Piezoelektromos útelemek

Egy hollandiai autópályán kísérletileg igazolták, hogy az út vibrációjának elektromos árammá alakítása piezoelektromos anyag segítségével működőképes ötlet.

Piezoelektromos útelemek

Egy hollandiai autópályán kísérletileg igazolták, hogy az út vibrációjának elektromos árammá alakítása működőképes ötlet. 2011 őszén piezoelektromos anyagot telepítettek be az N34-as autópálya egyik szakaszára. A piezoelektromos anyagokban mechanikai hatásra (összenyomás) elektromos feszültség keletkezik. Az autópálya-szakaszon, ahol a kísérleti borítást alkalmazták 100 km/órás sebességkorlátozás volt érvényben. A projekt célja annak vizsgálata volt, hogy van-e jövője a piezoelektromos technológia alkalmazásának az útépítésben, egyáltalán alkalmas-e a közlekedés keltette vibráció energia termelésére. A kutatást a Tauw nevű tanácsadó és tervezőcég, valamint a Twentei Egyetem munkatársai végezték.

A piezoelektromos technológiát különféle időjárási viszonyok közt tesztelték 2011 októberében és decemberében. Egy mérőberendezés közben folyamatosan figyelte a rendszer állapotát és a termelt áram mennyiségét.

Az eredmények alapján a termelt energia mennyisége az áthaladó járművek és a telepített piezoelektromos elemek számától függ, ahogy ez várható is volt. A lassabban mozgó autók kicsit több áramot termelnek, de ennek megértése további vizsgálatokat igényel.

A kísérleti projekt során termelt energia kevésnek bizonyult a közlekedési lámpák vagy az utcai világítótestek ellátására, de elég áramot termelt például azon mozgásdetektorok működtetésére, amelyek az áthaladó autók száma alapján a közlekedési lámpákat irányítják.

A piezoelektromos elemek beültetése kész utakba problematikus. A mostani kísérlet kedvéért keskeny barázdákat vájtak keresztbe az út felületébe, és ezekbe kerültek az acéllal borított elemek. A védőborítás végül nem bizonyult elég erősnek: az elhaladó forgalom keltette rezgések hatására decemberben meglazult, a tervezettnél pár héttel korábban véget vetve a kísérletnek.

A kutatást vezető Simon Bos elmondta, hogy bár létező utakra valóban nehézkes alkalmazni a technológiát, nagy lehetőséget látnak annak telepítésében már álló hidak és viaduktok aljára, vasútvonalakra, illetve a jövőben épülő utaknál is használható lenne a módszer. 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward