Az AMD speciális szerverprocesszorokkal bővítette az EPYC sorozatot, amelyek az EPYC 7F családot erősítik, különlegességük pedig abban rejlik, hogy minden eddiginél jobb magonkénti teljesítményt kínálnak a megrendelők számára. A válogatott lapkákat használó processzorok órajel-optimalizált kivitelben érkeznek, azaz hasonló képességekkel rendelkező társaikhoz képest 500 MHz-cel magasabb magórajelen ketyegnek, ami extra teljesítményt jelent, valamint az L3 Cache kapacitását is jelentősen megnövelték. Utóbbiból minden olyan munkafolyamat profitálhat, amelynél szükséges, hogy az adat minél közelebb maradjon a magokhoz, mint például a HPC szegmensben, a HCI alkalmazásoknál, valamint az adatbázis-kezelő szoftvereknél.
A magasabb órajelnek és az L3 Cache-nek köszönhetően a TDP keret is jelentősen nőtt, valamint a ceruza is vastagabban fogott az árak megállapításánál. Ez persze nem is véletlen, hiszen most azonos kategórián belül az AMD termékek kínálják a legjobb magonkénti teljesítményt, ez pedig számos területen lehet fontos – főleg azoknál az alkalmazásoknál, ahol a licencdíjat a magok számától teszik függővé, hiszen így az új processzorok által azonos kiadás mellett magasabb teljesítmény érhető el az adott alkalmazásban. Persze a processzor ára is magasabb, de az ár/teljesítmény arány is sokkal jobb.
Az új processzorok esetében az L3 Cache mérete igen komoly mértékben nőtt, hiszen a 24 maggal ellátott példánynál 64 MB-tal több, azaz 192 MB-nyi L3 Cache áll rendelkezésre. A 16 maggal rendelkező processzor a szokásosnál kétszer több, 256 MB-nyi megosztott harmadszintű gyorsítótárat foghat munkára. A nyolcmagos processzornál egy magra 16 MB-nyi L3 Cache jut, ami négyszer jobb érték, mint bármelyik EPYC modellé.
A változtatások hatására a TDP keret is jelentősen emelkedett: a 24 magos modellnél 60 W-tal, a 16 magosnál 90 W-tal, míg a 8 magosnál 25 W-tal. A maximális boost órajelet szintén emelték, így a 24 magos változat 3,7 GHz-es, míg a 8 és 16 magos példányok 3,9 GHz-es órajelet vethetnek be.
Árazás terén természetesen szintén történt némi változás, ugyanis a „feltuningolt” 24 magos processzor az alapmodellhez képest 667 dollárral lett drágább, így 2450 dollárba kerül, de még mindig olcsóbb, mint a rivális hasonló szintű megoldása, a 2700 dolláros Xeon Gold 6248R. A 16 magos modellnél a 7302-höz képest 2122 dolláros áremelkedés következett be, így ez a processzor 3100 dollárba kerül, ami a Xeon Gold 6246R-nél érvényben lévő 3286 dolláros listaárhoz képest még mindig alacsonyabb. Utóbbi modell viszont csak 35,75 MB-nyi L3 Cache-et kapott, míg az AMD terméke 256 MB-tal gazdálkodhat.
Az új processzorok ár/teljesítmény arányban papíron még mindig jobbak, mint az Intel megoldásai, hiába csökkent a konkurens megoldások ára. Ez remélhetőleg segíteni fog az AMD-nek abban, hogy tovább növelje piaci részesedését és kiélezettebb legyen a verseny ebben a szegmensben is.
