Az Intelnél már egy ideje elengedték a korábban éveken keresztül sikerrel alkalmazott Tick-Tock stratégiát, ugyanis a 10 nm-es csíkszélességgel kapcsolatos nehézségek több évnyi csúszást eredményeztek, így a vállalat még mindig a 14 nm-es gyártástechnológia segítségével készíti el processzorainak túlnyomó részét. Időközben persze a 14 nm-es gyártástechnológia is sokat fejlődött, így mára már igen szép órajeleket lehet elérni vele – sajnos a 10 nm-es csíkszélességgel kapcsolatban nem mondhatjuk el ugyanezt. A 10 nm-es gyártástechnológia jelenleg csak az Ice Lake sorozat tagjainál jut szerepet, itt pedig mindössze egy olyan processzor van, amely képes 4 GHz feletti órajel elérésére, míg a 14 nm-es példányoknál az 5 GHz sem elképzelhetetlen, gondoljunk csak a Core i9-9900K-ra, vagy az összes magnál 5 GHz-es Turbo Boost órajelet alkalmazó Core i9-9900KS-re.
Úgy tűnik, hogy a helyzet rövidesen megváltozhat, legalábbis erre utal az ASML vezérigazgatójának előadása. Martin van den Brink az IEDM konferencia alkalmával beszélt az ASML félvezetőpiaci terveiről, a diák közé pedig bekerült egy, az Intel hosszabb távú terveit részletező anyag is, ami meglepő fordulatról tesz tanúbizonyságot. Ennek értelmében az Intelnél most éppen azon dolgoznak, hogy újra bevezethessék a kétéves ciklusokra osztott „Tick-Tock” stratégiát, amelynek lényege, hogy míg az egyik évben egy új CPU architektúra mutatkozik be a megszokott csíkszélességgel, addig a következő évben a gyártástechnológiát fejlesztik a meglévő CPU architektúra minimális csiszolásával.
Jó hír, hogy az Ice Lake processzoroknál alkalmazott 10 nm+ node leváltására már készül egy új, 10 nm++ technológia, amely magasabb órajelek elérésére ad módot, így a teljesítmény növeléséhez is hozzájárul. Ez lényegében a gyorsabb tranzisztorok alkalmazásának köszönhető.
Egy korábbi pletykát erősít az a tény, hogy az Intel később „backporting” eljáráshoz nyúlhat, vagyis azt az IP-t, ami eredetileg 10 nm-es csíkszélességhez készült, régebbi gyártástechnológiára is átültethetik, például akár 14 nm-re is. Ez megmagyarázza azt a pletykát, amely arról szólt, hogy a Comet Lake sorozat után érkező Rocket Lake processzorok ugyan még mindig 14 nm-es csíkszélességgel készülhetnek, de a Skylake-féle architektúra helyét így is egy új megoldás, a Willov Cove veheti át, ami eredetileg a 10 mn-es Ice Lake utódjául szolgáló Tiger Lake modellekben mutatkozik be.
További érdekesség, hogy a „backporting” eljárást nem csak IP, hanem gyártástechnológia esetében is alkalmazhatják, vagyis a 7 nm-es csíkszélességnél használt technológiai újítások 10 nm-re is megérkezhetnek például egy 10 nm+++ gyártástechnológia keretén belül, azaz technikailag 10 nm-es gyártástechnológiát takar ugyan a jelölés, ám a tranzisztorszintű előrelépések a 7 nm-es node-hoz hasonlóak lehetnek.
A szóban forgó diát egyébként az ASML módosította (jelen bekezdés felett van az eredeti), így a nm-ekkel kapcsolatos tervek nem az Inteltől származnak, tehát a 2019-es 1.4 nm-es lépcső erősen kérdőjeles, hiszen ezt az Intel egyelőre nem erősítette meg. Az viszont biztos, hogy a fejlesztés felpörög, az új node-okhoz kifejlesztett tranzisztortechnológiák egy részét pedig visszaportolják majd a régebbi, fejlettebb node-okra annak érdekében, hogy azok is fejlődhessenek, így az igényeket többféle technológia is kiszolgálhatja egy időben, költséghatékonyan is.
