Vörös arákat tenyészthettek az őslakos amerikaiak

Egy genomvizsgálat alapján 900–1200 között aktív papagájtenyésztés folyt valahol az amerikai északnyugaton vagy Mexikó északi részén.

Vörös arákat tenyészthettek az őslakos amerikaiak

A szakértők azt egy ideje már tudják, hogy a 13–15. században Mexikó területén léteztek papagájtenyésztő telepek. Egy új vizsgálat azonban arra derített fényt, hogy a madarak már ezt megelőzően is felbukkantak az Egyesült Államok mai területén, holott csak több ezer kilométerre onnan őshonosak. A kutatók először azt gondolták, hogy az egykor élt emberek csak magukkal hoztak néhány madarat Dél-Amerikából, és ezek maradványait találták most meg, a gének azonban másról tanúskodnak.

A szakértők 14, a szénizotópos kormeghatározás szerint 900–1200 között élt madár mitokondriális genomját szekvenálták, ezek génjeit több mint 16 ezer ponton hasonlítva össze a vadon élő madarak és a későbbi tenyészetekben talált maradványok genomjával. A mitokondriális DNS-t közvetlenül anyjuktól öröklik az állatok, így ennek tanulmányozásával jól vizsgálhatók a leszármazási vonalak, mivel anyák és utódaik gyakorlatilag azonos mtDNS-sel bírnak, szemben a sejtmagi DNS-sel, amely a szülők genomjának kombinálódása révén jön létre minden új egyed esetén.

Galéria megnyitása

A vörös aráknak Mexikóban és Közép-Amerikában öt haplocsoportjuk, vagyis genetikailag hasonló, de jól elkülöníthető mitokondriális DNS-vonaluk különíthető el, és minden haplocsoportban több haplotípus, vagyis azonos mtDNS-sel jellemzett leszármazási vonal található. A kutatók vizsgálati szerint az Egyesült Államok területén talált, nagyjából 1000 éves maradványok mind a 6. sorszámmal jelzett haplocsoportból származtak, 71 százalékuk a csoportra jellemző négy haplotípus egyikébe tartozott.

A kutatók azt állítják, hogy annak az esélye, hogy az egykor élt őslakosoknak különböző időpontokban, a vadonban keresgélve sikerült 14 olyan madarat befogniuk, amelyek mind ugyanazon haplocsoportba tartoztak, statisztikailag rendkívül kicsi. Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a madarak tenyésztették, és ugyanattól a néhány, egyszerre befogott egyedtől származnak.

Ezt a teóriát viszont csak úgy lehetne megerősíteni, ha szekvenálnák a teljes, sejtmagi genomot, minthogy egyéb, régészeti jeleket nem találtak a tenyésztésre. A következő lépés más régészeti lelőhelyeken, Arizonában és Észak-Mexikóban megtalált vörös ara genomok vizsgálata lesz, hátha ezek révén sikerül leszűkíteni, hol lehetett a tenyésztőhely.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward