TDK: lézerrel növelhető a HDD-k adattároló kapacitása

A merevlemezek napjainkban áruk és adattároló kapacitásuk miatt még mindig versenyképesek, ha adattárolásról van szó, ám az SSD meghajtók népszerűsége rendületlenül növekszik, ahogy áruk csökken, adattároló kapacitásuk pedig nő. Sokan fantáziát látnak a hibrid adattároló rendszerekben is, amelyek a merevlemezek és az SSD meghajtók pozitív tulajdonságait próbálják hatékonyan ötvözni.

TDK: lézerrel növelhető a HDD-k adattároló kapacitása

A merevlemezek napjainkban áruk és adattároló kapacitásuk miatt még mindig nagyon versenyképesek, ha adattárolásról van szó, ám az SSD meghajtók népszerűsége rendületlenül növekszik, ahogy áruk csökken, adattároló kapacitásuk pedig nő. Sokan fantáziát látnak a hibrid adattároló rendszerekben is, amelyek a merevlemezek és az SSD meghajtók pozitív tulajdonságait próbálják hatékonyan ötvözni.

A HDD-k esetében egy komoly probléma áll az adattároló kapacitásának további, jelentős mértékű emelkedése előtt: az adatsűrűség a jelenlegi technológia alkalmazásával már nem sokáig növelhető tovább. A TDK mérnökei már dolgoznak a probléma megoldásán, amely lehetővé teszi, hogy a merevlemezek adattároló kapacitása a nem is oly távoli jövőben könnyedén megduplázódjon. Az új technológia két fő összetevőre alapoz: az egyik a lézer, a másik pedig egy magas koercivitással rendelkező hordozó anyag. A koercivitás értéke azt mutatja meg, hogy az adott anyagot mennyire nehéz demagnetizálni, azaz a mágneses mezőnek milyen erősnek kell lennie ahhoz, hogy az anyag elveszítse mágnesességét. Egy alacsony koercivitási értékkel rendelkező anyagot nagyon könnyű mágnesezni, de ez az anyag könnyen el is veszítheti mágnesességét. Ez főleg akkor baj, ha az anyagon sűrűn elhelyezve foglalnak helyet az adatok, ugyanis ekkor egy gyengébb szórt mágneses mező is képes törölni őket. Ezzel szemben egy magas koercivitási értékű anyagot rendkívül nehéz mágnesezni és demagnetizálni, de a mágnesezés után ez az anyag sokkal megbízhatóbban, sokkal biztonságosabban tartja mágnesességét, ami az adatok biztonsága miatt előnyös tulajdonság. Ez utóbbi anyagnál sokkal kisebb mágnesezhető egységeket is létre lehet hozni, ami előnyös, hiszen így az adatsűrűség – egy bizonyos pontig – tovább növelhető, ami az adattároló kapacitás iránti egyre növekvő igények miatt rendkívül fontos szempont.

További tény, hogy az egyes anyagok koercivitása hő hatására csökkenthető, sőt, hővel akár az adott adathordozó, illetve anyag demagnetizálására is lehetőség van, ugyanis a hőenergia hatására az anyag atomjai erős vibrálásba kezdenek, így a demagnetizálás végbemegy. Utóbbi adta az ötletet a TDK mérnökeinek: az adott anyagot, pontosabban az adott mágnesezhető adattároló szemcsét mágnesezés előtt fel kell melegíteni, mágnesezni kell az anyagot – vagyis tárolni kell rajta az információt – majd ezután gyorsan le kell hűteni az anyagot, mielőtt a „felírt” információ elveszne. Ezen az elven működik a TDK által kifejlesztett, pontosabban még most is fejlesztés alatt álló technológia, amely HAMR (Heat Assisted Magnetixc Recording) névre hallgat. Ez a megoldás veheti át a ma oly népszerű merőleges adatrögzítő (PMR - Perpendicular Magnetic Recording) technológia helyét.

No, de mivel melegítik fel az adatrögzítéséhez használt kis mágnesezhető szemcsét? Nos, a TDK fejlesztői lézert használnak a cél érdekében, azzal ugyanis – a kivételes pontosság miatt – a rendkívül kisméretű adattároló szegmensek is hatékonyan felmelegíthetőek. A fejlesztés jelenlegi szakaszában a mérnökök azt az anyagot keresik, amely megfelelően magas koercivitással rendelkezik és hatékonyan használható a kereskedelem fő áramába szánt merevlemezek gyártásához. A fejlesztések rendkívül költségesek ahhoz, hogy egyetlen gyártó finanszírozni tudja a velük kapcsolatos kiadásokat, így a merevlemezgyártók erőforrásaik összpontosításával létrehozták a Storage Technology Alliance névre keresztelt szövetséget. A technológia kifejlesztése után a merevlemezek adattároló kapacitása könnyedén megduplázható lesz, így akár 2-3 TB-os 2,5 hüvelykes és 12-16 TB-os 3,5 hüvelykes formátumú HDD-ket is láthatunk majd az üzletek polcain. A kisebb adattároló kapacitással rendelkező modellek gyártásához a maihoz képest feleannyi merevlemezkorongra lesz szükség a nagyobb adatsűrűség miatt.

Mivel a technológia fejlesztése még mindig zajlik, így ennek hatékonyságával kapcsolatban egyelőre nincsenek információk, de az már most is világos, hogy a HAMR eljárás önmagában nem elég ahhoz, hogy a merevlemezek adattároló kapacitását megduplázhassák. A siker érdekében a BPM (bit-patterned media) technológiát is be kell vetni, ami annyit jelent, hogy előre meghatározott minta alapján kerül majd fel a hordozóréteg a merevlemezkorongokra annak érdekében, hogy az adatok felírása és kiolvasása hatékonyan, illetve biztonságosan történhessen, az adatsűrűség pedig a lehető legnagyobb lehessen.

Úgy tűnik, hogy a merevlemezek piacán már megtalálták a jövőbe vezető utat. Azzal kapcsolatban, hogy az új technológia legkorábban mikorra készülhet el, nem állnak rendelkezésre információk. Sajnos több, mint valószínű, hogy hosszú éveknek kell még eltelniük, míg konfigurációinkban HAMR technológiára alapozó merevlemezeket alkalmazhatunk.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward