Pár száz év múlva a tehén a lesz az új elefánt

A vizsgálatok azt mutatják, hogy a nagytestű emlősök túlélési esélyei az ember megjelenése óta meredeken csökkennek.

Pár száz év múlva a tehén a lesz az új elefánt

A Palaeoloxodon nevű gigantikus elefánt legalább egy fejjel nagyobb volt a jelen afrikai elefántjainál, a Paraceratherium nevű óriásorrszarvú pedig legalább tízszer annyit nyomott, mint modern rokonai. És akkor még nem is beszéltünk az embernyi méretű vombatokról, az elefánthoz hasonló nagyságú óriáslajhárokról, az autónyi övesállatokról és a rövidfejű medvéről, amely nagyobb volt, mint egy grizzly.

A dinoszauruszok javának 66 millió évvel ezelőtti kihalása után nem sokkal az emlősök lettek a legnagyobb testméretű szárazföldi állatok, és az évmilliók során kialakult néhány valóban gigantikus képviselőjük is. A megafauna azonban nagyjából 125 ezer évvel ezelőtt, de valószínűleg már korábban elkezdett eltűnni. Kihalásuk okával kapcsolatban sok a találgatás, egy most megjelent tanulmány szerint azonban az óriási emlősök eltűnése gyakorlatilag kizárólag az embernek és rokonainak köszönhető.

Felisa Smith, az Új-mexikói Egyetem kutatója kollégáival az emlős testméret változásait vizsgálta, és eredményeik alapján minden alkalommal, amikor egy emberfaj vagy emberős is belépett a képbe, a túlélő fajoknál százszor-ezerszer nagyobb állatok rendre eltűntek. Erre ugyan korábbi vizsgálatok is utaltak, de a mostani munka az Antarktiszt kivéve minden kontinensen hasonló tendenciát mutatott ki.

Galéria megnyitása

„A méretszelekciós kihalás biztos jele az emberi tevékenységnek” – mondja Smith. Vagyis nagyon leegyszerűsítve, ahol rokonaink és elődeink megfordultak, ott a legnagyobb emlősöknek befellegzett. És ehhez nem is kellett minden egyes példányt levadászni, elég volt csak addig fokozni a vadászatot, hogy a termékenységi ráta ne legyen képes fedezni a veszteségeket, és a populáció összeomoljon.

A testméret megoszlását alapvetően az állatok lakóhelyéül szolgáló földdarab mérete befolyásolja. Afrika kisebb, mint Eurázsia, de nagyobb, mint Észak- és Dél-Amerika, így azt várnánk, hogy rajta az állatok tömege a középmezőnyben kap helyet. De mire az ember elhagyta Afrikát, az átlagos emlősméret 50 százalékkal kisebb volt az amerikai kontinensekre jellemzőnél.

Smith ennek alapján úgy gondolja, hogy a méretszelekció már jóval a Homo sapiens fellépése előtt megkezdődött, valószínűleg már a Homo erectus idejében, 1,8 millió évvel ezelőtt. A szakértő részben arra is alapozza ezt a feltevését, hogy a H. erectus volt az első faj, amelynek tagjai már döntően húsalapú étrenden éltek a korábbi, növényalapú táplálkozás helyett.

Galéria megnyitása

Amikor a neandervölgyiek, a gyenyiszovaiak és a modern emberek elkezdtek elterjedni Európában és Ázsiában, az átlagos emlős testméret a korábbi tizedére csökkent. Aztán elérték Amerikát is, ahol még meredekebben befolyásolták a testméret csökkenését. 15 ezer évvel ezelőttre az észak-amerikai emlősök átlagtömege 100 kilogrammról 8 kilogrammra csökkent.

Ez a tendencia pedig egyébként egyáltalán nem jellemző az emlős evolúcióra. Smith kollégája, Kathleen Lyons vizsgálatai alapján az emlős testméret az utóbbi 65 millió évet tekintve csak az utolsó pár millió évben kezdett ilyen változásokat mutatni. Előtte a legnagyobb emlősök egyáltalán nem voltak sebezhetőbbek kisebb társaiknál, pedig a idők során több jelentős éghajlatváltozáson is átestek.

Ettől függetlenül nem az ember az egyedüli felelőse a megafauna eltűnésének, inkább arról van szó, hogy a hatások összeadódtak, és a legnagyobb fajok nem bírták a nyomást, mondja Jessica Theodor, a Calgary-i Egyetem kutatója. Az emberi vadászok felbukkanásával egy időben jelentősen változott az éghajlat is, és a negatív hatások egymást erősítve vezettek a legnagyobb emlősök kihalásához.

Galéria megnyitása

Ami azért különösen érdekes, mert jelenleg egy nagyon hasonló folyamat zajlik. Az éghajlat példátlanul gyorsan változik, jelentős részben az emberi tevékenységnek köszönhetően, és az ember ezzel párhuzamosan egyre kisebb élőhelyre szorítja vissza az állatvilágot. Ez pedig a legnagyobb testű fajokat különösen érzékenyen érinti, mivel nekik van a legnagyobb területi igényük.

A Föld legnagyobb testű emlősei ráadásul többnyire olyan régiókban élnek, ahol a legkevesebb forrás áll rendelkezésre megóvásukra, és ahol gyakoriak a fegyveres konfliktusok is. Az afrikai elefántokat lassan a kihalás szélére űzik az orvvadászok, északi szélesszájú orrszarvúból összesen két példány maradt, a zsiráfok létszáma pedig az elmúlt 30 évben 40 százalékkal csökkent.

Smith számításai szerint ha minden jelenleg veszélyeztetett faj kipusztul, amire nagy esély van, pár száz éven belül a szarvasmarha lesz a legnagyobb szárazföldi emlős. Ami azt jelenti, hogy ami az átlagos emlős testméretet illeti, visszalépünk az időben 45 millió évet, elsősorban saját magunknak köszönhetően.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward