva a világegyetemben talán pont ilyen lila világok után kellene kutatni. A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society: Letters című folyóiratban megjelent új tanulmányukban a kutatók azzal érvelnek, hogy a lila baktériumok más bolygókon a legkülönbözőbb körülményeknek kitéve is képesek lehetnek boldogulni, és az általuk lakott világok jellegzetes és feltűnő színnel bírhatnak.
„Össze kell állítanunk az élet jeleinek adatbázisát, hogy távcsöveink észrevegyék az életet, ha az történetesen nem pontosan úgy néz ki, mint amivel nap mint nap találkozunk magunk körül” – mondja Lisa Kaltenegger, az intézet igazgatója, az új tanulmány társszerzője.
A lila baktériumok fotoszintetizáló mikroorganizmusok, amelyek vízi és szárazföldi környezetben egyaránt megélnek, és kevés látható fénnyel vagy oxigén nélkül is képesek túlélni. A Föld egyes helyein ma is léteznek, például sekély vizekben, partvidékeken és mocsarakban, valamint a mélytengeri hidrotermális kürtőkben. Amikor a mikrobiális élet először jelent meg a Földön mintegy hárommilliárd évvel ezelőtt, a korábbi kutatások alapján a lila baktériumok valószínűleg az egyik legelterjedtebb életformának számítottak.
Az új kutatást végző csoport több mint 20 lila kénbaktériumból és másfajta lila baktériumból gyűjtött és tenyésztett mintákat. A kutatók ezután megvizsgálták a baktériumok biopigmentjeit és ezek „fényujjlenyomatait”, majd a Földhöz hasonló, különböző körülményekkel és felhőtakarókkal rendelkező bolygókat modelleztek. Ezekben a szimulált környezetekben mind a nedves, mind a száraz körülményeket kedvelő lila baktériumok intenzív biojelzéseket produkáltak a modellekben.
A szakértők úgy vélik, hogy a lila baktériumok jobban megfelelhetnek a hűvösebb vörös törpecsillagok – a Tejútrendszerben leggyakrabban előforduló csillagtípus – körül keringő bolygókon való boldoguláshoz, különösen, ha nem kell versenyezniük a zöld növényekkel, algákkal és baktériumokkal. Egy vörösebb nap kifejezetten kedvező feltételeket biztosíthat számukra a fotoszintézishez, mondják.
Eredményeik alapján a kutatók katalogizálni kezdték azokat a különböző színeket és kémiai jeleket, amelyeket az organizmusok és ásványi anyagok széles skálája produkálhat egy exobolygó visszavert fényében. Ezek ismeretében a szakértők a következő generációs teleszkópokat olyan eszközökkel láthatják el, amelyekkel meg lehet találni az élet különböző formáit a világegyetemben, még azokat is, amelyek nem hasonlítanak a földi életre.
„Végre kinyithatjuk a szemünket a körülöttünk lévő lenyűgöző világokra” – mondja Kaltenegger. „A lila baktériumok olyan változatos körülmények között képesek túlélni és boldogulni, hogy könnyen elképzelhető, számos különböző bolygón létezhetnek.”
