Teljessé vált a Rosetta képarchívuma

Az üstököst két évig vizsgáló szonda fő kamerájának több mint 100 ezer nagyfelbontású felvétele érhető el az ESA honlapján.

Teljessé vált a Rosetta képarchívuma

Az Európai Űrügynökség űrszondája négy évvel ezelőtt állt pályára a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökös körül, amelyet aztán 2016 szeptemberéig vizsgált. A Rosetta elkísérte az égitestet napközelpontjához, majd azon túl is vele tartott, részletesen dokumentálva a lassan felemelegedő jeges égitesten megfigyelhető változásokat. A küldetés két évvel ezelőtt azzal zárult, hogy a szonda lágyan leereszkedett az üstökösmag felszínére.

A bő két évig tartó „testközeli” vizsgálat képeit mostanra sikerült annyira feldolgozni, hogy azok közzétehetők legyenek: az ESA honlapján így immár több mint 100 ezer, a szonda OSIRIS-kamerája által készített kép lelhető fel a Csurjumov–Geraszimenkóról, de hasonlóan gazdag a szonda navigációs kamerája által rögzített gyűjtemény is.

A képek közt az is talál újdonságokat, aki egyébként figyelemmel követte a küldetést. Ilyen rejtett kincs például az alább látható jelenet, amelyen egy óriási szikla „egyensúlyoz” az üstökös egy kiugró felszíni pontján. A szikla 10–15 méter hosszú, és valószínűleg több száz tonna tömegű, az üstökös gyenge gravitációjában viszont súlya csak tízezrede annak, amennyi a Földön lenne.

Galéria megnyitása

Szintén nagyon érdekes, hogy a szikladarab réteges szerkezetű. Saját bolygónkon a hasonló rétegeket a víz évszakos körforgása formálja, az üstökösön azonban nincs folyó víz. A körforgás azonban hasonló: a rétegek szintén az égitest évei alatt formálódnak, ahogy az üstökös elliptikus pályáján pár évente megközelíti a Napot, és felhevül, hogy aztán csillagunktól eltávolodva kihűljön. A napközelség idején szén-dioxid és víz szublimál az égitestről, átmeneti légkört hozva létre, amelyben felszíni rétegek átrendeződhetnek. Az évmilliók során ez a mozgás üledékrétegeket hozhat létre.

A fenti fotóval kapcsolatban a másik izgalmas tény, hogy a teljes, vágatlan felvételen a Philae is látszik. A leszállóegység 2014 őszén vált le a Rosettáról, hogy az üstökösön landolva közvetlenül vizsgálja annak felszínét. A manőver azonban nem a tervek szerint sikerült, a Philae többször is megpattant a felszínen, így messzire került tervezett leszállóhelyétől. Mivel egy hasadékban kötött ki, napelemeit nem érte elég fény, így csak rövid ideig tudott működni, de rövidke pályafutása alatt így is nagyon értékes információkat szállított az ősi égitestről.

A Philaet ráadásul a nem várt manőverek közben szem elől is tévesztették, így sokáig azt sem tudták az irányítók, pontosan hol van. Végül csak a küldetés lezárása előtt nem sokkal találták meg, és ahogy a képből is kitűnik, igen érdekes helyen kötött ki.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap