A 3D nyomtatás rajongói közül sokan úgy vélik, hogy a technológia forradalmasíthatja az orvostudományt. A módszerrel már valóban sikerült több különböző szövetet is létrehozni, például bőrt, füleket, csontokat és szívbillentyűket is. Most újabb dologgal bővülhet ez a sor, hiszen a Northwestern Egyetem kutatói mesterséges petefészkeket hoztak létre a technikával. A zselatinból nyomtatott szervek révén az állatok teherbe is tudtak esni, és egészséges kisegereknek adtak életet. Hasonló petefészek-protézisek révén egy napon remélhetőleg helyre lehet állítani majd a daganatos betegségeken átesett nők termékenységét is.

A kutatók az egerek petefészkeiben természetes körülmények közt megtalálható kollagénból készített zselatint használták a nyomtatáshoz. A nyomtató fúvókájával különböző mintázatokat nyomtattak ki üveglapokra, majd a 15 x 15 milliméteres struktúrákba tüszőket ültettek be. Ezek azok a folyadékkal és hormontermelő sejtekkel teli gömbök, amelyekben a petesejtek érése zajlik. Nyolc nap elteltével kiderült, hogy a sűrűbb szerkezetű struktúrákban a tüszők jobb túlélési esélyekkel rendelkeznek, valószínűleg mert jobb alátámasztást kapnak.

Így a kutatók ezeket a szorosan egymásra helyezett zselatincsíkokból álló struktúrákat ültették be élő egerekbe, amelyeknek előzőleg sebészi úton eltávolították a petefészkeit. A mesterséges petefészkekben egyenként 40–50 tüszőt helyeztek el. A későbbi vizsgálatokból kiderült, hogy a környékbeli erek minden egérben hamar benyomultak a zselatinba, ami egyrészt azért fontos, mert csak így biztosítható a tüszők oxigénnel és tápanyagokkal való ellátása, másrészt a véredények segítségével jut el a tüszőkben termelődő ösztrogén a szervezet többi részébe. A szakértők ezt követően pároztatták az egereket, és a hat közül három egészséges kisegereknek adott életet. Ez utóbbi állatokban a tejtermelés is megindult, igazolva, hogy a mesterséges petefészkekben megfelelően zajlott a hormontermelés és az ösztrogén továbbítása is.

A csapat tagjai azt remélik, hogy hasonló protézisek révén idővel termékenységi problémákkal küzdő emberi páciensen is segíthetnek, akár a betegekből korábban beszerzett tüszőket, akár másoktól származó tüszőket használva fel. Ehhez azonban még nagyon sok munkára lesz szükség. A legnagyobb akadálynak jelenleg az tűnik, ami minden nagyobb mesterséges szövet építésénél felmerül: az emberi petefészkek sokkal méretesebbek az egerek hasonló szerveinél így mesterséges másolataikban eleve kellene lenniük véredényeknek, hogy a sejtek vérellátása megoldott legyen.

Ennyire nagyméretű és sokrétegű szöveteknél ugyanis a szervezet maga nem képes erekkel átszőni a beültetett részeket, mielőtt azok belseje elpusztulna. Jelenleg az érprobléma a működő szövetek építésének legnagyobb hátráltatója, és amíg meg nem oldódik, nem nagyon lehet továbblépni az emberi alkalmazás felé, mondja Nicolas Sigaux, egy 3D nyomtatással foglalkozó francia sebész is.