A BASIC programozási nyelv éppen idén májusban ünnepelheti 60. születésnapját, ugyanis a meghatározó fejlesztés, ami később több egyéb programozási nyelv alapjául is szolgált, 1964 májusában jelent meg. A BASIC szó a Beginner’s All-Purpose Symbolic Instruction Code nevet takarja, ami elég jól leírja a programozási nyelv jellegét és erősségeit.
Az eredeti BASIC programozási nyelv, amely 1964-ben jelent meg, a Dartmouth BASIC nevet viseli, méghozzá azért, mert egy New Hampshire-i egyetemen fejlesztették ki, ami a Darthmouth Egyetem nevet viselte. Később a BASIC több tucat egyéb későbbi BASIC programozási nyelv alapjául szolgált, amelyek jellemzően az adott felhasználási területre specializálódtak – lényegében ez az egyetlen egy olyan programozási nyelv, ami ennyire sok „dialektussal”, vagyis inkább különböző alváltozattal rendelkezik. Az eredeti BASIC variáns, azaz a Dartmouth BASIC 1964 májusától egészen 1979-ig kapott frissítéseket, azaz elég sokáig fejlesztették.
A BASIC előtti időszakban eléggé nehézkes volt a számítógépek programozása, maguk a gépek is szoba méretűek voltak és minden feladattípushoz külön kellett őket programozni, olykor lyukkártyák segítségével. A BASIC ezért is bírt nagy jelentőséggel anno, mert forradalmasította a programozást és szélesebb rétegek számára is elérhetővé tette – gyakorlatilag ez volt az első igazán jelentős programozási nyelv.
A BASIC fejlesztése egy időmegosztó rendszer mellett történt, amit a General Electric GE-225-ös gépével lehetett használni. Az időmegosztás ebben az esetben azt jelentette, hogy egyetlen adott PC erőforrásai több terminál között voltak megosztva egy adott időben, az első teszt pedig lényegében két BASIC alkalmazás segítségével történt, amihez két, a GA-225-ös géphez kapcsolódó terminálon keresztül lehetett hozzáférni.
A BASIC repertoárja később számos alváltozattal bővült, amelyek mind-mind speciális felhasználási módokhoz és területekhez készültek, gondoljunk csak a Microsoft BASIC-re, az Atari BASIC-re, a Commodore BASIC-re, vagy éppen a Texas Instrumenst nevéhez fűződő TI-BASIC-re. Még a Microsoft Visual BASIC is a BASIC alapjaira épül, illetve számos egyéb olyan modernebb programozási nyelv van, amelyek ugyanúgy a BASIC által kitaposott ösvényen haladnak tovább. Ezek közé tartozik az SE BASIC 4.2, a Microsoft QuickBasic, a QB64 QuickBASIC, illetve a Small Visual BASIC 3.0 is.
A BASIC még manapság is igen kedvelt a hobbisták körében, és akkor is jó ötlet lehet kipróbálni, ha kíváncsiak vagyunk egy régebbi, de anno jól bevált programozási nyelv felépítésére és sajátosságaira.
