Fordulatosnak éppen nem mondható, ám annál tanulságosabb történetünk 2019 áprilisában kezdődik, amikor is a sztori főszereplője, Amro Elansari egyszer csak azt találta, hogy elnémították egy játékban, egészen pontosan a Runescape nevű MMO-ban. Az úriember ezt követően meg is tette az első lépést, és a játék fejlesztőinél próbált reklamálni, majd miután ez nem sikerült, pert indított, melyben azt állította, hogy diszkriminálták, és megsértették a szólásszabadsághoz való jogát, ráadásul még a tisztességes eljárás lehetőségét sem adták meg neki.
Elansari perében az első, nem túl meglepő fordulat a kerületi bíróságon jött, ahol Mark Kearney bíró úr hosszasan magyarázta a felperesnek, hogy az a tény, hogy elnémították egy videójátékban, nem igazán korlátozza az alkotmány által garantált jogait. Mint a bíró kifejtette, hiába hivatkozott az úriember az első alkotmánymódosításra a szólásszabadsággal kapcsolatban, az ugyanis csak arra vonatkozik, ha a kormány próbálná meg korlátozni őt ebben a jogában, mint ahogy az ötödik alkotmánykiegészítés a tisztességes eljárásról is arra vonatkozik, ha egy kormányzati szereplő próbálna meg kibabrálni hősünkkel.
Elansari viszont nem nyugodott bele a döntésbe, úgyhogy a fellebbviteli bírósághoz fordult, ahol ezúttal már valamilyen okból a tizennegyedik alkotmánykiegészítésre hivatkozott, amit a bíróság a fentebbiekhez hasonló okok miatt újra elutasított. Ezt követően emberünk az 1964-ben elfogadott Polgári Törvénykönyv második cikkelyére hivatkozott, ami szerint a bíróságnak fel kellett volna ismernie, hogy őt bizony a Runescape-et fejlesztő Jagex igenis diszkriminálta, és nem illette meg a tisztességes ügymenet, hiszen hátrányba került azokkal a játékosokkal szemben, akiket nem némítottak el, őt pedig igen.
A bíró ebben az ügyben jelezte, hogy az említett törvénykönyv a faji, bőrszín, vallás vagy származás alapján tiltja a diszkriminációt, ráadásul nagy probléma, hogy Elansari semmiféle bizonyítékot nem mutatott azzal kapcsolatban, hogy őt egy szolgáltatástól eltiltották volna, hiszen a játékhoz továbbra is hozzá fér, tehát semmiféle alapja nincs a vádnak.
Az Egyesült Államok szövetségi bírósága tehát kimondta, hogy nem korlátozza a személyiségi jogokat, ha valakit elnémítanak egy játékban, valószínűleg azért, mert hülye volt. Elansari egyébként is nagy feljelentő: mint kiderült, az elmúlt másfél évben tíz keresetet nyújtott be a bírósághoz különböző ügyekben, többek között egyet a Tinder ellen, ahol egy csoportos perben kifogásolta, hogy nem képviselheti a többi sértettet, ugyanis nem ügyvéd, ami szerinte így nincsen rendben.
