Szuperokosak az emberi sejteket hordozó egerek

Éretlen gliasejtek beültetésével félig emberi aggyal rendelkező rágcsálókat hoztak létre a kutatók.

Szuperokosak az emberi sejteket hordozó egerek

Emberi eredetű sejtek bejuttatásávalamerikai kutatók olyan egereket hoztak létre, amelyek agya részben emberinek tekinthető. Bár a hibrid rágcsálók felnőve jobb emlékezetről és észlelési képességekről tettek tanúbizonyságot, mint társaik, a kísérlet célja nem szuperintelligens egerek létrehozása volt. A szakértők a hibridek révén olyan kísérleti alanyokra akartak szert tenni, amelyeken alaposabban tanulmányozhatók a különféle központi idegrendszert érintő kórképek, mint néhány Petri-csészében növesztett sejten.

A módosított egerek agyában az idegsejtek rágcsáló eredetűek, az idegszövet másik felét kitevő glia azonban csaknem kivétel nélkül emberi sejtekből áll. Steve Goldman, a Rochesteri Egyetem kutatója és kollégái ezt úgy érték el, hogy éretlen emberi gliasejteket juttattak a fiatal állatok agyába. Állatonként körülbelül 300 ezer sejtet fecskendeztek be, és az emberi sejtek egy éven belül teljesen kiszorították az egerek eredeti gliasejtjeit. A beültetett sejtek addig osztódtak, míg számuk elérte a 12 milliót, és közben funkcionális idegszövetté, asztrocitákká értek be.

Az asztrociták nagyon fontos szerepet játszanak az idegsejtek működésében, hiszen segítenek a neuronok közti kapcsolódások, a szinapszisok megerősítésében. Nyúlványaik aktív szerepet vállalnak az elektromos jelek szinaptikus résen történő átjuttatásában. Az emberi asztrociták 10−20-szor nagyobbak, mint az egerek hasonló sejtjei, és akár 100-szor több nyúlvánnyal is rendelkezhetnek ezeknél. Ennek eredményeként sokkal hatékonyabban képesek irányítani az idegi jelzéseket, mint az egérsejtek.

Ennek tudatában nem is csoda, hogy az emberi asztrocitákat hordozó egerek sokkal intelligensebbnek bizonyultak„mezei” társaiknál: a memóriatesztek alapján a hibridek emlékezete négyszer hatékonyabban működött, mint a kontrollcsoport példányaié. Goldman és kollégái a korábbi években felnőtt emberi gliasejteket juttattak be kísérleti egereik agyába. Az állatok ennek hatására is kimutathatóan okosabbakká váltak, holott az asztrociták ezen korábbi kísérletek során egyszerűen beépültek az egér agyának azon részére, ahová bejuttatták ezeket. A legújabb kísérlet éretlen sejtjei ezzel szemben eljutottak az egéragy minden szegletébe, és terjedésüknek csak a fizikai akadályok szabtak határt.

A kutatócsoport tagjai ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy az emberi sejteket hordozó egerek a beavatkozástól nem váltak képessé emberi gondolkodásra. „Az új sejtek mindössze hatékonyabb működést tesznek lehetővé az egerek saját idegsejti hálózataiban” – mondja Goldman.

„Érdekes lenne megvizsgálni, hogy az emberi asztrociták az egerekben is ugyanúgy működnek-e, mint bennünk” – mondja Fred Gage, a Salk Intézet őssejtkutatója. „Ebből kiderülhetne, hogy a gazdaszervezet mennyiben van befolyással a sejtek sorsának alakulására, illetve hogy maguk a sejtek mennyire hordoznak állandó jellegzetességeket.”

Goldman és társai egy másik kísérletük során olyan egerekbe juttattak be éretlen emberi gliasejteket, amelyek nem nagyon voltak képesek az idegsejtek védőburkát alkotó mielin termelésére. A rágcsálók agyában a sejtek nagy része nem asztrocitákká, hanem egy másik lehetséges fejlődési irányt választva oligodendrocitákká fejlődött, és mielint kezdett előállítani. Úgy tűnik tehát, hogy a sejtek valamilyen módon érzékelték a problémát, és ehhez igazították fejlődésüket. Ez a fajta jellegzetesség pedig nagyon hasznos lehet azon betegségek kezelésében, amelyek során a mielinhüvelyek sérülnek, mondja Goldman. A szakértő másfél éven belül szeretne is belekezdeni egy olyan klinikai tesztbe, amelynek során éretlen gliasejtekkel próbálnának kezelni sclerosis multiplexes betegeket, akikkel pontosan ez a probléma.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward