Tanyasi mikrobákkal az asztma ellen?

A tanyákon felnőtt gyerekek körében sokkal alacsonyabb az asztma kialakulásának kockázata, ami egy új, finn vizsgálat szerint az otthonokban jelenlévő mikrobák különbözőségén alapul.

Tanyasi mikrobákkal az asztma ellen?

Pirkka Kirjavainen és kollégái 197 vidéki (felerészt tanyasi, felerészt falusi) háztartás és 182 városi háztartás esetében vizsgálták meg a nappalik porának mikrobáit. A mintákat akkor gyűjtötték be, amikor az adott háztartásban élő gyerek 2 hónapos volt, majd 6 éven keresztül követték nyomon a gyerekek egészségi állapotát.

Az eredmények alapján szignifikáns különbség mutatkozott a tanyasi por összetételében a falusi és a városi poréval szemben: a tanyákon található lakóépületek padlóján sokkal többféle baktérium fordult elő, köztük olyan, a jószágokhoz köthető mikrobák is, amelyek másutt nem voltak jelen. A nem tanyasi lakásokban ugyanakkor több emberhez köthető baktérium tenyészett, például többféle Streptococcus és Staphylococcus fordult elő.

Ezek az eltérések a szakértők szerint az eredmények alapján összefüggésben állnak az asztma előfordulási gyakoriságával: míg a nem tanyasi környezetben felnőtt gyerekek 19 százalékában alakult ki a betegség, a tanyákon ez az arány csak 9 százalék volt. A teóriát erősíti, hogy azoknál a kertvárosi gyerekeknél, akiknél a lakáson belüli por összetétele a leginkább hasonlított a tanyasi mintákra, szintén jelentősen alacsonyabb volt az asztma előfordulása.

Galéria megnyitása

A szakértők elmondásuk szerint kismértékű összefüggést találtak a háziállatok és a tanyasi mikrobák jelenléte között nem tanyasi környezetben, ami mögött az állhat, hogy a kutyák és macskák behozzák a lakásokba ezeket a baktériumokat. A nemnek, a szülők allergiáinak és iskolázottságának, a terhesség alatti dohányzásnak és a testvérek számának ugyanakkor nem volt befolyása az eredményekre.

Kirjavainen és társai 1031 német gyereken is megismételték a vizsgálatot, és ebben az esetben is hasonló eredményekre jutottak, vagyis hogy a nagyobb arányú állati, és kisebb mennyiségű emberi baktériumnak való korai kitettség alacsonyabb asztmakockázattal jár. A következő lépés annak megállapítása lehet, hogyan fejtik ki jótékony hatásukat a tanyasi mikrobák, illetve továbblépve annak esetleges megtervezése, hogyan lehetne az eredményeket terápiás céllal hasznosítani.

Neked ajánljuk

arrow_backward arrow_forward
Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward