Összetett szerkezetű bőrt növesztettek a laborban

A bőr, amelyet felnőtt egérsejtekből hoztak létre, többrétegű, és szőrtüszőket, valamint faggyúmirigyeket is tartalmaz.

Összetett szerkezetű bőrt növesztettek a laborban

Egy japán kutatócsoport komplex szerkezetű, szőrrel borított bőrt növesztett laborkörülmények között. A fluoreszcens bőrdarabot élő egerekre ültették át, és bár a technológia emberi alkalmazása még messze van, a hasonló módszerrel létrehozott emberi bőrdarabok egy napon óriási segítséget jelenthetnek az égési sérülteknek és a súlyos bőrbetegségekben szenvedőknek. A japán szakértők egerek felnőtt testi sejtjeit programozták át, úgynevezett indukált pluripotens őssejteket hozva létre ezekből. A kísérlet azért különösen figyelemre méltó, mert a sejtekből növesztett bőrdarabok többrétegűek, és szőrtüszőket, illetve faggyúmirigyeket is tartalmaznak.

Az emberi bőr laborkörülmények közötti létrehozásához vezető úton az eddigi legbiztatóbb kísérlet egy brit kutatócsoporthoz köthető, amelynek tagjai két évvel ezelőtt átprogramozott emberi őssejtekből egyetlen réteg felhámot (a bőr legkülső rétege) hoztak létre. Ez a szövet a laphámsejteken kívül semmilyen más sejtet nem tartalmazott. A mostani kísérlet ennél jóval összetettebb bőrt eredményezett, ugyanakkor fontos leszögezni, hogy ez nem emberi sejtekből készült. Hasonlóan komplex bőrdarabot ugyanakkor korábban még állati sejtekből sem sikerült létrehozni.

A kísérlet során a szakértők először Petri-csészében tenyésztették az őssejteket, majd az ezekből létrejött éretlen csomókat beültették az egerek bőrébe. (Az őssejteket genetikailag úgy módosították, hogy azok egy fluoreszkáló fehérjét termeljenek, így az átültetett sejtekből képződő sejtek könnyen elkülöníthetők az egerek eredeti sejtjeitől.) A transzplantált csomókból rövidesen összetett bőrrétegek fejlődtek ki, amelyek idővel a szervezet ideg- és izomrendszerére is „rákapcsolódtak”.

A laborban növesztett egérbőr sokat segíthet annak jobb megértésében, hogy hogyan működnek együtt a bőr különböző rétegei, mondja Theodora Mauro, a Kaliforniai Egyetem kutatója. A szakértő szerint a módszer emberi alkalmazására még biztosan várni kell egy darabig, de az állatkísérletek révén addig is sok újdonságot tudhatunk meg a kültakaró működéséről, és ezek az információk a gyógyászatban is segítséget jelenthetnek.

Dusko Ilic, a 2014-es brit kísérlet egyik résztvevője ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a japánok módszere egyelőre nagyon kezdetleges. A szakértőknek valóban sikerült több egérben is új bőrt növeszteniük az átültetett sejtcsomókból, de ezt nagyrészt úgy tették meg, hogy a sejtekre hagyták munkát. A háttérben zajló folyamatokról tehát nem tudtak meg új információkat, és jelenleg még sejtésük sincs arról, hogyan lehetne kontrollálni és manipulálni a bőrképződést. Márpedig amíg ez nem megoldott, a módszer túlságosan veszélyes ahhoz, hogy embereken alkalmazzák.

A japánok jóval bizakodóbbak a metódus jövőjével kapcsolatban, és úgy vélik, hogy az 10 éven belül embereken is alkalmazható lehet. A kutatócsoport közben másfajta szövetek létrehozásán is dolgozik, jelenleg például fogakat, nyálmirigyeket és könnymirigyeket igyekeznek növeszteni.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward