Ráakadtak a Föld unokatestvérére

Az 1400 fényévnyire található Kepler−452b egy kicsit nagyobb és idősebb ugyan a Földnél, de egy Naphoz nagyon hasonló csillag lakható zónájában kering.

Ráakadtak a Föld unokatestvérére

A NASA Kepler űrtávcsöve megerősítetteaz első olyan Naprendszeren kívüli bolygó létezését, amely a Földhöz hasonló méretű és csillaga lakható zónájában kering, vagyis az ismert információk alapján folyékony víz létezhet a felszínén. A felfedezéssel egy időben 11 további hasonló exobolygójelöltet is bemutattak a szakértők, vagyis úgy tűnik, hogy egyre látványosabb eredményeket kezd hozni a Föld ikertestvére utáni kutatás. A bolygó létének megerősítésében több földi távcső (a texasi McDonald Obszervatórium, az arizonai Fred Lawrence Whipple Obszervatórium és a hawaii Keck távcsövek) méréseit is felhasználták a szakértők.

A Kepler−452b katalógusjelű exobolygó a legkisebbaz eddig felfedezett lakható zónában keringő planéták közül. Csillaga a Naphoz hasonlóan G2 típusú, és 1400 fényévnyire a Hattyú csillagképben található. A bolygó létének megerősítésével 1935-re emelkedett az ismert exobolygók száma. „Húsz évvel azt követően, hogy bebizonyosodott, más csillagok körül is létezhetnek bolygók, a Kepler felfedezett egy olyan planétát és csillagot, amelyek minden eddig felfedezettnél jobban hasonlítanak a Földre és a Napra” – mondja John Grunsfeld, a NASA munkatársa.

A Kepler−452b átmérője 60 százalékkal nagyobb a Földénél, így a szuperföldek kategóriájába esik. Bár tömegével és összetételével kapcsolatban egyelőre nincsenek információk, a bolygó mérete alapján jó esély van arra, hogy az kőzetbolygó legyen, állítják a szakértők. Az exobolygó 385 földi nap alatt kerüli meg csillagát, vagyis nagyon hasonló pályán kering, mint a Föld. A csillag, a Kepler−452 6 milliárd éves, vagyis 1,5 milliárd évvel idősebb saját központi csillagunknál. Hőmérséklete hasonló a Napéhoz, azonban 20 százalékkal fényesebb és 10 százalékkal nagyobb átmérőjű csillagunknál.

Úgy is tekinthetünk a Kepler−452b-re, mint a Föld idősebb, nagyobb unokatestvérére, amely sokat elárulhat arról, hogyan alakult bolygónk olyanná amilyen, és hogyan változhat meg a jövőben, mondja Jon Jenkins, a Kepler által begyűjtött adatok egyik elemzője, az exobolygót felfedező csapat vezetője. „Lenyűgöző belegondolni abba, hogy ez a bolygó 6 milliárd évet töltött csillaga lakható zónájában, ami az evolúciót nézve jelentősen több, mint a Föld kora. Ennyi idő alatt bőven lehetett ideje kifejlődni az életnek, feltéve persze, ha az ennek kialakulásához szükséges hozzávalók és feltételek adottak az égitesten.”

A Kepler-csapat a Kepler−452b felfedezésén túl 521 újabb exobolygójelölt detektálását is bejelentette, amelyek létére a 2009−2013 májusa közötti adatok elemzése során derült fény. Ezen jelöltek létezését további mérésekkel kell megerősíteni, mielőtt bekerülhetnek az ismert exobolygók katalógusába. Az új jelöltek között 11 olyan bolygó van, amelynek átmérője legfeljebb duplája a Földének, és csillaga lakható zónájában kering. Ez utóbbi égitestek közül 9 kering a Naphoz hasonló méretű és hőmérsékletű csillagok körül.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward