Resident Evil 0 HD Remaster - Vonatozó zombik

A Resident Evil 0 a megjelenésekor is jó játék volt, és most is az. A felújítás jót tett neki, de egyébként teljes egészében egy klasszikus cím.

Resident Evil 0 HD Remaster - Vonatozó zombik

I. oldal

Jelen cikkünk alanya a Resident Evil 0 felújított változata, és ha ez alapján elsőre nem tudnátok hova tenni a játékot, azt nem csodálnám. Éppen ezért kezdjük egy kis áttekintéssel. A Resident Evil 0 eredetileg GameCube-ra jelent meg 2002-ben, és nagyjából ugyanaz a motor hajtotta, mint az egy évvel korábban szintén GameCube-ra megjelent első rész felújított változatát (avagy a REmake-et). Ezt követően a Resident Evil 0 még megjelent Nintendo Wii-re is 2009-ben, igaz, szinte alig változott a GameCube-ra kiadott változathoz képest, ami nem is csoda, hiszen a két konzol hardvere majdnem megegyezett.

Ez tehát azt jelenti, hogy a Resident Evil 0 most először érhető el hivatalosan is más platformon a Nintendo konzoljain kívül. Viszont ha a sorozatot a megjelenés dátumai szerint vizsgáljuk, akkor valójában a Resident Evil 0 az utolsó megjelent klasszikus Resident Evil-rész, hiszen ezt követően már a Resident Evil 4 jelent meg, ami teljesen átalakította a játékmenetet egy TPS-nézetű anyaggá. A klasszikus játékmenetű részek közül tehát az utolsó, történetét tekintve azonban egy előzmény, ami ráadásul nem is azokra a karakterekre koncentrál, akik később fontosak lesznek a sorozatban.

Galéria megnyitása

Sehol nincs Chris, Jill vagy Leon, helyettük viszont itt van a STARS Bravo osztagának fiatal női ügynöke, Rebecca Chambers. Történetünk (minő véletlen) Raccoon City mellett veszi kezdetét, amint a kezdő ügynök éppen egy kannibalizmusos gyilkosság után kezd el nyomozni a város melletti Arklay hegységben. A csapat helikoptere azonban lezuhan, Rebecca pedig elválik társaitól, aztán hamarosan rábukkan egy karambolozott rendőrségi szállító járműre, ahonnan kiderül, hogy annak egykori személyzete a 23 ember meggyilkolásával vádolt Billy Coent szállította volna a börtönbe. Billyre kivégzés várt, így nem csoda, hogy az első adandó alkalommal meglépett a rendőrök kezei alól.

A két fél végül egy misztikus vonaton találkozik egymással, ami aztán látszólag magától elindul, és amiből többé nem juthatunk ki. A Resident Evil 0 tehát jelentős részében ezen a misztikus vasúton játszódik, ahol a hullák életre kelnek, főellenségek törnek az életünkre, és mindenféle misztikus dologra bukkanunk. És ahol Rebecca kénytelen összefogni a többszörös gyilkosságért elítélt Billyvel abban a reményben, hogy ketten majd valahogy át tudják vészelni a borzalmakat. A játék során félelmetes helyzetek mellett kettejük kapcsolata adja a legtöbb feszültséget: Billy láthatóan lenézi a kezdő lányt, Rebecca pedig legszívesebben bilincsben látná a feltételezett bűnözőt, valahogy mégis ki kell jönniük egymással.

II. oldal

Ami a játékmenetet illeti, ezen a ponton nem okoz túl nagy meglepetést a Resident Evil 0. Ahogy a cikk elején is írtam, a klasszikus Resident Evil-féle játékmenetre számíthatunk, ami azt jelenti, hogy az eseményeket fix kameraszögekből élhetjük át. A perspektíva helyszínről helyszínre változik, de jellemzően jól működik, jó szögből mutatja az eseményeket, nem sokszor érezzük majd azt, hogy bármilyen formában is hátráltatna a cselekvésben. Amikor pedig mégis úgy érezzük, az legtöbbször a készítők direkt szándéka, így akarják ugyanis növelni a feszültséget, leginkább sikeresen. Akad egy másik dolog, ami érzésem szerint szintén a feszültség növelését célozta meg: a különböző helyszínek közötti ajtónyitós átvezető jeleneteket átvették az eredeti verzióból.

Ez annak idején indokolt volt, hiszen ilyenkor töltötte be a konzol a következő helyiséget, az ajtónyitásos animáció pedig ezt próbálta meg elrejteni. Mondanom sem kell, technológiai szempontból ez most már abszolút nem indokolt a PC-re, Xbox One-ra és PS4-re megjelent felújított változatnál, hiszen tulajdonképpen az egész játékot egyben be tudná tölteni a memóriába bármelyik gép. Ezt alátámasztja az a tény is, hogy szabadon váltogathatunk Billy és Rebecca között, és a játék még akkor is azonnal, töltés nélkül vált, ha a két karakter két teljesen külön helyiségben van éppen. A készítők mégis úgy érezték, hogy habár a töltés nem indokolja, mégis szükséges visszahozni az ajtónyitásokat. Valahol persze érthető a döntés, hiszen végülis hangulatos, de egy teljes végigjátszás alatt nekem már sok volt, meg lettem volna nélküle.

Galéria megnyitása

Szintén a klasszikus Resident Evil-játékmenetre jellemző, hogy csak az írógépeknél menthetünk, és ott is csak akkor, ha szereztünk tintát. Ez a szisztéma továbbra is jól működik, és még napjainkban is abszolút indokolt egy olyan lassú menetű, feszült túlélő-horror játéknál, mint a Resident Evil 0. Ami azonban változott, az az inventory kezelése. Ezúttal mindkét karakterünk hat-hat slottal rendelkezik, így az inventory állandó menedzselése továbbra is nagyon fontos feladataink közé tartozik. Alap, hogy a töltényt érdemes mindig annak a szereplőnek adni, aki rendelkezik is a hozzá való fegyverrel, illetve a különböző növényeket érdemes lehet átcsoportosítani Rebeccához, hiszen ő tudja kombinálni őket, ezzel is helyet spórolva.

Viszont kikerültek a képből a tároló ládikák. Korábban ezekbe rámolhattuk be az éppen nem használt cuccainkat, és mivel mindegyik össze volt kapcsolva, a játék bármelyik pontján bármelyik ládikából előszedhettük azt, amire éppen szükségünk volt. Nos, most a ládikák helyett a pálya bármelyik pontján kidobhatjuk az éppen nem kellő cuccokat, és később visszajöhetünk felszedni őket - a térkép egyébként jelzi, hogy hol dobtunk ki valamit, és hol vettünk fel új holmikat. Ez a megközelítés talán realisztikusabb, viszont nyilvánvalóan kényelmetlenebb is, hiszen rendszeresen vissza kell majd mennünk korábbi helyszínekre (ezt persze a játékmenetből adódóan amúgy is rendszeresen megtesszük, szóval duplán), amivel még nem is lenne túl sok bajom, ha nem lennének az állandó ajtónyitós animációk.

III. oldal

Maga a nyers játékmenet igazából semmit nem változott: mászkálunk a pályán, kulcsokat, vagy a rejtvények megfejtéséhez szükséges egyéb tárgyakat gyűjtünk a továbbjutáshoz, rendszeresen visszatérve egy-egy korábbi helyszínre. közben pedig néha elteszünk láb alól néhány zombit. Az irányítás is pont olyan körülményes, mint amire számítani lehet a Resident Evil Remake után, még annak ellenére is, hogy ahhoz hasonlóan azért az eredetihez képest jócskán variáltak rajta a készítők - a tárgyak felvétele például még mindig rémálom, konkrétan centire pontosan rájuk kell állnunk. Mindenesetre amikor egy zombi megtámadott, én jobban izgultam azon, hogy vajon az irányítást legyűrve le tudom-e lőni, mint azon, hogy tulajdonképpen mennyire félelmetes maga a zombi.

Mivel két karakterünk van egyszerre, természetesen fontos szerep jut a mesterséges intelligenciának, ami úgy nagyjából teszi a dolgát. Kivéve, amikor nem. Például rendszeresen elállja az utunkat, és habár egy idő után odébb lehet tessékelni, azért némileg idegesítő. Továbbá fontos odafigyelnünk a menedzselésére, ugyanis a zombikra automatikusan támad, amivel nem is lenne baj, ha nem mindig a legerősebb fegyverrel lőne a leggyengébb ellenfélre - ami nyilván pazarlás. Így ilyen esetekben azért mégis érdemes lehet átvenni felette az irányítást, vagy azt az egy darab fegyvert nála hagyni, amiről tudjuk, hogy nem probléma, ha elpazarolja a hozzá váló töltényt.

Galéria megnyitása

Végül pedig ejtsünk néhány szót a technológiai oldalról. Alapvetően a legnagyobb különbség a GameCube-os verzióhoz képest a megnövelt felbontás és a remek élsimítás. Ezen kívül a textúrák magasabb minőségűek, és a karaktermodelleket is lecserélték nagyobb polygonszámú változatokra. Az előre renderelt hátterek nagyon jól néznek ki, habár maga a környezet nem olyan impresszív, mint az első rész felújított változatának kastélya. Szép apróságok azért akadnak, például a beszűrődő fényjáték a különböző tárgyakon, ahogy halad előre a vonat. Apró hiányosság, hogy a konzolos változatok az első rész remake-jéhez hasonlóan 30fps-re vannak zárva, míg PC-n elérhető a 60fps. És ahogy az elődnél, az előre renderelt átvezető videókhoz itt sem nagyon nyúltak hozzá, és a 30fps-re zárt játékmenet előnye, hogy nem tér el a videók sebességétől.

Kinek tudom ajánlani a Resident Evil 0 Remasteredet? Nos, igazából mindenkinek, aki szereti a klasszikus japán túlélő-horror játékokat, és még nem volt szerencséje az eredetihez. Éppen ezért fontos ez a kiadás, hiszen végre a Nintendo-platformokon kívül is hozzá lehet férni. Az értékelés tehát jelen esetben nem sokat számít, egy ilyen anyagot eleve nehéz és részben felesleges is pontozni. Az alapok továbbra is megállják a helyüket: a játékmenet jó, kihívással teli és okos, a grafikát és a hangokat pont megfelelő mértékben újították fel, azt pedig már mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy 2016-ban élvezni tud-e egy ilyen régivágású címet.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
0% THM
{{ product.displayName }}
csak b2b
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap