Világító növények

Egy nemrég befejeződött Kickstarter-kampány olyan magokat ígér a támogatóknak, amelyekből biolumineszcens növények fejlődnek ki. A projekt kritikusai szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a szintetikus biológiai úton létrehozott organizmusok szabadjára engedése jó ötlet.

Világító növények

Egy nemrég befejeződött Kickstarter-kampány a szervezők saját szavaival élve „végre felhelyezte a szintetikus biológiát a közösségi finanszírozás térképére”. A Glowing Plants néven futó projektre majdnem félmillió dolláros támogatás gyűlt össze, így az állítás helytállósága kétségtelen, azt azonban sokan vitatják, hogy a kezdeményezés valóban annyira pozitívnak tekinthető-e, mint ahogy azt a lelkes támogatók gondolják.

A Glowing Plants, ahogy a nevéből sejthető, génmódosított, világító növényeket kíván létrehozni, amelyek egy napon az ígéretek szerint akár a közvilágítást vagy otthoni olvasólámpánkat is helyettesíthetik. A tervek szerint a kutatócsoport által létrehozott első világító növény a lúdfű (Arabidopsis thaliana) lesz, amelynek genomjába a szentjánosbogarak és világító tengeri baktériumok DNS-e alapján készült szintetikus szakaszokat ültetnek be. A projekt alapötletét egy 2010-es cambridge-i kutatás adta, melynek során a szakértők egy világító baktériumfaj egyedeit genetikai úton úgy módosították, hogy azok még több luciferáz nevű enzimet termelve erősebb fénnyel világítsanak. Ha a vállalkozás sikeresnek bizonyul, a Kickstarter-kampány résztvevői közül több mint hatezer ember már a jövő év folyamán megkaphatja a támogatásért cserébe beígért magokat, amelyekből aztán maguk hajtathatják ki saját kis „biolámpásukat”.

A szintetikus biológia ellenzői ez utóbbi momentumot tartják a legaggasztóbbnak a dologban, mivel félő, hogy a támogatóknak kiosztott magvakból kifejlődő növények kikerülnek a természetes ökoszisztémába, és ott a faj vad tagjaival kereszteződnek. Napjainkig egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy egy szintetikus biológiai úton létrehozott organizmust egyszerűen szabadjára engedtek volna a természetben, mondják a szakértők, akik szerint nem tudni, hogy ez milyen hatással lesz az élővilágra.

Felmerülhet persze a kérdés, hogy hol végződik a „mezei” génmódosítás, és hol kezdődik a szintetikus biológia, illetve hogy vajon a világító növények létrehozása melyik kategóriába sorolható. A jelenleg elfogadott definíciók szerint szintetikus biológiai módszerekkel létrehozottnak tekinthető az az élőlény, amely a genetikai módosításoknak köszönhetően új szervekre, rendszerekre, illetve funkciókra tesz szert, míg a hagyományos értelemben vett génmódosítás egyszerűen meglévő szerveket és működéseket tesz még hatékonyabbá.

Ilyen szempontból tehát az újfajta növényfaj valóban a szintetikus biológia eredménye lesz, ha elkészül, hiszen olyan funkcióval bír, amellyel vadon élő társai egyáltalán nem rendelkeznek. A kategorizálás azért nem tekinthető lényegtelennek, mert míg hagyományos génmódosítással létrehozott növények már jelenleg is nagy számban akadnak, bár termesztésük és fogyasztásuk sok szempontból vitatott, a szintetikus biológia termékei még messze nem értek el az elfogadottság ezen mérsékelt szintjére sem. A projekt nyomán kirobbant viták folyományaként már a kutatás résztvevői is óvatosabban fogalmaznak, és inkább hagyományos génmódosításként igyekeznek beállítani az alkalmazandó módszert.

Anthony Evans projektmenedzser szerint a magok postázása nem ütközik törvényi előírásokba, mivel egyrészt gondoskodnak a növények biztonságosságáról, vagyis a világítás képessége nem terjedhet tovább a környezetben, másrészt ha ez esetleg mégis bekövetkezne, a biolumineszcencia képessége nem jelent igazi veszélyt az élővilágra. Ebben valószínűleg igaza lehet, ugyanakkor megint más lenne a helyzet, ha egy másik szintetikus biológiai úton létrehozott organizmus, a bioüzemanyagot előállítani képes baktérium „elszabadulását” latolgatnánk, vélik a projektet kritizáló szakértők. A jelenlegi kezdeményezés valószínűleg tényleg nem jelent túl nagy kockázatot, az viszont erősen megfontolandó, hogy milyen precedenst teremt a jövőre nézve.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward