1. Bevezető
Mielőtt belekezdenénk lássuk nagyvonalakban a négy monitor tulajdonságait:
[link target="_blank" href="/_userfiles/Image/Terrayon/78%20-%20Monitorok/tabla+.png"]
[/link]
2. AOC 2434Pw - Áttekintés
AOC 2434Pw
Mivel igen ritkán jár nálunk AOC monitor, ezért most kitüntetett figyelmet szenteltünk a gyártó 24 colosának, a 2434Pw-nek.
Bátran kijelenthetjük, hogy a monitor formaterve rendkívüli, hiszen az éles vonalakkal sikerült úgy játszadozni, hogy az egyedi stílus modern köntösbe burkolózott, így az összkép igen harmonikusra sikerült. Szemből a káva fényes fekete borítást kapott, de hátul a szellőzőrácsoknál és a csatlakozóknál már ennél világosabb műanyag fogad minket, a talp nagy része pedig ezüst színben pompázik, tehát igen nagy a változatosság. A felhasznált műanyag borítás minősége kicsivel jobb is lehetne, elég vékonyra sikerült ugyanis, de legalább a panel hangtalanul dönthető meg, tehát konfigurálás közben nyoma sincs idegesítő recsegésnek, ropogásnak.
A kijelzőt viszonylag jól használható érintőgombokkal látták el. Bár itt is akadnak nehézségek, melyekkel szembe kell néznünk, de összességében jó élmény volt használni ezeket. Az érintőgombok kék világítást kaptak, így sötétben is jól láthatóak, de hogy ne zavarjanak minket, egy idő után elalszik a világítás és csak az állapotjelző fény marad égve, melynek ereje még éppen elviselhető. A koreai monitorokhoz hasonlóan az AOC-nál is kivilágosodnak a piktogramok ahogy ujjainkkal közelítünk, így kerülve el a véletlen gombnyomást. Probléma olyankor mutatkozik, amikor a monitor egy érintést néha duplán vesz figyelembe, és a sík felület miatt az is előfordulhat, hogy a szomszédos gombot „nyomjuk le”. Ha mégsem szeretnénk érintőgombokat használni, akkor szerencsére elővehetjük a szoftveres menüt a telepítő lemezről (i-Menu), melyen minden képbeállítás kényelmesen elvégezhető, ráadásul el is menthetjük profiljainkat. Gyorsgombként egyébként profilváltás és hangerőszabályzás van.
A készülék talpa a mellékelt csavarral szerelhető fel. A művelet egy hajszálnyival könnyebben is mehetne, de a monitor élete során valószínűleg ezt úgyis csak egyszer kell majd megtennünk. Az állvány stabilitása jó, a súlyos talp tisztességesen megtartja a panelt, és a gumitalpaknak hála csúszkálással sem kell számolnunk. Hivatalos adat nincs rá, de érzésre a döntögetés 0 és 15 fok között állítható be, és onnan kicsit sem mozdul el. A képernyő egy teljes körben forgatható meg, ami jól jön társaságban, továbbá a magasságállítás is a rendelkezésünkre áll, mely alaphelyzetben a legalacsonyabb ponton rögzítve van. A kioldáshoz a nyak hátulján egy gombot kell benyomni, ezután a magasság fokozatmentesen állítható tetszés szerint, de rögzíteni csak legalul lehet, tehát szállításkor. A teljességhez csak a pivot mód hiányzik, de az átlaghoz képest még így is nagyon jól teljesít a monitor.
Hátul egy esztétikus és érdekes kép fogad minket, a csatlakozókat ugyanis szépen elrejtették (kár hogy a kábelek elvezetésével már nem foglalkoztak). A külső tápegység kábelének csatlakozóját az egyik oldalon, a video csatlakozókat pedig a másik oldalon, a kis ajtók mögött találjuk. Az automatikus vagy kézi kapcsolású HDMI és VGA dugaszok mellett egy audio csatlakozó is van, de ez csak akkor aktív, ha az analóg video bemenetet használjuk. A csipogók meglehetősen hangosak, de minőség szempontjából igen gyengék. A tölcséres hangzás némileg feljavítható szoftveres hangszínszabályzóval (mivel a monitorban ilyen nincs), de az eredményt még így sem neveznénk jónak. Örültünk, hogy a dobozban a D-Sub kábel mellett a HDMI vezetéket is megtaláltuk, továbbá jár egy mikroszálas törlőkendő is a monitorhoz, mellyel a panelt tisztíthatjuk meg. Mivel a készülék állványa széleskörűen konfigurálható, úgy gondolhatták, hogy a felfüggesztési lyukak feleslegesek ezért nincsenek is, de a különleges forma miatt egyébként se nagyon lehetett volna elhelyezni őket.
 
3. AOC 2434Pw - OSD és Képminőség
OSD
A monitor képprofiljai sajnos nem igazán hatékonynak. A Standard, Text, Internet, Game, Movie és Sports között csak minimális különbséget fedezhetünk fel, ugyanis a Standardot leszámítva mindegyikük egyazon kontraszt értéket használ (mely nagyon magas, ezért csúnya képet eredményez), egyedül fényerejükben különböznek. A színhőmérséklet alapjában véve igen meleg, erről tanúskodik, hogy már a gyári Warm profil is kénytelen kék színkiemelést használni, a többiről nem is beszélve. A szemünknek kiegyensúlyozott 6500K-es értéknek viszont ez megfelel, így különösebb gondunk nem volt a beállítással, de azért megkapjuk az egyedi színcsatornánkénti beállítási lehetőséget és a gyári Normal, Cool, sRGB profilokat is. A menüben elérhető extrának a Color Boost funkciót tudhatjuk be, mellyel különleges színezést érhetünk el. Lehetőségeink: Sky-blue, Green Field, Nature Skin, valamint ezek kombinációja: Auto Detect (ilyenkor a monitor dönti el, hogy kék, zöld vagy bőrszín kiemelést használjon) és Full Enhance (minden kiemelés bekapcsolva). A természetes megjelenítésről viszont ilyenkor le kell mondanunk, ugyanis erős, rikító színek láthatóak. További csemege a Picture Boost szolgáltatás, mely a képernyő egy részletét emeli ki képmanipuláló eljárásokkal. A képkocka pozícióját és beállításait kedvünkre konfigurálhatjuk.
Képminőség
A felvezetés után lássuk a lényeget, vagyis a monitor képét. Az AOC monitora színvilágával sajnos nem nyűgözött le minket. A tesztképeket kémlelve vettük észre, hogy a színátmeneteknél némi sávosodás van, ami önmagában még nem tragédia, de még ehhez hozzájön, hogy a kijelző színvilága kissé fakó, ami általános felhasználás közben is látszik. Ennél a mai TN panelek már szebb képet produkálnak. A fényerőtartalékkal semmi gond, kontrasztja szintén a jobbak közé tehető, bár a legsötétebb árnyalatok már gondot okoznak a kijelzőnek. A panel betekintési szögei átlagosak, oldalról elfogadható sötétedés látható, mely felülről már sokkal intenzívebben jelentkezik. Alulról ahogy azt várjuk, durván megváltozik a kép, de legalább minden irányból (még alulról is) kicsi a színtorzulás, ezért ha kibékülünk a sötétebb és kontrasztszegényebb képpel, akkor oldalról is használható marad a kijelző.
A natív felbontás HDMI bemeneten nagyon szép éles, ami a VGA-ról már sajnos nem mondható el, de alkalomadtán az is megteszi. Alacsonyabb képméretekre evezve azt mondhatjuk, hogy a skálázás egyáltalán nem rossz, bár van némi homályosság, de ezzel még nyugodtan játszhatunk, az 1280*720-as felbontás pedig még szövegolvasásra is jó. A képarány kezelés viszont kimerül a 4:3 módban, amit a monitor sajnos 1280*1024-re is alkalmaz. A 16:10-esekkel ugyanez a helyzet, a kijelző ezeket széthúzza a saját 16:9-es képarányára. Ezektől eltekintve nincs gond, a monitor el tudja dönteni mikor kell a képet összenyomni és széthúzni, így elég csak egyszer bekapcsolni a 4:3 módot.
Ami a háttérvilágítás egyenletességét illeti, a hagyományos CCFL megvilágítás egészen homogén. Bár itt-ott némi foltosodás, alulról pedig enyhe bevilágítás is látszik, ezek mégsem feltűnőek, a háttérvilágítás összességében átlagon felüli. A fekete mélysége közepes, a filmek legsötétebb jelenetei nem tökéletesen kivehetőek, de a lényeg azért látszik. A monitor látószögei nem kimondottan jók és alaphelyzetben színei sem túl megnyerőek, így a Color Boost extra ellenére is csak közepes élményben lehet részünk filmnézés közben. A monitor játék közben a körvonalak mentén némi sárgás utánhúzást produkált, mely bizonyára a gyengén sikerült reakcióidő-gyorsítás mellékhatása (a gyári 2ms-os érték túlzás, még úgy is hogy ez csak a szürke-szürke átmenetre vonatkozik). Játékra tehát nem a legjobb választás az AOC monitora, de alkalmilag még elővehetjük erre a célra, mivel bemeneti késése elhanyagolható, így legalább az irányítás közvetlen.
 
4. BenQ G2420HDB - Áttekintés
BenQ G2420HDB
A BenQ kijelzői a csökkenő árak ellenére egyre jobb képminőséget produkálnak, ezért kíváncsiak voltunk, hogy a 24 colos újdonság beváltja-e reményeinket.
A G szériára jellemző gömbölyded és lekerekített vonalak láthatóak a G2420HDB estében is. A modern, mégis visszafogott formaterven nem változtattak semmit: a panel körüli vékony keret és a készülék talpa is fényes fekete színezést kapott. A felhasznált anyagok minősége jó, mely a kijelző árát tekintve meglepő, nyekergésnek vagy fura zajoknak nyoma sincs.
A menükezelő gombok bizony megszokást igényelnek. Bár jól elkülönülnek egymástól és lenyomásukra a menü is gyorsan reagál, mégsem kényelmes ezeket használni, ugyanis rossz helyen, a káva alján vannak és a színezetlen feliratok is alig látszanak. Szoftveres menü nincs, amivel kiválthatnánk őket, de legalább a gyorsgombok segítenek nekünk a legfontosabb beállításoknál, mint fényerő-, kontraszt- és képprofil állítás valamint bemenet váltás. Az állapotjelző led fénye halvány, ezért figyelmünket sem tereli el.
Az egyszerű képességekkel megáldott állvány a normál felhasználáshoz bőven elegendő dönthetőséggel lát el minket. A panel nemcsak hátra, hanem előre is képes megdőlni, a gyári értékek szerint -5 és 20 fok között. A fix magasságot jól eltalálták, ezért nem éreztük szükségét az utólagos korrekciónak. A pivot mód és talp körüli megforgatás kimaradt, helyette igen jó stabilitása van a monitornak, a talp jól megtartja a panelt, döntögetés közben nyoma sincs ingadozásnak.
A panel hátulját vizsgálva tárulnak elénk a kábel elvezető kampó és a felfüggesztési lyukak. Video csatlakozókból a szokásos kettőt kapjuk, egy DVI-t és egy VGA-t (D-sub). Ha az egyiken megszűnik a jel, akkor átvált a másikra - ezt nem lehet kikapcsolni. A monitoron fejhallgató kimenet és beépített hangszórók nincsenek, lévén nem lehetne őket mire használni. Sajnos a monitorhoz továbbra sem jár a digitális kábel, ami nagy kár, de tekintve, hogy ez az egyik legolcsóbb 24-es monitor, talán érthető. A dobozban telepítő lemez, VGA kábel és egy tápegység kábel található.
 
5. BenQ G2420HDB - OSD és Képminőség
OSD
Az OSD nem sok újdonságot rejt számunkra, ezúttal is a gyártó megszokott lehetőségei fogadnak minket. A menü igen gyorsan reagál a gombnyomásra, azonban az idő sokszor gombkereséssel telik, mert ahogy említettük, a piktogramok nem látszanak megfelelően. A Picture Mode almenü rejti a képprofilokat, melyekkel megnyerő színhasználat érhető el, azonban ezek némileg torzítják a valóságot. A Movie, Game és Photo módok élesítéssel, kontraszt és fényerőnöveléssel markánsabbá, látványosabbá teszik a megjelenítést. Ezeknél kapcsolhatjuk be a dinamikus kontrasztot is, már ha élni szeretnénk ezzel. Különleges helyzetekben jól jönnek az extra színprofilok, viszont internetezéshez, szövegszerkesztéshez jobban járunk a szabványos sRGB-vel vagy egy jól beállított Standard profillal. A színhőmérséklet megváltoztatása csak a Standard profilnál lehetséges, itt megtaláljuk a szokásos kékes, pirosas, normál és egyéni sémákat. Ezeken kívül csak az OSD időzítése és pozíciója állítható be, egyéb extra nincs a menüben.
Képminőség
A BenQ monitora képminőség szempontjából egészen jól teljesített. Ha a kijelzőt képjavító profilok nélkül használjuk, a színek akkor is szépek. Enyhe sávosodás azért van az átmeneteknél, de nem vészes mértékben. A kontrasztskála szélső elemei nem látszanak kellőképpen, hiába játszogattunk a monitor kontraszt és gamma beállításaival, sajnos az eredmény mindig ugyanaz lett: vagy a fehér árnyalatai lettek hibátlanok és a feketék elvesztek, vagy a fekete árnyalatai bukkantak elő és a fehéreké vesztek el - a kettő együtt sajnos nem jött össze. A fényerőtartalékkal viszont semmi baj, közvetlen napsütés ellenére is olvasható maradt a kép. A betekintési szögek jók, mivel a színtorzulás mindegyik irányban minimális, ezért ha 1-2 fokban oldalról, felülről vagy alulról nézzük a képet, az akkor sem változik meg. Ha többen szeretnénk nézni a monitort, akkor oldalról is csak minimális kontrasztvesztéssel kell számolnunk. Ez egyébként felülről felerősödik, alulról pedig a sötétedés durva, de még így is meglepően sokáig olvasható marad a kép.
A kijelző legnagyobb felbontásán remek, tűéles képet produkált, tapasztalataink alapján a BenQ monitorok az egyik legjobbak ezen a fronton. Ez természetesen a DVI bemenetre igaz, de ettől nem sokkal maradt el a VGA bemenet élessége sem, ami dicséretes. Az alacsonyabb felbontások interpolációja szintén elismerést érdemel, hiszen a lehetőségekhez képest nagyon szép maradt a kép nemcsak 720p-ben, hanem 1280*1024-ben és 1680*1050-ben is. A képarány kezelés is tökéletes, a gyártóhoz híven a készülék minden képarányt megfelelően lekezelt, akár 4:3-as, 5:4-es vagy 16:10-esről volt szó (és természetesen a 16:9-esek is).
A háttérvilágítást szintén csak dicsérni tudjuk. Bár alulról némi fény beszűrődik és ha nagyon megerőltetjük a szemünket, akkor enyhe foltosodás is látható a fekete képernyőn, de ezek alig észrevehetőek, így hatásuk sem zavaró. A fekete mélysége közepes, ezért a filmek legsötétebb jelenetei nem látszanak tökéletesen, de a monitor még ezzel együtt is jó társunk lehet filmnézéskor, ugyanis a szép színek mellé jó háttérvilágítás és látószögek társultak. A monitorral játszani is lehet, de számolnunk kell enyhe bemeneti késéssel és némi utánhúzással is. A válaszidő gyorsítás nélküli monitorok (TN paneleseknél az 5ms-osok) között házon belül is találhatunk gyorsabbat (pl. a V szériában), de akiket a gyors mozgásoknál látható enyhe elmosódás nem zavar, azok biztosan jól kijönnek majd a G2420HDB-vel is.
 
6. HannSpree HF237 - Áttekintés
HannSpree HF237
A HannSpree monitorai általában a jó ár/érték viszony szellemében születnek meg, úgyhogy nemsokára meglátjuk, hogy a kedvező vételár mellett a HF237 képminőség szempontjából mit tud felmutatni.
A kijelző beállt a fényes kávás monitorok sorába, mely a fekete szín miatt elegáns, bár kissé ódivatú, formája leginkább egy tévére hasonlít. Az anyagminőség egyáltalán nem rossz, a műanyagok éppen elég vastagok ahhoz, hogy nesz nélkül tapogathassuk meg a monitort.
A készülék nyomógombjai a panel alján találhatók. A piktogramoknak hála jól megkülönböztethetjük ezeket, így mindig tudjuk hová kell nyúlnunk, és a gombok is jól elkülönülnek egymástól, de kicsit kattogósak. Gyorsgomboknak fényerő-, hangerő beállítást és bemeneti video jelváltást kapunk, szoftveres menü viszont nincs, de ilyen gombok mellett nem is hiányoltuk. A led fénye egyáltalán nem zavart minket, még készenlétnél sem.
A monitor talpa egyszerűen szerelhető össze, de sajnos képességei is ugyanilyen szerények. Némileg szélesebb döntögetési intervallumra számítottunk, bár még ez a tartomány is képes kiszolgálni azokat, akik hétköznapi igényekkel rendelkeznek (kb. 0-15 fok). Más konfigurációs lehetőség nincs (pl. magasságállítás, elforgatás, portré mód), de a fixen beállított magasság szerencsére jó, így nem is akartuk átállítani. Egyszerű állványoknál általában jó a stabilitás, hiszen így könnyebben lehet masszív szerkezetet előállítani, de jelen esetben a monitor könnyen borul és a panel döntögetését is némi inogás követi, tehát a készülékkel érdemes óvatosan bánni.
Jó hír, hogy a monitor video csatlakozói közt a HDMI is megtalálható a VGA bemenet mellett. A menüben megadhatjuk, hogy a bemeneti jel megszűnésekor a monitor automatikusan átkapcsoljon-e a másikra, ami dicséretes. Kábel elvezetés nincs, viszont extraként beépített hangszórók is vannak. Ezek a video bemenettől függetlenül szólhatnak, ugyanis mindkét esetben kiválaszthatjuk, hogy a HDMI jel audio sávja vagy az analóg bemenet szóljon. A beépített csipogók viszont elkeserítően szólnak, még szoftveres hangszínszabályzással sem sikerült elfogadható hangok produkálniuk, így nem sokat érnek. HDMI kábel sajnos nem jár a monitorhoz, ennek beszerzése tehát ránk vár, a dobozban csak egy telepítő lemez, valamint a VGA- , audio- és tápkábel trió foglal helyet.
 
7. HannSpree HF237 - OSD és Képminőség
OSD
A kijelzőnek nem túl csicsás, de legalább átlátható és egyértelmű a menüje. A legfontosabb funkciók és az extrák is jól tagolva helyezkednek el, és különösen tetszett, hogy az OSD viszonylag gyorsan reagál a gombnyomásra, így a türelmetlenebb felhasználóknak sincs miért idegeskedniük. Színjavító képprofilok viszont nincsenek, be kell érni a színhőmérsékleti sémákkal, melyek a meleg, természetes, hideg és egyedi beállításokban merülnek ki. A gyári profilok közül tetszésünket egyik sem nyerte el, ezért leginkább a User ajánlott, a számunkra legkedvezőbb színbeállítás a lap alján olvasható (bár így sem lett tökéletes, érdemes ezt mindenkinek saját kedvére beállítani). Az automatikus fényerő- és kontrasztszabályzás X-Contrast néven található meg, a fényerő és kontraszt beállítása ilyenkor inaktívvá válik. Ez általában magas fényerővel üzemel, ezért mi inkább a jó kézi beállításokra esküszünk. Extraként az OSD színét változtathatjuk meg, így a menü zöld, kék vagy sárga színben pompázhat.
Képminőség
A monitor színvilága közepes, képnézegetéskor és filmnézés közben viszont olyan érzésünk támadt, mintha a kijelző alapból valamilyen színjavító eljárást használna, ugyanis a tömörítési hibák jobban látszanak, mint a többi monitornál. A színátmeneti gradienseknél jól látható darabosság is van, a monitor itt sem kápráztatott el minket. A fényerőtartalékkal nincs gond, a kontrasztskálán pedig elfogadhatóan teljesít a monitor, a fehér árnyalatok kifogástalanok, viszont a legsötétebb szürkék már teljesen feketének tűnnek. Ami a betekintési szögeket illeti, a kijelző egészen széles tartományban nagyjából változatlanul megtartja a képét, a színelváltozás minimális, mindössze sötétedés van minden irányból. Oldalról nézve csak elég kicsi, felülről már komolyabb, de még így is szép, és ami a legmeglepőbb, hogy alulról is az átlagnál lassabban következik be a sötétedés.
A natív felbontás élessége a HDMI bemeneten lehetne kicsit jobb. A látottak alapján még így sem rossz, ám a tökéletes élességtől elmarad, viszont ezt legalább képes megtartani a VGA bemeneten is (egy jó videokártya esetén, mert analógon annak a minőségétől is függ a kép). Az alacsonyabb képméretek skálázása közepes. 1280*720-ban némi homályossággal kell számolnunk, mely nem vészes, de láttunk már ennél jobbat is. 1680*1050-ben és 1280*1024-ben ahogy azt vártuk már rosszabb a helyzet, szövegolvasásra nem ajánlottak. Bár mindegyik felbontás élesíthető, mégsem olyanok mintha alapból szépek lennének, ugyanis a körvonalak kiemelése enyhe szellemképet okoz, így magunknak kell dönteni, hogy melyik megoldást választjuk. A monitor képarány kezelése viszont elismerésre méltó, Fit beállítás mellett (a Full kitölti a képernyőt) szinte minden felbontásra a megfelelő képarányt alkalmazza a kijelző, mindegy hogy 4:3, 5:4 vagy 16:10-ről van szó. Az egyetlen baki 1360*768-nál fordult elő, nem egyedülálló eset, hogy ezt a monitor 16:10-nek gondolja és oldalról összenyomja.
A fekete képeken jól látható, hogy bizony alul és felül bevilágítások vannak, de legalább a foltosodás nem vészes. Ezek az egyenetlenségek normál esetben nem látszanak, de filmek sötétebb jeleneteinél már zavaróak lehetnek, különösen ha még figyelünk is rájuk. A fekete mélysége közepes, ami szintén a sötét jelentekre van rossz hatással. Ezzel, a közepes színekkel és bevilágításokkal együtt azt kell mondjuk, hogy vannak ennél jobb monitorok is filmekhez, de legalább a látószögek jók. A kijelzőben nincs válaszidő gyorsítás, ami meg is látszik, gyors mozgásnál már jól látható elmosódással is számolnunk kell, de ha az igényeink nem túl magasak ezen a fronton, akkor játékra is elővehetjük a készüléket, ugyanis ettől még lehet használni, főleg hogy bemeneti késése is alig van.
 
8. LG W2443T - Áttekintés
LG W2443T
Végül lássuk a teszt utolsó szereplőjét, az LG W2443T-t.
A kijelző ránézésre tökéletesen beleillik a koreai gyártó W43 sorozatába, az egyszerű, talán kissé unalmas forma zongoralakk fekete festéssel párosult. Az anyagminőség egészen tisztességes, a káva megfelelően vastag és az illesztési hézagok is elfogadhatóak, de a monitor döntögetése ezúttal nem teljesen némán történik, ami némileg rombolja a minőségi összeszerelésbe vetett hitünket.
A menükezelő gombok kényelmesen használhatóak, hiszen a káva elején vannak, jól elkülönülnek egymástól (így sötétben is könnyű kitapintani őket) és lenyomásukra a menü is gyorsan reagál. A gyorsgombokkal csak bemeneti jelet és képprofilt válthatunk, fényerőállítás ezúttal sincs. A szoftveres menüvezérlés hiánya ilyen jó gombok mellett nem nagy probléma, de azért extraként nem ártott volna beépíteni a kijelzőbe. A bekapcsoló gombba integrált Led lámpa bár nem egy diszkrét darab, használat közben nem olyan feltűnő, a készenléti villogás viszont már idegesítő lehet, szerencse hogy ezt menüből letilthatjuk.
A kijelző egyszerű állványa nem okozhat problémát a felszerelés során, a jól megszokott csavarozós módszer vár minket. A dönthetőség megfelelő határok közt állítható be, hátrafelé 15, előre 5 fokban billenthetjük meg a panelt. Ez elég a mindennapokra, főleg hogy a monitor fix magassága is jó. A nagyméretű talp kellően stabil alátámasztást nyújt a 24 inches monstrumnak, és extraként egy teljes körben forgathatjuk meg a kijelzőt, mely különösen társaságban jöhet jól.
Hátul megtaláljuk az óriási méretű (VESA 200*100) felfüggesztési lyukakat, a csatlakozók táján pedig a DVI és VGA bemeneteket. A HDMI-t hiányoltuk, ilyen vételár mellett ez is elfért volna még rajta. Ha az egyik bemeneten megszűnik a video jel, akkor a monitor önállóan átvált a másikra, ezt sajnos nem lehet kikapcsolni. Beépített hangszórók és extra audio kimenet nincs, viszont mindkét video kábel és a tápegység madzagja is megtalálható a dobozban.
 
9. LG W2443T- OSD és Képminőség
OSD
A képernyőmenü a lényegre szorítkozik, ezért csak az alapvető fényerő, kontraszt és színhőmérsékleti beállításokkal rendelkezik. A kijelző színhőmérsékletét három fokozatban állíthatjuk be 6500K és 9300K között, de elérhető az sRGB szabvány és az egyedi színkeverés is. Közülük utóbbi ajánlott, de nem kell sokáig próbálkozni, ugyanis a kiegyenlített gyári értékek (50,50,50) a mi példányunknál megfelelőnek bizonyultak (ettől függetlenül a kísérletezéstől senkit sem akarunk elijeszteni). A monitor f-engine színkezelő motorjával érdemes próbálkozni, mert látványos hatást érhetünk el vele, azonban rikító színei miatt a gyári sémák (Movie, Internet) nem igazán használhatók erre a célra. További profilok gyanánt a Normal, Demo (fél képernyős összehasonlítás a Normal és Movie között) és az User (egyedi) módokat kapjuk, ahol lehetőségünk van az ACE és RCM képjavító funkciókat saját kézzel beállítani. Extraként az állapotjelző kikapcsolása, és a Fün gomb megnyomásával a 4:3 mód és a Photo Effect részleg áll a rendelkezésünkre. A „4:3 in wide” képarány kezelési funkció hasznossága az olyan régi játékoknál nyer különösebb jelentőséget, melyeknél szélesvásznú monitoron torz a kép, vagyis nem támogatják a 16:9 vagy 16:10-es felbontásokat. Ennek segítségével oldalról nyomhatjuk össze a képet, így érve el a rendes 4:3 arányt. A „Photo Effect” fényképek nézegetésekor lehet szórakoztató pár percig. Három opció közül választhatunk: Gaussian Blur (mely némileg elmossa a képet), Sepia és Monochrome (utóbbi kettő adja magát, barnássá vagy fekete-fehérré tehetjük vele a képet).
Képminőség
A képminőség egészen jó, a színek teltek, ám a színátmeneteknél már látható némi darabosság is, nem teljesen szépek a gradiensek. A fényerőtartalék viszont bőséges, ennek hála erős napsütésben is olvasható marad a kép. A kijelző a legsötétebb árnyalatokat nem képes kifogástalanul megjeleníteni a kontrasztskálán, ezek már beleolvadnak a teljesen fekete háttérbe, de ezt leszámítva egészen jó kontrasztja van a monitornak. A panel látószögei közepesek, ugyanis oldalról a fényerőcsökkenés mellett némi piros színelváltozás is látható, mely csökkenti az élményt az oldalt ülők számára. Felülről igen erős a kontrasztvesztés, alulról pedig egy ideig még olvasható marad a képernyő, azonban itt is számolnunk kell a színtorzulással, lejjebb haladva pedig nem meglepő módon ez már sokkal durvábban jelentkezik.
A monitor legnagyobb felbontásán a digitális (DVI) és analóg (D-Sub) bementen egyformán éles a kép, de sajnos a megjelenítés nem tökéletes, némileg élesebb is lehetne. Az alacsonyabb felbontások interpolációja szintén nem a kijelző erőssége. Még az általában szép 1280*720 is lehetne jobb, ráadásul ezt a felbontást nem akarja teljes képernyőre tenni a monitor, fekete keret veszi körül, annak ellenére, hogy 16:9-es felbontásról van szó. Ez és a többi képméret is közepesen homályos, egyik sem ajánlott szövegolvasásra, de játékra még elmennek. A képarány kezelés a gyártó szokásos 4:3 módjában merül ki, így csak az ennek megfelelő felbontások jelennek meg helyes képarányban, különben videokártyánk skálázására kell hagyatkoznunk, és a monitor homályos interpolációja miatt jelen esetben jobban is járunk vele (ha van rá lehetőség).
Nagy meglepetés viszont, hogy a kijelző háttérvilágítása szinte tökéletes, olyan mintha nem is CCFL technológiával készült volna, ránézésre akár Led-es is lehetne. Igaz, a fényképeken már jobban látszanak a hibák, de az enyhe bevilágítások és a leheletnyi foltosodás szabad szemmel egyáltalán nem láthatóak, emiatt nagy dicséret illeti a gyártó W2443T típusát. A fekete mélysége jó, így ezt is beleszámítva a monitor jól teljesít mozivászonként, azonban ehhez hozzá kell tenni, hogy a közepes látószögek miatt a filmnézés csak egy személynek ajánlott igazán. A monitor játékok alatt lehetett volna jobb, a készülék nem rendelkezik válaszidő-gyorsítással, de már nélküle is vannak ennél gyorsabb panelek a TN kategóriában. A gyors mozgásnál látható közepes utánhúzás, és az irányításon érezhető bemeneti késés miatt a kijelző csak az átlagos sebességű készülékek közt állja meg a helyét.
 
10. Értékelés
AOC 2434Pw
Az AOC monitora ergonómiai szempontból széles konfigurációs lehetőségekkel rendelkezik (a kényelemmel tehát nem lesz gond), és különleges formája miatt túlzás nélkül állíthatjuk, hogy szobánk díszévé válhat. Az érintőgombok feldobják a látványt, és bár nem tökéletesek még használhatóak, és akinek ez nem tetszik, annak még ott van a szoftveres menü is. Hiába a jó háttérvilágítás, filmekhez csak közepesen ajánlott a kijelző, ugyanis látószögei csak egy személynek biztosítják a jó rálátást, továbbá színei a Color Boost extrával sem nyűgöztek le minket. A válaszidőhöz megadott gyári érték igen vonzó, de számolnunk kell a reakcióidő-gyorsításból fakadó szellemképpel, márpedig így a játékok területén sem domborít nagyot a kijelző, de egy alkalmi játékosnak jó lehet. A készülék tehát elsősorban azoknak ajánlott, akiknek viszonylag kedvező áron van szükségük egy jó állványra, a Full HD felbontásra, és a kijelzőt főként internetezésre, munkára (de nem grafikai munkára) használják.
BenQ G2420HDB
A BenQ monitora ezúttal is bizonyított. A kedvező vételár ellenére digitális csatlakozót kapunk a Full HD felbontás mellé, így nem is kérdéses, hogy a szövegmegjelenítés tökéletesen éles. Filmekre nagyon jó választás a kijelző, hiszen a színek szépek, a háttérvilágítás egyenletes, a látószögek szintén jók. Bár a készülék az interpolációjára és képarány kezelésére is büszke lehet, játékra ennél gyorsabb panellel felvértezett monitort is kaphatunk. A helyzet szerencsére nem vészes, de a hardcore játékosok keressenek mást. További kifogásunk már csak a gombokkal volt, mely kiváltható lenne egy szoftveres menüvel, de egyelőre ez még várat magára, így vigasztaljon minket a tudat, hogy a monitor képét csak egyszer kell beállítani. A kijelzőt elsősorban filmrajongóknak ajánlott, de természetesen irodai munkánál és internetezéskor is jól szolgál a G2420HDB, amit ára nagyon megkapóvá tesz. Maximalistáknak kapható L végződéssel a ledes háttérvilágítással ellátott változat is.
HannSpree HF237
A HannSpree kedvező áron kínált monitora nem igazán váltotta be reményeinket, képminőség szempontjából csak közepesre vizsgázott, és hiába a HDMI csatlakozó, a kép lehetne élesebb. Az egyetlen komoly pozitívum, ami a HF237 modell érdekében felhozható, az a panel betekintési szögei, azonban ez még önmagában kevés, hogy filmnézéshez ajánlhassuk, ugyanis a kijelző színvilágával és háttérvilágításával sem győzött meg minket. Játékra is találhatunk jobbat, az utánhúzás könnyen észrevehető, ami a kép elmosódásán érhető tetten, bár ha a szükség úgy hozza, akkor alkalmanként még lehet vele játszani. Az anyagminőség jó, ahogy a menügombok is, a beépített hangszórók viszont nem sokat érnek. A monitor internetezésre és irodai munka javasolt, ahol a vételár a legfontosabb szempont.
LG W2443T
Az LG W2443T típusa egy középhuszár, így az előnyök mellett akadnak hátrányai is a készüléknek. A digitális bemeneten kicsivel élesebb képre számítottunk és közepes látószögei miatt csak egy személynek okozhat felhőtlen örömet a panel színvilága, de ennek és a jó háttérvilágításnak köszönhetően az az egy személy értékelni fogja a monitort. A gyors mozgásnál látható közepes utánhúzás és az érezhető bemeneti késés miatt játékra szintén csak egy közepes megoldás az LG eme típusa, főleg, hogy a készülék gyenge interpolációs képessége is gondot okozhat. A forgatható talp egy kényelmes extra, és öröm, hogy a digitális kábelt sem spórolták ki a dobozból, bár ezt az LG készülékeihez mindig megkapjuk a 3 napos pixelhiba garanciával együtt (a most tesztelt monitorok közül egyedüliként). Az LG W2443T főként filmezéshez ajánlott, de természetesen irodai munkára és internetezésre is megfelel, játékra ennél találhatunk már jobbat is.
                                     [italic]
[/italic] A monitorokért köszönet a Cédrus Kft-nek, az Expert Kft-nek és Juventus Kft-nek![italic]
[/italic]
