Pirkka Kirjavainen és kollégái 197 vidéki (felerészt tanyasi, felerészt falusi) háztartás és 182 városi háztartás esetében vizsgálták meg a nappalik porának mikrobáit. A mintákat akkor gyűjtötték be, amikor az adott háztartásban élő gyerek 2 hónapos volt, majd 6 éven keresztül követték nyomon a gyerekek egészségi állapotát.

Az eredmények alapján szignifikáns különbség mutatkozott a tanyasi por összetételében a falusi és a városi poréval szemben: a tanyákon található lakóépületek padlóján sokkal többféle baktérium fordult elő, köztük olyan, a jószágokhoz köthető mikrobák is, amelyek másutt nem voltak jelen. A nem tanyasi lakásokban ugyanakkor több emberhez köthető baktérium tenyészett, például többféle Streptococcus és Staphylococcus fordult elő.

Ezek az eltérések a szakértők szerint az eredmények alapján összefüggésben állnak az asztma előfordulási gyakoriságával: míg a nem tanyasi környezetben felnőtt gyerekek 19 százalékában alakult ki a betegség, a tanyákon ez az arány csak 9 százalék volt. A teóriát erősíti, hogy azoknál a kertvárosi gyerekeknél, akiknél a lakáson belüli por összetétele a leginkább hasonlított a tanyasi mintákra, szintén jelentősen alacsonyabb volt az asztma előfordulása.

A szakértők elmondásuk szerint kismértékű összefüggést találtak a háziállatok és a tanyasi mikrobák jelenléte között nem tanyasi környezetben, ami mögött az állhat, hogy a kutyák és macskák behozzák a lakásokba ezeket a baktériumokat. A nemnek, a szülők allergiáinak és iskolázottságának, a terhesség alatti dohányzásnak és a testvérek számának ugyanakkor nem volt befolyása az eredményekre.

Kirjavainen és társai 1031 német gyereken is megismételték a vizsgálatot, és ebben az esetben is hasonló eredményekre jutottak, vagyis hogy a nagyobb arányú állati, és kisebb mennyiségű emberi baktériumnak való korai kitettség alacsonyabb asztmakockázattal jár. A következő lépés annak megállapítása lehet, hogyan fejtik ki jótékony hatásukat a tanyasi mikrobák, illetve továbblépve annak esetleges megtervezése, hogyan lehetne az eredményeket terápiás céllal hasznosítani.