Folytatódik a japán társadalom gépesítése: a tanárok és az öregotthonbeli dolgozók után most már a szülők is kezdhetnek felkészülni arra, hogy robotok fogják átvenni a helyüket.
Ninomiya-kun néven ugyanis egy olyan robotot alkottak meg közös munkában három japán intézet (egy főiskola, egy egyetem és egy labor) kutatói, ami leveszi a munkában megfáradt szülő válláról a gyereknek való esti mese-felolvasás "súlyos" terhét.
Ninomiya-kun egy méter magas, 25 kilót nyom és alumínium a "bőre", "szemei" pedig természetesen kamerák, amelyek egy megfelelő karakterfelismerő szoftverrel kombinálva immár több, mint 2.000 kanji, hiragana és katakana írásjelet képesek felismerni, így egyszerűbb szövegeket már most gond nélkül olvasnak. A készletet persze tovább bővítik, így egyre összetettebb szövegekkel is meg tud majd birkózni.
Hangot természetesen egy beszédszintetizátor ad neki, amit még szintén fognak fejleszteni, mivel egyelőre - finoman szólva - nem eléggé kifinomult. Szeretnének még több érzést és melegséget csempészni bele, hogy valóban alkalmas lehessen a gyerekeknek (és akár időseknek) való felolvasásra.
A végső kérdés persze itt is az, hogy biztosan jó irányból közelítik-e meg a dolgot, és hogy jó ötlet-e ezt a területet is robotokra bízni, annál is inkább, hogy az esti mesének soha nem a mese, hanem konkrétan a szülő jelenléte és hangja volt a lényege. Ettől függetlenül azonban egy természetesebb felolvasó-program (ami a robot velejárója) jót tehetne más területeken.
