Nem a génektől függ életünk hossza

Egy új vizsgálat szerint az öröklött tényezők kevesebb mint 7 százalékban felelősek az emberi élettartamban megfigyelhető változatosságért.

Nem a génektől függ életünk hossza

Bár amikor azt kérdezik tőlünk, mit keresünk egy partnerben, akivel leélnénk az életünket, a várható élettartam nem valószínű, hogy szerepelni fog a listán, egy friss kutatás eredményei szerint erős korreláció mutatható ki a házasságban élő felek élettartama között. Vagyis meglepően jók vagyunk abban, hogy olyan párt válasszunk magunknak, aki hozzánk hasonló ideig él. Ami azért különösen érdekes, mert azt sugallja, hogy az öröklött tényezőknek sokkal kisebb szerepe van abban, hogy meddig élünk, mint ahogy azt eddig gondoltuk.

Az eredmények persze abból a szempontból kevéssé meglepőek, hogy régóta tudjuk, a várható élettartamra jelentősen hatnak az olyan tényezők, mint az anyagi helyzet vagy az iskolázottság, ahogy az is világos, hogy az emberek hajlamosak magukhoz hasonló státuszú emberekkel házasodni. Hogy ez mennyire jelentős hatású lehet, arról azonban nem sok fogalmunk volt mostanáig.

J. Graham Ruby, az Alphabet által alapított Calico Life Sciences munkatársa és kollégái az Ancestry.com nevű honlapról nagyjából 400 millió 19. században, illetve a 20. század elején született egyén adatait elemezték, annak kiderítése érdekében, hogy a gének mennyiben befolyásolják, hogy meddig élünk.

A korábbi vizsgálatok alapján a genetikai befolyást 15–30 százalék közé tették a szakértők, ami azt jelenti, hogy az emberi élettartamban megfigyelhető varianciákért 15–30 százalékban a gének felelnek. A becsült tartomány meglehetősen széles, ami részben az eltérő adatforrások és különböző populációk miatt van, részben pedig a számítási módszerek különbözőségéből adódik. Például mert területi szinten nagyon különböző, az élettartamot is befolyásoló környezeti hatásokkal nézhetnek szembe az emberek, ami kihat életük hosszára.

Galéria megnyitása

Ruby és kollégái azt vizsgálták, hogy a rokonok élettartama hasonlóbban alakul-e közeli rokonság esetén, mint távolabbi rokonságnál. Ez a várható eredményt hozta, vagyis a testvérek élettartama általában magas szintű korrelációt mutat, az unokatestvéreké egy kicsit alacsonyabbat, és így tovább. Az azonban már meglepetés volt, amikor kiderült, hogy a házastársak élettartama is magas szinten korrelált.

Ez persze megmagyarázható lehet azzal, hogy a házasságban élők egy háztartásban éltek és nagyon hasonló életmódot folytattak, például mindketten egészségesen étkeztek vagy éppen láncdohányosok voltak, ami nyilvánvalóan hatással volt életük hosszára. A szakértők azonban azt is észrevették, hogy a korreláció enyhébben ugyan, de a házasság útján rokonságba került távolabbi rokonoknál is jelentkezett, például sógorok, anyósok vagy menyek között. Ezt pedig már nem lehetett sem genetikai okokkal, sem a közös környezettel megmagyarázni. Ruby és társai ezért szorosabban vizsgálni kezdték ezeket a viszonyokat, és úgy találták, hogy a korreláció még olyan távoli kapcsolatokban is kimutatható, mint a sógor házastársa. Vagyis ha sógorunk felesége hosszú életű, jó eséllyel mi is sokáig élünk.

A háttérben a már említett házassági homogámia áll, vagyis az emberek általában hasonló társadalmi jellemzőkkel bíró társat választanak maguknak. Ruby és társai szerint éppen a nagyfokú homogámia volt az, amely aránytalanul „felfújta” a genetikai tényezőkkel kapcsolatos becsléseket. Az új adatok tükrében azonban úgy tűnik, hogy az élettartammal kapcsolatos genetikai befolyás legfeljebb 7 százalékos, és ebben már olyan nem genetikai tényezők is benne vannak, mint azok az egészséges vagy egészségtelen szokások, amelyeket a szülők továbbadnak gyerekeiknek. (Ezeket nehéz szétválasztani a génekbe kódolt tulajdonságoktól, de igen valószínű, hogy a tisztán genetikai befolyás jóval alacsonyabb a 7 százaléknál is.)

Persze az új becslés sem tökéletes, több okból sem. Egyrészt a kutatás olyan emberek adatain alapul, akik gyökeresen más körülmények között éltek, mint ami napjainkat jellemzi. Másrészt a használt adatbázis döntően európai felmenőkkel rendelkező amerikaiak adatait tartalmazza, így az eredmények más népcsoportokra, országokra, kultúrákra és időszakokra nem általánosíthatók. Az a megfigyelés azonban, hogy a genetikánál sokkal fontosabbnak tűnik az élettartam alakulásában, hogy milyen környezetben és milyen életmódot folytatva élünk, valószínűleg általános érvényű.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap