Pisztolyrákokat alkalmazna a partmenti vizek felügyeletére a DARPA

Az ötlet azon alapul, hogy az említett rákok folyamatosan csattogtatják ollóikat, és ennek hangja visszaverődik a közeli tárgyakról, ami alapján a szakértők szerint azonosítható lehet, ha új objektum, például egy lopakodó ember alkotta jármű tűnik fel a színen.

Pisztolyrákokat alkalmazna a partmenti vizek felügyeletére a DARPA

Az első hallásra igen szórakoztatónak tűnő projekt a PALS (Persistent Aquatic Living Sensors, azaz kitartó élő vízi szenzorok) nevet kapta. Az Alpheidae-család rákjai világszerte elterjedtek a partvidéki trópusi és szubtrópusi vizekben. Köznapi elnevezésük nem a véletlen műve, ugyanis az állatok képesek olyan sebességgel összecsapni túlméretezett ollójukat, hogy a generált hang megbénítja a zsákmányt. Az olló 100 km/órás sebességgel tud összezáródni, és az ennek során képződő apró légbuborékok révén az állat közvetlen közelében 190 decibeles hanghatást vált ki. Ez hangosabb, mint egy .22-es kaliberű puska elsütése, és képes összetörni egy kisebb üvegtartályt.

Távolabbról a rákok csattogtatása úgy hangzik, mintha a kukorica pattogna a mikróban vagy a serpenyőben sülő szalonna pattogna, és mivel az állatok folyamatosan kiadják ezt a hangot, a szakértők azt remélik, hogy ennek figyelésével monitorozni tudják majd a környezetben jelentkező apróbb változásokat. Mivel a rákok világszerte elterjedtek és önfenntartóak, a DARPA kutatói így azt remélik, hogy olcsó szenzorokként alkalmazhatják az állatokat a partmenti vizek felügyeletére, hiszen a csattogtatás változásaiból észlelni lehet majd, ha mondjuk egy ellenséges tengeralattjáró vagy víz alatti drón bukkan fel a környéken.

A pisztolyrákok nem az egyedüli tengeri élőlények, amelyeket ilyesfajta hírszerzőként alkalmazna az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának kutatásokért felelős részlege. A PALS-projekt keretében más fajok vizsgálata is folyik abból a szempontból, hogy mennyire lehetnek ezek élő szenzorokként alkalmazhatók. Így például kutatják annak lehetőségét is, hogy a halrajok viselkedésének monitorozása, a biolumineszcens fajok vagy a mágnességre érzékeny mikrobák mennyire lehetnek használhatók a rejtőzködő ember alkotta tárgyak detektálására a vízben.

Ha a vizsgált módszerek valamelyike beválik, ezek az élőlények olcsó, kiterjedt és könnyen fenntartható riasztórendszerként szolgálhatnak a partvédelemben, pusztán azáltal, hogy adaptálódnak a megváltozott környezethez, amelyben mondjuk felbukkant egy víz alatti drón,  mondják a kutatók. Akik rövidesen meg is kezdik a vonatkozó laborteszteket, és ha ezek jól alakulnak, minden bizonnyal hallunk még a projektről.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap