Midvinter – Itt a vége, fuss el véle!

Egy jó mesét meg kell becsülni.

Midvinter – Itt a vége, fuss el véle!

Bárki, akinek a rokoni vagy ismerősi körében van fiatal gyermek, tudja, hogy az ember manapság előbb botlik bele egy közepes szíriuszi űrhajóhadba, vagy egy falka gyíkemberbe, mint egy normális mesekönyvbe. A bőséges kínálatot látva eleinte felderül az egyszeri ajándékvadász arca, hiszen kezdetben elképzelhetetlennek tartja, hogy több száz kötet között ne legyen egyetlen olyan sem, ami megütne egy minimális mércét. Ám, ha valaki veszi magának a fáradtságot, hogy beleolvasson a meglepetésnek szánt műbe, akkor kilencvenhat százaléknál nagyobb esélye van arra, hogy a trauma hatására mindent hátrahagyva zokogva meginduljon a legközelebbi erdő felé és ruhája megszaggatása közepette el-elcsukló hangon kérjen elnézést a vegetáció valamennyi tagjától. Hiszen kibírhatatlan a tudat, hogy naponta több ezer, a világ dolgaiban alapvetően ártatlan fenyőnek, nyárnak vagy fűznek azért kelljen befejeznie földi pályafutását, hogy valami, a gyermekeket teljesen hülyének néző, kisegítő magyartanár által jegyzett, kínrímekkel teli altatódal-Necronomicon, vagy olyan izzadtságszagú, népieskedő álnépmese-gyűjtemény készüljön belőlük, amit olvasva érthetetlen, hogy került ilyen messzire az átlag színvonala Benedek Elektől.

Éppen ezért örültem, amikor a kezeim közé került a Midvinter. A Talecore Studios a svéd folklór elemeit felhasználó point and click kalandjátéka ugyanis egy jó értelemben vett tündérmese, amit azonban a felnőttek is élvezhetnek. Mi egy régóta elhagyatottan álló házban élő gnóm felett vehetjük át az irányítást. A kis kreatúra napjai unalmasan, sőt szomorúan telnek, hiszen fajtájának legfőbb küldetése, hogy éjszakánként, amikor a vele egy fedél alatt élő emberek már alszanak, rendet tegyen utánuk. Az apróság egyhangú élete azonban fenekestül felfordul, amikor egy házaspár érkezik az otthonául szolgáló tanyába, mert mivel a nő terhes, egy gonosz erdei troll minden erejével azon kezd el mesterkedni, hogy ellopja a hamarosan megszülető csöppséget és egy elcserélt gyermeket hagyjon ott helyette.

A feladatunk adott: kerül amibe kerül, de meg kell akadályoznunk a gaz rémséget abban, hogy végrehajthassa ördögi tervét. Ezt kétféle módon tehetjük meg. Az egyik metódus, hogy rendes gnómhoz illően nekilátunk a tanyaház és a gazdaság rendbetételének, mert minél rendezettebb környezetet hagyunk magunk után, annál inkább visszatér a kényszerpihenő során megcsappant erőnk. A másik út, hogy meggyőzzük a környező erdők skogsrå-nak nevezett őrzőjét arról, hogy az általa nem különösebben szívlelt emberek megérdemlik, hogy segítsen rajtuk. Ehhez különféle rejtvényeket kell megoldanunk, amiknek kitalálásában más, misztikus lények is segítségünkre lesznek. A fejtörők egyébiránt nem igazán nehezek, sőt, de ha túl sokat bóklászunk ide-oda, akkor könnyen lehet, hogy kifutunk az időből és a troll diadalmaskodik.

Bármelyik opciót választjuk is, figyelembe kell vennünk, hogy csupán két éjszakánk van arra, hogy megmentsük új gazdáink csecsemőjét, mert a troll a harmadik este lecsap, illetve arra sem árt ügyelnünk, hogy az esetlegesen kölcsönvett tárgyakat visszategyük oda, ahol találtuk őket. A játékélményre és a hangulatra tehát nem lehet panaszunk, már csak azért sem, mert az aranyos, mesekönyvek illusztrációira emlékeztető grafika, illetve a fülbemászó muzsika csak tovább növelik a történet nyújtotta élményt. A kissé egyszerű rejtvényeket leszámítva minden szép és jó tehát, azonban nem lehet szó nélkül elmenni amellett, hogy egy végigjátszás húsz-huszonöt percünket veszi csak igénybe, így egy, extrém esetben másfél óránál többet még a mániákus újrajátszók sem fognak vele eltölteni, kivéve ha annyira megbabonázza őket a zene, hogy a háttérben futtatják. Összességében tehát, ha tudunk értékelni egy szép történetet, a Midvinter közel kötelező vétel, de ha azok közé tartozunk, akiknek egy játéknál annak hossza is fontos tényező, akkor messziről kerüljük el.

Galéria megnyitása grid_on

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward