1. oldal

[italic]„A béke nem a konfliktus hiánya, hanem a konfliktus kezelésének képessége.”

- Dan Millman[/italic]

Az előzőrészben az egyén képességeiről, a felkészülésről és a tervezésről volt főként szó. A taktika és a stratégia azonban akkor működik, ha a csapattagok egységként gondolkoznak, edzenek és játszanak. A professzionális csapatok felkészülése során kulcskérdés, hogy a felmerülő feszültségeket és az ebből – vagy másból – eredő konfliktusokat hogyan kezelik. Ezek személyközi és más faktorból eredő problémák is lehetnek, a lényegükben azonban megegyeznek. Zavart keltenek (az Erőben), és elvonják a figyelmet a csapat céljaitól és feladataitól. A felkészült csapat nemcsak számít a problémákra, de tudomásul veszi, hogy azok a fejlődés és a kompetitív versenysportok világának szerves részét képezik. Ez a legjobb és legsikeresebb eSport csapatokra is igaz. Éppen ezért a tagok megoldásokkal és konfliktuskezelő eszköztárral készítik fel magukat arra az esetre, ha bekövetkezik az elkerülhetetlen.

A konfliktus szóhoz leggyakrabban negatív érzéseket és eseményeket társítunk. Ez nem véletlen, hiszen ha körbenézünk, minden olyan helyzet, ahol pillanatnyilag, vagy hosszú távon nincs megegyezés, kölcsönösség vagy kiszámítható irány az konfliktusba torkollik. A közösség és az egyén szempontjából ez külső hatás és belső folyamat is lehet. Felüti a fejét egy másik nézőpont, hitelét veszti egy elv vagy elérhetetlennek tűnik a cél. Előfordul, hogy a siker okoz problémát, az hogy valójában jól mennek a dolgok. A jogosultságtudat, önmagunk mások fölé helyezése, a „nekem jár” mentalitás elharapózása feszültséget és súrlódást generál. És itt mutatkozik meg a konfliktus két központi eleme. A feszültség ellentétből, az információ hiányából, tehetetlenségből vagy kiszolgáltatottságból fakad. A súrlódás pedig azt jelzi, hogy felborult az addigi rendszer és rend. A keretek megváltoztak, más lett a hozzáállás, a nézőpont vagy éppen a csoportban, a világban elfoglalt pozíció. Érdekek, értékek, viszonyok és információ – ezek a leggyakoribb konfliktusforrások.

Széthúzó erők és problémák

Visszatérve az eredeti gondolatmenethez, az első gondolatunk általában az, hogy a konfliktust rossznak tituláljuk, szeretnénk elkerülni, vagy kimaradni belőle. Ennek egyetlen lehetséges megoldása egy önmonitorozó, őszinte és a hibákat, a fejlődési pontokat folyamatosan menedzselő rendszer lenne. De még ez is falakba ütközne, hiszen egy „mindenre jó és mindenre felkészült” rendszer egész egyszerűen hazugság. Új kihívások, változások és akadályok szegélyezik az egyén és a csapat útját is. Elég egy új szabályzat bevezetése, változás a játékmenetben, a karakterek, felszerelések tulajdonságaiban, vagy valamiféle büntetés, korlátozás. Ehhez alkalmazkodni kell, és mindez felborítja, átalakítja a jól bevált, az eddig a megoldásra használt eszközöket is. Mi az, amivel mindenképpen meg kell küzdenünk egy ilyen helyzetben – amellett, hogy elkerülhetetlen, hogy szembetaláljuk magunkat vele?

A konfliktus negatív tényezői:

[italic]- elvonja a figyelmet, megrekeszti, megállítja a folyamatot

- erőforrást és energiát igényel az elemzése és a feloldása

- gyakran kötődik a vezetés hibáihoz[/italic]

Mindez azt jelenti, hogy nem maradhatunk a szokásos mederben. Megtorpanást észlelünk, és komoly feszültséget tapasztalunk nyíltan, vagy a felszín alatt húzódva. Ez a csapatdinamikára is rányomja a bélyegét. Bomlasztja az egységességet és személyes konfliktusokhoz vezethet.

A megoldások tekintetében az első lépés, hogy a helyzet ne váljon még rosszabbá. Több kritikus pont is van, aminek az elkerülése mindenképpen ajánlott. A probléma azonosítása és feloldása már az előkészítő fázisban is elbukhat, ha a kritikus pontok tovább rontják a helyzetet. Mik ezek?

- A probléma letagadása

Ez lehet elbagatellizálás, hazugság vagy épp a felelősségvállalás hiánya is. A szőnyeg alá söprés helyett viszont a megbeszélés, az információ áramlása és az odafigyelés segít és ad lehetőséget a helyrehozásra.

[italic]„Jó lesz ez így, minden jól megy, nyugi!”

„Mondom, hogy ez lényegtelen, ne hisztizzetek apróságokért!”

„Nem az én hibám, mindent úgy csináltam, ahogy kell!”[/italic]

- Az érzelmek lesöprése az asztalról

Kicsit hasonló a probléma letagadásához. Itt a felmerült helyzethez kapcsolódó – általában magas hőfokú és lobbanékony – érzések kezelése a cél. A kifigurázás, a nevetségessé tétel vagy a visszautasítás nem szűnteti meg az érzelmet, legfeljebb más – negatívabb – csatornába tereli. Gyűlölködés, agresszió, bosszúvágy gyakran előfordul a magas stresszel és teljesítménnyel járó sportok világában, és az eSport sem kivétel.

„Nem történt semmi, hagyjuk, nem érdekes.”

- A türelem elvesztése, düh, harag

Romboló, széthúzó és a racionális problémamegoldási kísérleteket figyelmen kívül hagyó tudatállapotot jelent. Itt az érzések jogossága, elfogadása az első lépés – de ez nem jelenti azt is, hogy igaza van a másiknak. A destruktív érzések valódi forrása, a mögöttük húzódó igények, vágyak, félelmek feltárása a kulcskérdés.

„Te ***** meg******* aztán***** a *****!!!”

Kifejező és tanulságos videó a Call of Duty European Championships 2013-as évadából.

- Túl korán lezártnak tekinteni a helyzetet

A probléma megoldás, az érzések és a konfliktusok feloldása eltérő sebességgel zajlik a pszichében – mondhatjuk úgy, hogy a fejben. A belefojtott, ki nem mondott, adott esetben jóvá nem tett problémák tüskeként megmaradnak. Ezen felül egy következő konfliktusnál ismét előkerülnek, vagy „dédelgetve” nagyobb feszültséget generálnak, összeadódva.

„Lépjünk tovább, ne foglalkozzunk ezzel az aprósággal többet, eleget beszéltünk róla.”

Segítő és fejlesztő hatása is van azonban a konfliktusoknak, és erről sokan elfeledkeznek. A megújító, feltáró és fejlesztő hatása azonban letagadhatatlan. Mindezért meg kell dolgozni, a döntések, és a csapattársakkal való bánásmód szintjén is.

2. oldal

A konfliktus pozitív tényezői szerint:

[italic]- Fordulópont lehet, új stratégiát, taktikát és keretet adva

- Az elégedettséget és a kényelmességet megakadályozza – fejlődésre ösztönöz[/italic]

Összességében a megoldás a csapattagok személyiségéből, az egymással való és a szervezettel való kapcsolatukból fakad. A konfliktuskezelés az egyén szintjén is fontos, mivel nemcsak személyek közti probléma vagy szervezeti működés lehet a forrás. A konstruktív megoldáshoz mindenképpen szükséges a jó önismeret. A személyiség összetevői, határai tartoznak ide. A megküzdési és énvédő mechanizmusok ismerete és feltérképezése – főleg az érzelmekkel való megküzdés terén elengedhetetlen. Egyéni mintáink vannak a problémák megoldására is (agresszió, hárítás, visszahúzódás, megalkuvás, megoldás orientált stb.). Sokat segít az asszertivitás mint képesség elsajátítása, az empátia fejlesztése, az Én-üzenetek, az értő és aktív figyelem fejlesztése, valamint az együttműködés felé törekvő megoldások megerősítése.

A jó vezető, fél siker

Mit tehet a jó vezető a csapatért és a professzionális mentalitás fenntartásáért? A mondás szerint a vezető nem annak születik, hanem azzá válik. Habár a képességek és készségek tekintetében nagyon fontos a tehetség és hozott adottság, attól még, hogy érzéke van hozzá, senkiből nem lesz jó vezető. Sokan élnek abban a tévhitben, hogy a siker útja egyszerű. Elég, ha megváltoztatják a csapattagok tulajdonságait, vagy a tekintélyelvűen kiosztott parancsokkal és utasításokkal a „helyes útra” terelnek mindenkit. Ezzel azonban csak a kudarc magjait hintik el. A változásnak belülről, saját igényként kell kezdődnie mindenkinél, és a segítséget nyújtó tanácsok, utasítások is a közös cél, a tisztelet és közösségben való gondolkodás alapjaként működnek csak.

