1600 MAGGAL RENDELKEZŐ PROCESSZORT FEJLESZTENEK A KÍNAIAK – 100 DARAB CHIPLETBŐL ÉPÜLHET FEL

Egyelőre még csak egy 256 processzormagból álló, chipletes felépítésű megoldás készülhetett el, idővel azonban a szilícium-ostya méretű chipek gyártása is elindulhat.
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
2024. jan. 8. 11:36
1600 maggal rendelkező processzort fejlesztenek a kínaiak – 100 darab chipletből épülhet fel

A Kínai Tudományos Akadémia Számítástechnikai Intézetének kutatói egy meglehetősen érdekes fejlesztésről számoltak be: elkészítettek egy 256 processzormagot tartalmazó, több chipletből álló processzort, ami alapján később akár 1600 processzormaggal rendelkező, szilícium-ostya méretű chipet is létrehozhatnak. Hasonlón az amerikai Cerebras is dolgozik, amelynek szakemberei 2021 folyamán egy 850 000 processzormagból és 2,6 billió tranzisztorból álló monstrumot hoztak létre, méghozzá 7 nm-es csíkszélesség alkalmazásával, 15 kW-os fogyasztással.

A kínai fejlesztés nem ennyire impresszív, ott ugyanis jelenleg „csak” egy 256 processzormaggal rendelkező, több chipletből álló megoldás készült, ám a későbbiekben szilícium-ostya méretű chip létrehozására is lehetőség nyílhat. Az aktuális lapka a Zhejiang Big Chip nevet viseli, a 256 processzormagot pedig összesen 16 chiplet biztosítja, amelyek egyenként 16 darab RISC-V alapú processzornak adnak helyet. Minden egyes chiplet tud kommunikálni a szomszédos chipletekkel a 2,5D összekötőn keresztül, maga a dizájn pedig a hagyományos szimmetrikus multiprocesszor felépítést követi, ahol a chipletek között a chipen kialakított hálózat teremt kapcsolatot, így ezek a rendelkezésre álló memóriát is meg tudják osztani egymással. A chiplet alapú dizájn a kutatók szerint remekül skálázódhat, ennek hatására akár 100 chipletből álló chip is készülhet a nem is oly távoli jövőben, ami a 16 maggal ellátott chipletekkel számolva 1600 mag jelenlétét eredményezi.

A chipletek nem a legmodernebb gyártástechnológiával készültek, ugyanis 22 nm-es csíkszélességet alkalmaztak hozzájuk, gyártásukat pedig valószínűleg az SMIC (Semiconductor Manufacturing International Corporation) végezte. Az 1600 magos chip jóvoltából a jövőben jelentősen javítani lehet majd a fogyasztást és a teljesítményt, hála a csökkentett késleltetésnek, ami a dizájn sajátosságaiból fakad. Ezeket a chipeket később az adatközpontok és a szuperszámítógép-fürtök szegmensében is fel lehet majd használni, ahol ExaFLOP/s szintű teljesítmény elérésére is lehetőség nyílhat.

Galéria megnyitása

A leírás szerint az új, chiplet alapú felépítéssel rendelkező Zhejiang Big Chip esetében három szintből álló memória-hierarchia van érvényben, ami a magokhoz kapcsolódó gyorsítótárakból, a chipleten kialakított memóriából, illetve a chipleten kívüli memóriából tevődik össze. Az egyes memóriaszintek egymástól eltérő fogyasztás, sávszélesség és késleltetés mellett üzemelhetnek, valamint bekerülési költségek terén is elég nagy a szórás. A dizájn értelmében több mag osztozik egy gyorsítótáron, amelyek Cross Switch rendszerben kapcsolódnak egymáshoz. Ezek a csoportok a chipen belüli hálózaton keresztül kommunikálhatnak egymással, míg a chipletek közötti hálózat segítségével a chipleten kívüli memóriához is hozzáférnek. A rendszer működésénél és a felépítés megtervezésénél szem előtt kellett tartani, hogy a fenti dizájnban rejlő lehetőségek maximálisan kiaknázhatóak legyenek, így a rendszer hatékonyan működjön. A terhelés-elosztás ugyancsak kritikus szempont, csak úgy, ahogy a rendelkezésre álló memória-sávszélesség hatékony igénybe vétele. Amennyiben minden optimálisan működik, az egyes chipletek hatékonyan együttműködve dolgozhatnak a megosztott memóriaterületek igénybe vétele mellett.

Az új chip egyebek mellett a 3D memória-technológiából, illetve számos egyéb modern fejlesztésből is profitálhat, ám a kutatók azt nem részletezték, ezek pontosan hogyan illeszkednek majd az aktuális dizájnba.

A Next Platform szakemberei szerint a kínaiak már el is készítették a 256 magból álló, Zheijang Big Chip névre keresztelt lapkát, így a jövőben feltérképezhetik, hogyan teljesít a rendszer, valamint újításokat is bevezethetnek, amelyek keretén belül változhat a felépítés, a rendelkezésre álló chipletek száma, illetve többféle memóriatípussal is kísérletezhetnek majd. A folyamat vége felé haladva akár a szilícium-ostya méretű chipek gyártása is megkezdődhet, természetesen ugyancsak chiplet alapon.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

17 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Tommy7
Tommy7
2024. jan. 8. 17:02
#4

Itt már csak az a kérdés, hogy viszi-e a Crysist?

Christoferus
Christoferus
2024. jan. 8. 15:28
#3

Mindenki nevet ezen, de a 2000-es évek elején még alig volt vasút vonala kínának és az első modernebbnek számító vonatokat és technológiát európából vették.

Most 80 ezer km-nél járnak a szuper vasutak és az egyedi technológiájuk vételéért bejelentkeztek a németek is, csak éppen kína azt mondta, vonatot adnak, technológiát nem.

szbalazs
szbalazs
2024. jan. 11. 11:32

@Christoferus kis korrekciót azért igényel a történet. Egyrészt már a 2000-es évek előtt is rengeteg vasútvonaluk volt, már csak azért is mert a világ egyik legnagyobb területű országáról beszélünk, illetve mert az ország politikai és gazdasági berendezkedéséből fakadóan a vasútvonalak (mint olcsó, nagy tömegeket és nagy árumennyiségeket megbízhatóan megmozgatni képes utazási/szállítmányozási forma) fejlesztése abszolút prioritás volt évtizedeken keresztül messze-messze a későbbi kétezres évektől. Az 1970-es években már 40.000 km felett jártak (ez a mai teljes német vonalhosszszal azonos) 1985-ben 55.000, 1990-ben 58.000, 2000-ben 69.000 km vasútvonaluk volt ezzel akkor már hamadik helyen álltak a világban az Egyesül Államok és Oroszország után.

A kétezres évek nagy robbanása természetesen továbbra is számottevő, de nem a nulláról indultak. Amiben tényleg nagyot domborítottak, az a nagy sebességű vasutak világa, mert míg 2008-ig csak 2.740 km nagysebességű vasútvonaluk volt, addig 2022 végére ez a pályahossz körülbelül 42.000 km-re nőtt, ugyanitt viszont érdemes megjegyezni, hogy ez egy hatalmas ország hatalmas távolságokkal számos vonaluk kb olyan mintha Lőkösházától Győrig nem lenne egy megálló sem, miközben az ország nagy része egy üres lap ahol nem számít se a magántulajdon, se a környezet, se semmi. Ha le kell bontani egy hegyet, le kell tarolni egy erdőt, le kell bontani egy fél várost, nincs kecmec, a KB utasításba adta ez lesz. A technológia pedig a legjobb esetben licenszelt, nem valami "nullából saját" dolog. Utaztam anno az egyik első maglev vonalukon Sanghajban, az is "saját", mégis javarészt német technológia, német és francia komponensek. Persze a kocsiszekrény kínai, az utastér minden eleme kínai, az ablakok licenszelt gyártmányok, a pályát helyi cégek építették, az állomásokat dettó, de a lényeg, a know -how licenszelt a maglev esetén éppúgy, mint a nagysebességű (hagyományos) vasutak esetén.

Ilyen típusú fejlesztésekhez márpedig bazinagy ország kell, akkora amihez képest Németország vagy Francaiország területe magában maximum határeset. Oroszország, Kanada, Egyesült Államok, Kína, India, itt van lehetőség, van hely kilométer-ezreket építeni minden évben, már ha prioritás (lásd: az USA szarik bele, a ruszkik csórók ehhez, Kanada a népességeloszlását tekintve lényegében rendelkezik azzal amire szüksége van, India viszont szintén gőzerővel fejleszt, villamosításban például Kínához képest is élen járnak, a kb. 70.000 kilométernyi vonaluk majdnem 90 százléka villamosított (Kínában kb. 100.000 km villamosított vonal van, a teljes pályahossz kb. kétharmada). A vasút ráadásul a high-tech kategóriát tekintve sem kvantumfizika, jó alapozás és minőségi sínek kellenek, és ha van elég távolság gyorsítani meg lassítani, akkor 40-50 éves mozdonyokkal is simán meg lehet futni a 200-250-et.

Kína persze népszerű, befektetni is, illetve onnan importálni is, kevésbé a vasúti technológiát, mintsem a "hardvert" illetően, főleg hogy most a korábban kiépült kapacitások elérték nagyjából a határaikat, így exportra is nagyobb mértékben tudnak termelni. Kínát és az eredméyneiket persze nem kell lebecsülni, de sosem szabad eltekinteni attól sem hogy a világ összes pénzéből, százmillónyi ember munkájából, egy kontinensnyi ország üres lapjára egységesített szabványvasutat építeni könnyebb, mint évszázados pályarendszereket kiváltani többszáz éve megmerevedett településszerkezetek között olyan távolságokat bekapcsolva a rendszerbe amin Kínában nemhogy a vasút, de a busz sem áll meg.

girhes89
girhes89
2024. jan. 8. 13:12
#2

Lesz majd siras, mikor kiderul, hogy melegebb a fuzios reaktorban levo olvadt plazmanal :D

cathaia
cathaia
2024. jan. 8. 12:19
#1

Pár év és a jenkik fognak könyörögni hogy csipet kapjanak Kinától.

Rhynmei
Rhynmei
2024. jan. 9. 12:48

@CyberPunk666 TSMC (mert így hívják, és nem tscm)

Vissza az oldal tetejére