Megfejtették a kaméleonok színváltásának egyik titkát

Az állatok a bőrük speciális sejtjeiben található nanokristályokból álló rácsok szerkezetének megváltoztatása révén váltanak egyik élénk színről a másikra.

Megfejtették a kaméleonok színváltásának egyik titkát

A kaméleonfélék családjába tartozó fajok jelentős része arról híres, hogy rendkívül gyorsan képes színt váltani, vagyis pillanatok alatt a legkülönbözőbb összetett mintázatokat tudja kialakítani saját bőrén. Bár sokáig úgy hitték a szakértők, hogy ezen képességnek elsősorban a rejtőzködésben van szerepe, az utóbbi évek kutatásai kiderítették, hogy az állatok főként a társaikkal folytatott kommunikációban alkalmazzák a színváltást.

A Genfi Egyetem szakértői nemrégiben arra is rájöttek, hogy hogyan teszik ezt a kaméleonok. Michel Milinkovitch, Dirk van der Marel és kollégáik azokat a nanokristályokat vizsgálták meg, amelyek az állatok bőrében található pigmentsejtekben, az úgynevezett iridofórákban rejtőznek. A szabályosan elrendezett nanokristályrétegeket tartalmazó sejtek létezéséről a kutatók egy ideje már tudnak, az ugyanakkor eddig nem volt világos, hogy ezek hogyan járulnak hozzá az állatok színének alakulásához. A genfi tudósok ráadásul azt is feltárták, hogy az iridofóráknak létezik egy mélyebben fekvő, kevésbé rendezett kristályokkal rendelkező rétegük is, amely az infravörös fényt veri vissza.

A hím kaméleonok élénkebb színekre váltanak, ha egy rivális hímmel találják szembe magukat, például addigi zöld mintáikat sárgára változtatják. A kutatók korábban úgy vélték, hogy az állatok ezt a pigmentek bőrsejteken belüli átrendezése révén teszik meg, az azonban sokáig érthetetlennek tűnt, hogyan képesek egyik élénk színről egy másikra váltani ismert pigmentjeik révén. A titok nyitját az rejti, hogy az állatok a barna, vörös és sárga pigmentek mellett úgynevezett strukturális színek létrehozására is képesek, mégpedig éppen a már említett iridofórák révén.

Amikor a hím izgatott lesz, iridofóráinak felső rétege egy egyelőre ismeretlen élettani folyamat hatására megfeszül, és ahogy a sejtek megnyúlnak, és a bennük található nanokristályokból felépülő magasan szervezett rácsszerkezetet is átalakul. Azok a rácsok, amelyek alaphelyzetben egy színt, például zöldet verik vissza, megnyújtva egy nagyobb hullámhosszú fénytartományt kezdenek reflektálni, tehát a példában említett esetben a sárgát.

A genfi kutatók által feltárt másik iridofóraréteg a szakértők szerint az állat hőszabályozásábanjátszhat szerepet. Mivel ez a réteg az infravörös tartomány nagy részét visszaveri, az állatoknak hosszas napon tartózkodás esetén sem kell attól félniük, hogy túlhevülnek. A felfedezések révén a szakértők elmondása szerint újfajta rejtőanyagok, illetve passzív hőszabályozó felületek lehetnek létrehozhatók.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward