A Georgiai Műszaki Egyetem kutatói meglehetősen érdekes témakörben végeznek kutatásokat és fejlesztéseket: a szakemberek olyan antenna kifejlesztésén dolgoznak, amellyel másodpercenként akár 1 terabitnyi adat továbbítása is lehetségessé válik.
A kutatók az egyetem szélessávú vezeték nélküli technológiákkal foglalkozó laboratóriumában tevékenykednek, a csapatot pedig Ian Akyilidiz vezeti. A kutatók jelenleg is dolgoznak a technológia megvalósításán, amelynek alapjaként grafénból készített antennát használnak majd. Az antenna egy atom vastag karbon lapokból áll, amelyek méhsejt-rács formájú struktúrába vannak rendezve. Ezekből 10 és 100 nanométer közötti szélességgel rendelkező szalagok készülnek, amelyek egyenként mindössze egy mikrométer hosszúak, így együttesen terahertzes frekvenciatartományban üzemelő antennát alkotnak. Az egyes grafénszalagok felületén elektronok rezegnek - ezt hívják plazmonikus hullámnak -, amelyek kölcsönhatásba lépnek a terahertzes frekvenciatartományú elektromágneses hullámokkal, így lehetőséget biztosítanak jelek küldésére és fogadására.
A csapat számításai szerint egy ilyen, terahertzes frekvenciatartományban üzemelő vezeték nélküli adatátviteli rendszer másodpercenként 1 terabitnyi adtamennyiség továbbítására képes, ami nagyjából 2330-szor nagyobb sebesség, mint amit egy klasszikus 802.11n típusú WiFi kapcsolat kínál. Ezt a sebességet nagyjából egyméteres, vagy kisebb hatótávolságon belül lehet elérni, viszont a pár centiméteres tartományban már jóval hatékonyabb a grafénból készített antenna: itt akár 100 terabitnyi adat továbbítására is van lehetőség egy másodperc alatt, ami szinte felfoghatatlanul hatalmas adatátviteli sebességnek tekinthető, legalábbis napjainkban.
Hogy mégis mire jó egy ilyen eljárás? Nos, kiemelten jól jöhet, ha külső eszközökre, illetve külső eszközökről szeretnénk hatalmas mennyiségű adatot villámgyorsan átmozgatni. Egy nagyfelbontású videokamera például kevesebb, mint egy másodperc alatt át tudná küldeni a mellette lévő noteszgépre vagy asztali számítógépre a rajta található felvételeket, de az eljárás akkor is jól jöhetne, ha a kikölcsönzött nagyfelbontású videót későbbi megtekintés céljából indulás előtt gyorsan át szeretnénk másolni okostelefonunkra vagy táblánkra.
Persze nem eszik ennyire forrón a kását: a technológia kifejlesztése jelenleg is zajlik, a vele felvértezett, kereskedelmi forgalomban is kapható eszközök megjelenésére így még nagyon sokat kell várni. A fejlesztők egyelőre még csak elméleti síkon haladnak, rengeteg számítással és becsléssel. A nem is oly távoli jövőben, még az év vége előtt elkészülhet az első olyan prototípus rendszer, amellyel bizonyítható az eljárás működőképessége - ekkor majd kiderül, valóban sikerül-e elérni Tb/s-os nagyságrendő adatátviteli sebességet. Az antenna mellett persze olyan rendszerre is szükség lesz, amely képes terabites adatátviteli sebesség biztosítására, illetve kezelésére.
Reméljük, rövidesen beszámolhatunk az eredményes próbáról is.