A jó vezető először is jó példával kell, hogy elöl járjon. Ettől válik hitelessé. A felkészültsége, következetessége inspirálja a többieket, és központi figurává teszi, akire fel tudnak nézni a csapattagok. Nagyon fontos, hogy őszinte, de ítélkezéstől mentes visszajelezést adjon a teljesítménnyel és a hibákkal, fejlesztendő területekkel kapcsolatban. Ez a fejlődés és a bizalom kulcsa is részben. A kérdések belelátást engednek a problémába. Sokat segítenek, ezért a vezetőnek meg kell tanulnia kérdezni is, és ezt erőforrásként használni. A kompromisszumkészség hamar feloldhatja a vitás helyzeteket, valamint pontos diagnózist ad arról, mi okozott súrlódást.

Egy vezető képes meghallgatni és figyelni, akkor is, ha nem ért egyet a másikkal. A kommunikáció nem azt jelenti, hogy mindenki mindenben ugyanúgy látja a dolgokat, hanem azt, hogy a különféle vélemények, tapasztalatok adott esetben ütköztethetők is, a megbeszélés végére pedig mindenki gazdagabbá válik a közös tudás által. Szintén kiemelendő az a képesség, hogy tudjon köszönetet mondani – apróságokért is –, valamint a hibáit is képes legyen belátni. A hibák fontos tanulási és fejlődési potenciált rejtenek. A jó vezető a feladatokat és az edzést összekapcsolja a miértekkel. Így válik az elvégzendő munkából a belátás és a megértés hozzáadásával elköteleződés és inspiráció. Van, hogy rejtett hozadéka van egy látszólag értelmetlen, vagy túlzásba vitt feladatnak. Ha a csapattagok is látják az összefüggéseket, máris nem teherként értelmezik az edzés bizonyos részeit, hanem a fejlődésre való lehetőségként.

Vezetőként fontos, hogy az érzelmeit kordában tudja tartani csalódás, kudarc esetén is. Ez szorosan összefügg a döntéshozási képességgel, ami időnként a nagyobb rossz elkerülésére elég csak. A tehetetlenségnél és döntésképtelenségnél még mindig jobb egy cselekvésre ösztönző terv, hiszen a tanulságai leszűrhetők később. A bizalom és a felelősség is itt függ össze, mivel a vereségek terhét is nagyrészt a vezető viseli. Mégis ő lesz az, aki elsőnek ugrik, ha a csapatának szüksége van rá, és kiáll értük.

Bármilyen helyzetről is legyen szó, az egyik leggyakrabban alkalmazott modell (PRICE) az első lépésektől a megoldásig segítségünkre lehet. Egyszerű és hatékonyan használható irányvonalat ad, tartalommal azonban a csapattagoknak kell megtölteniük, hiszen ők adják a lényegi részét a folyamatnak.

PRICE modell:

Prepare - Felkészülési fázis, a határok szabályok megbeszélése

Rapport - Bizalom és kölcsönösség kialakítása

Invent Solution - Megoldások keresése

Convince - Meggyőzés érvek által

Evaluate - A felmerült megoldások és az odáig vezető út értékelése

A vezető sem hibátlan, tökéletes lény. Fontos, hogy önmagára is rá tudjon nézni, vagy adott esetben segítséget kérjen. Egy tapasztaltabb támogató, vagy szakmai fórum sokat segíthet – főleg, ha tapasztalatszerzésről van szó. Az extra terhelés miatt a kimerülés is fenyegeti, ezért fontos, hogy jó stressz kezelési képességei legyenek, valamint tudatosan odafigyeljen a pihenésre is. A csapatot szokás láncszemekhez hasonlítani, ahol az erősségük a leggyengébb pontnak megfelelő. Ez az analógia, azonban gyakran kifelejti az egymásra utaltság és egymás támogatásának, segítésének a lehetőségét. Itt ér össze a vezető és a csapat dinamikája. Szükségük van a másikra, és egymásra vannak utalva. Az elérni kívánt célhoz és a hozzá vezető győzelemhez pedig az egyéni képességek mellett a csapat közösségének az ereje juttatja el őket végső soron.

3. oldal

Több pénz, több probléma?

A laikus első gondolata erre a felvetésre általában az, hogy: „Adják csak nekem oda azt a pénzt, majd szenvedek helyettük! :D” A státusz, a rang, vagy a megnövekedett figyelem és a különlegesség, kiemelkedettség érzése azonban komoly rombolást végezhet a fejletlen pszichében. A „jobb vagyok” és a „többet érdemlek” statisztikailag lekövethető részei a sportnak, a képességek és eredmények általi több juttatás is érthető igény. A bajt nem is ez okozza. A lenézés vagy önmagunk túlzott felértékelése azonban kiragad abból a fegyelmezett, koncentrálni képes állapotból, ami a versenyhelyzetekben elengedhetetlen.

Emellett a taktika és a stratégia, vagy a csapattársakkal való együttműködés is „feleslegessé” válik, hiszen a „legjobbak” mindenre képesek. Egy ilyen mentalitás nem csak hibákat eredményez, de kudarcok sorát is. Az ezzel való megküzdést is gátolja a „jobb vagyok” mentalitás, hiszen olyan merev rendszerből táplálkozik, ahol a siker és a győzelem automatikus kellene, hogy legyen. A vereség viszont aláássa a felfújt önértékelést és énképet, alapjaiban megkérdőjelezve az addigi sikereket és eredményeket. Ezért fontos, hogy míg a győztesek jogos öröme mindenkinek jár, a kudarcok fontos kellékei a fejlődésnek és a hibákból való tanulásról egyetlen profi sem mondhat le, ha jót akar.

A csapat esetében is komoly változásokat hozhat az anyagi fellendülés, és ezekre hasznos odafigyelni. Alapvetően egy befektető érkezése jó hírnek számít, hiszen az anyagi bázis megnövekedése új ajtókat és lehetőségeket nyithat meg. Ezzel szemben több eSport csapatnál felmerült az a probléma, hogy egy új, többségi tulajdonos mindenbe beleszólást kap. Ebbe bele tartozhat annak a kérdése is, hogy ki milyen szponzori lehetőségekhez jut, ki lesz a főcsapat tagja, de problémák merülhetnek fel a döntéshozó folyamatokban is. Ez nem csak az edzést vagy a felkészülés egyéb területeit érinti, hanem a csapattagok személyét is.

Tanulságos történetek tarkítják a fizikai sportok világát is, ahol az összevásárolt sztárjátékosok nem voltak képesek meghódítani a csúcsokat. Kisebb létszámú csapatokról lévén szó, az eSportolók képességei mellett a csapat kohéziója és dinamikája is nagyon fontos a meccseknél. Hiába érkeznek jó nevű, nagy eredményeket felmutató nevek, ha nem fogadják be őket a többiek, vagy feszültséget szül a kiemelt státusz. Egy széthúzó csapatnál az együttműködés helyét átveheti a bosszúállás, a szabotázs, a csapatmunka helyett egyéni érdekek diktálnak. Az erős érzelmek által indukált destruktív törekvések a legjobb stratégiát és felkészülést is felborítják, már rövidtávon is.

Hierarchia, rangsor

Ezen a téren a helyzet hasonló, mint egy focicsapat vagy zenekar esetében. Ott is vannak fontosabbnak ítélt pozíciók, vagy épp támogató szerepkörnek mondott helyek. Emellett a spektrum másik oldalán ott vannak a sztárjátékosok, a kiemelkedően teljesítő MVP (Most Valuable Player – Legértékesebb Játékos) csapattagok, vagy akik a legnépszerűbbek személyiségük, viselkedésük vagy épp – de nem feltétlenül – a játéktudásuk miatt. Ez eltérő mértékű figyelmet, meghívásokat, szereplést, vagyis szeretet-kifejezéseket hozhat. Ezek pedig félelmeket, kétséget, féltékenységet is okozhatnak a többieknél. Még a sikeres, és a rivaldafényben élő játékosnál is okozhat problémákat. Egyfelől arrogancia, „nekem minden jár”, és magát a többi csapattag fölé helyező hozzáállásban.

De szintén probléma, ha elveszíti ezt a státuszt, ezáltal úgy érzi kihúzták a talajt a lába alól. Az önértékelése, az értékessége és összességében a státusza meginog, és új alapokra kell helyeznie. Fontos tanulság, hogy a külső megerősítés és a külső hatások változhatnak. A hírességek és a nagyon rövid karriert befutott sztárocskák történeteiből tudjuk, hogy aki eszerint definiálja magát, arra depresszió és testi, lelki zuhanás vár. Ha eltűnik a tartalom és az érték a külvilágból, akkor üresség marad csak. Ezért fontos a belső értékek és tartalom megerősítése és tudatosítása. Ezáltal ellenállóbbá válik a játékos is a változásokra és a megküzdési technikák repertoárja is kibővül. A külvilág hullámzó érdeklődése, és a rajongók mennyisége változhat, az elért eredmények, a képességek és a belső tartás azonban megmarad.

***

Szeretném megköszönni a cikkhez nyújtott segítségét Andrejkovics "Andzol" Zoltánnak és hogy a témában nagyon is hasznos könyvét elérhetővé tette számomra.

A szakmai oldalam http://digitalispszichologia.hu címen érhető el, és a Facebookon is követheted az írásaimat online pszichológia témában.