Egy érdekes AMD szabadalomra derült fény a minap, amelyre egy Kepler becenév alatt tevékenykedő Twitter felhasználó hívta fel a figyelmet. A szabadalom az AMD-féle big.LITTLE koncepcióról ad némi képet, igaz, a leglényegesebb részleteket nem tartalmazza, de azért így is látható az irány, amelyen a vállalat el akar indulni. Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy az AMD éves szinten több szabadalmat is bejegyeztet, ám ezek nem feltétlenül tűnnek fel termékekben, legalábbis nem mindegyik, ám az aktuális szabadalommal kapcsolatban nem valószínű, hogy ez a helyzet.
Hogy miért? Mert már az Intel is elindult a big.LITTLE koncepció mentén, amelynek keretén belül nagy teljesítményű és magas energiahatékonyságú processzormagokat használnak egy-egy processzor tokozásán belül, ezáltal mindkét magtípus előnyeit kamatoztatni lehet. Az első ilyen megoldás a Lakefield volt, ami a mobil felhasználókat vette célba, de idén érkezik az Alder Lake, ami a mobil konfigurációk mellett már az asztali szegmensbe szánt processzorok fedélzetén is helyet kap.
Az AMD esetében a 2019-es szabadalom, amelyet néhány napja publikáltak, arról szól, hogy miként lehet munkafolyamatot váltani a heterogén processzormagok között. Hasonló szabadalomról már tavaly is érkeztek hírek, az viszont arról szólt, hogyan lehet implementálni az utasításkészleteket egy heterogén processzoron belül. Érdekesség, hogy az AMD hibrid processzoraival kapcsolatban a múlt hónap folyamán röppent fel egy pletyka, amely alapján úgy tűnik, a RYZEN 8000-es sorozat tagjai, amelyek a Strix Point kódnevet viselhetik, már kombinálni fogják a nagy teljesítményű, ZEN 5 architektúra köré épülő processzormagokat az energiahatékonyságra hangolt, alacsony fogyasztású ZEN 4D processzormagokkal.
Az nem világos, hogy ezek a processzorok pontosan mikor érkeznek, ám arra nem sok esély van, hogy az idén megjelenő Alder Lake processzorokkal már versenyezni fognak, Az persze nincs kizárva, hogy az Alder Lake utódjaként érkező Raptor Lake fejlesztés megjelenésekor már az új dizájn köré épülő AMD APU egységek is elérhetővé válnak majd. No de térjünk vissza a jelenlegi témánkhoz.
Az aktuális szabadalom szerint a különböző típusú processzormagok közötti feladatváltás egy komplex dolog lesz, ami érthető is, hiszen a két processzormag-típus esetében eltérő utasításkészlet-támogatás áll majd rendelkezésre, valamint a teljesítményszint is eltérő lesz. Éppen ezért a feladatváltás során rengeteg paramétert vesz majd számításba a rendszer, amelyek segítenek eldönteni, érdemes-e egyáltalán az elsődleges, azaz a nagy teljesítményű processzormagról a másodlagos, azaz energiahatékonyságra kigyúrt processzormagra migrálni az adott feladatot. Az egész koncepciónak a teljesítmény/watt arány, vagyis az energiahatékonyság növelése a legfőbb célja, ehhez pedig hatékonyan kell elosztani a feladatokat az egyes processzormagok között.
Amennyiben a rendszer a meghatározott paraméterek alapján úgy ítéli meg, hogy érdemes a nagyobb processzormagtól a kisebbre migrálni az adott feladatot, akkor a nagy processzormag megáll a feladatvégzéssel, majd a feladattal kapcsolatos adatokat a kis processzormaghoz továbbítja. Az ellenőrizendő paraméterek között szerepel a feladat végrehajtásához szükséges idő becslése, a magok kihasználtságának ellenőrzése, a memória-használat, egyetlen processzormag üresjárati állapota, illetve az egymagos feladatvégzéshez szükséges idő kiszámítása is – és ez csak néhány szempont.
Az AMD példája szerint, ha a kis processzormagokon fut egy adott feladat, méghozzá maximális órajel mellett, a rendszer méri a feladatvégzéshez szükséges időt, majd ha ez a szám elér egy előre meghatározott küszöbértéket, a rendszer a nagy processzormagokhoz továbbítja a feladatot, hogy gyorsabban készen legyen. Ezzel együtt a memóriahasználat esetébe is lesz egy küszöbérték, amit ha nem ér el a rendszer az adott feladatvégzés alkalmával, mikor a kis processzormagok dolgoznak, a feladat marad ezeken a magokon, nem migrálják a gyorsabb magokra.
Ez persze egyszerűen hangzik, ám a valóságban sokkal bonyolultabb egy efféle rendszer, sőt, ahhoz, hogy minden megfelelően működjön, az operációs rendszer feladatütemezőjének is fel kell nőnie a feladathoz. Az Intel Alder Lake processzorai miatt már várható, hogy a következő nagy Windows kiadás kap egy sokkal hatékonyabb feladatütemezőt, ebből pedig idővel az AMD processzorai is profitálhatnak majd. Az új Windows egyébként várhatóan a Windows 11 nevet kaphatja és már 2021. június 24-én bemutatkozhat.
