Megmerítkezik a Vénusz légkörében egy űrszonda

A Venus Express nyolc éve kering bolygószomszédunk körül, lassan azonban kifogy az üzemanyagból. Utolsó akciójaként kezelői a bolygó sűrű légkörébe irányítják, így testközelből végezhet méréseket a különleges atmoszférával kapcsolatban.

Megmerítkezik a Vénusz légkörében egy űrszonda

Nyolc éve kering a Vénusz körül az Európai Űrügynökség Venus Express nevű szondája, amely küldetése utolsó fázisához érkezett, és rövidesen alábukik a bolygószomszédunk rejtélyes légkörébe, hogy minden korábbinál részletesebb információkat sugározzon a Földre annak jellegzetességeivel kapcsolatban.

Az űrszonda 2005. november 9-én indult útjára Bajkonurból, és 2006. április 11-én érkezett meg a Vénuszhoz. Elliptikus pályáján 24 óra alatt kerüli meg a bolygót, amelynek déli sarkvidéke fölött 66 ezer kilométeres magasságban halad el, így lehetősége van a teljes égitest áttekintésére, az északi sarkvidék környékén viszont mindössze 250 kilométeres a magassága, vagyis szinte súrolja a légkört. A Venus Express az eltelt évek során behatóan tanulmányozta a bolygó ionoszféráját, légkörét és felszínét, betekintést nyújtva abba, hogy mi vezethetett a gyökeresen eltérő földi és a vénuszi környezet kialakulásához.

A bolygó felszíni hőmérséklete 450 °C fölött van, vagyis forróbb, mint a legmagasabb hőfokon üzemelő konyhai tűzhely belseje, légköre pedig az élő szervezetre ártalmas gázok rendkívül sűrű keverékéből áll. A Venus Express vizsgálatai ugyanakkor feltárták, hogy a bolygó egykor a földiekhez hasonló, mozgó kőzetlemezekkel, és akár nagyobb óceánokkal is rendelkezhetett.

A Vénusz légkörének anyaga a Földéhez hasonlóan folyamatosan szivárog az űrbe, így a szonda ennek összetételével kapcsolatban is méréseket tudott végezni. A vizsgálatok alapján az atmoszférát kétszer annyi hidrogén hagyja el, mint oxigén, ami arra utal, hogy a víz lebontódik a légkörben. Napjainkban a Földön legalább százezerszer több víz van, mint a Vénuszon, holott nagyon hasonló méretű és keletkezésű égitestekről van szó, amelyek feltehetően hasonló vízkészletekkel is indulhattak.

Az űrszonda részletes vizsgálatokat végzett a felszín fölött 70 kilométeres magasságban végződő felhőréteggel kapcsolatban is. A déli sarkkörön felfedezett egy gigantikus légörvényt, amely leginkább a földi forgószelekhez hasonlítható, és a kénsavas felhőkben villámlásokat is észlelt. A légkör különlegessége, hogy rendkívül gyorsan mozog: mindössze 4 földi nap alatt megkerüli a bolygót, amelynek tengelyforgási ideje 243 nap. Ebből következően a Vénusz légkörét rendkívül erős szelek uralják, amelyek sebessége a 300−400 km/óra körül alakul.

Az utóbbi években ráadásul több jel is arra mutatott, hogy az átlagos szélerősség fokozatosan növekszik. Ez azért is érdekes, mert Venus Express mérései alapján a bolygó forgási ideje 6,5 perccel nőtt a NASA Magellan űrszondájának 20 évvel ezelőtti vizsgálatai óta. Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen összefüggés van a tengelyforgás lassulása és a szélsebesség növekedése közt, de a szakértők úgy vélik, hogy jó eséllyel van valamilyen kapcsolat a jelenségek között.

Mons Idunn

Már a Magellan is talált egykori vulkanizmusra utaló jeleket a bolygó felszínének radaros vizsgálata közben, a Venus Express eredményei alapján azonban elképzelhető, hogy a bolygó jelenleg is aktív. A szonda több, viszonylag fiatal (legfeljebb 2,5 millió éves) lávafolyamot is azonosított, és az is meglehetősen gyanús jel, hogy a felső légkör kéndioxid-tartalma a küldetés teljes időtartama folyamán széles határok között ingadozott.

Nyolc és fél év elteltével a szonda lassan kifogy az üzemanyagból, amelynek hiányában nem lesz képes fenntartani az elliptikus pályát. A kezelők éppen ezért megtették az előkészületeket a küldetés utolsó fázisának megkezdésére. Ennek keretében a Venus Express behatol a bolygó légkörébe, és igyekszik minél mélyebbre jutni abban. Az akció célja az atmoszféra testközelből való tanulmányozásán túl annak kiderítése, mennyire bírják a műszerek a rendkívül szélsőséges körülményeket.

A szonda a tervek szerint június 18. és július 11. között merítkezik meg a Vénusz légkörében. A szakértők abban reménykednek, hogy akár 135 kilométeres magasságig is eljuthat, közben folyamatosan méréseket végezve. A kutatók az akció során egyben azt is tesztelik majd, hogyan működik a levegőfékezés a Vénusz atmoszférájában, ami a sokat segíthet a következő küldetések megtervezésekor.

Ha a kockázatos akció végére a szonda előbukkan a légkörből, és elég üzemanyaga marad, magas, körkörös pályára állítják, ahonnan még néhány hónapig képes lehet korlátozott megfigyeléseket végezni. Az év végére azonban biztosan kimerülnek tartalékai, így előbb- vagy utóbb mindenképpen a Vénusz atmoszférájában végzi be pályafutását.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward