Tumorsejteket változtattak vissza egészséges sejtekké

A mutatvány egyelőre csak a kémcsőben sikerült, de a szakértők bizakodnak, hogy rövidesen a szervezeten belül is meg tudják valósítani ugyanezt.

Tumorsejteket változtattak vissza egészséges sejtekké

A rákkutatóknak mindig is az volt a legmerészebb álmuk, hogy egy napon olyan kezelési módot dolgozzanak ki, amely révén a tumorsejtek egészséges sejtekké lehetnek visszaalakíthatók. A floridai Mayo Clinic munkatársai most fontos lépést tettek ezen cél felé, mivel kidolgoztakegy olyan metódust, amellyel a rákos sejtek állapota visszafordíthatóvá válhat.

Panos Anastasiadis elmondása szerint laborjának munkatársai ráleltek arra a kódra, amelynek átírásával lekapcsolható a rák folyamata. A felfedezés kulcsát a sejteket összetartó adhéziós proteinek és az ezek által szabályozottan termelődő mikroRNS-ek (miRNS) jelentik. A miRNS-ek nagyon fontos szerepet töltenek be a sejtek különböző működéseiben, mivel egész géncsoportok kifejeződését szabályozzák párhuzamosan.

A szakértők rájöttek, hogy amikor az egészséges sejtek fizikai érintkezésbe kerülnek egymással, egy specifikus miRNS-csoport elnyomja azon gének működését, amelyek a sejtek gyarapodását fokozzák. Ha viszont mindez rákos sejtekkel történik meg, a folyamat nem indul be, a miRNS-ekből nem képződik megfelelő mennyiség, és így a sejt kontrollálatlan osztódásba kezd. Laborkísérletek során ugyanakkor sikerült igazolni, hogy ha ilyen esetben kívülről helyreállítják a kérdéses miRNS-ek sejten belüli szintjét, a sejtburjánzás megállítható, és visszafordítható.

A kutatás két eddig egymástól függetlenül kezelt területet, a sejtek közti fizikai kapcsolatot és a miRNS-biológiát kapcsolja össze, mondja Antonis Kourtidis vezető kutató. A vizsgálatoknak köszönhetően végre fény derült arra, hogy az adhéziós fehérjék milyen szerepet játszanak a sejt belső működéseinek irányításában, és ennek eredményeként egy újfajta rákterápiás stratégiára is sikerült ráakadni, folytatja a szakértő.

Korábbi vizsgálatok során ellentmondásos eredmények születtek két adhéziós protein, az E-kadherin és a p120 katenin tumorképződésben betöltött szerepével kapcsolatban. Mindkét fehérje nagyon fontos az egészséges hámszövetek létrejöttéhez, és bizonyos eredmények alapján úgy tűnt, hogy jelenlétük esetén alacsonyabb a tumorok kialakulási esélye is. Ez az elmélet azonban más kutatások szerint nem állta meg a helyét, mivel ezek azt igazolták, hogy a proteinek jelen vannak a tumorsejtekben is, és a tumorképzésben is aktív szerepet vállalnak. Egyre inkább úgy tűnt tehát, hogy a molekuláknak két arcuk van, és míg az egyik a sejtek normál működését segít fenntartani, a másik a tumorfejlődést erősíti, mondja Anastasiadis.

A vizsgálatok aztán kiderítették, hogy a két említett fehérje viselkedését a hámsejtek felső (üreg felőli) oldalán a PLEKHA7 nevű protein szabályozza. Ha a PLEKHA7 jelen van, a miRNS-ek szintje normális lesz, és az E-kadherin, valamint a p120 tumorszupresszorként működik. Ha viszont a sejt felső oldaláról hiányzik a PLEKHA7, a vonatkozó miRNS-ek mennyisége megváltozik, és a két fehérje rákkeltő hatásúvá válik.

A vizsgálatok kimutatták, hogy tumorsejtek túlnyomó többségéből valóban hiányzik a PLEKHA7, így a szakértők úgy vélik, hogy ennek a fehérjének az elvesztése a rák egyik univerzális kezdőpontja lehet. Az ilyen sejtekben az E-kadherin és a p120 működését semmi sem mérsékli, és ez vezethet a tumorok kialakulásához, mondja Anastasiadis. A szakértők kísérleteik során egészséges emberi sejtmintákból távolították el a PLEKHA7-et, illetve a kérdéses miRNS-eket, és ezzel tumorsejtekké változtatták azokat. Ami azonban még lényegesebb, amikor a tumorsejtekbe PLEKHA7-et vagy miRNS-eket juttattak be, azok osztódása leállt, és azok ismét egészséges sejtekként kezdtek viselkedni.

A szakértők évek óta igyekeznek megfejteni, hogy az egészséges sejtek, hogyan és miért hagyják abba az osztódást, ha egymáshoz érnek, és hogy ugyanez miért nem működik a rákos sejtekben, mondja Chris Bakal, a londoni Rákkutató Intézet munkatársa. A Mayo Clinic kutatóinak mostani felfedezése azonban egy lépéssel mindenképpen közelebb visz a megoldáshoz, és talán a daganatos megbetegedések gyógyításához is.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward