Megérkeztek a Sentinel−1A első képei

A radarműhold még nem érte el végleges pályáját, a Brüsszelről, egy namíbiai áradásról és az antarktiszi jéghelyzetről küldött képei azonban kiválóan demonstrálják, hogy mire számíthatunk a rendszertől a jövőben.

Megérkeztek a Sentinel−1A első képei

Lesugározta első radarképeit az Európai Űrügynökség (ESA) új földfigyelő műholdja, a Sentinel−1A. Az Európai Bizottság támogatásával létrejött Copernicus-program célja egy olyan űrbéli, szárazföldi és tengeri szenzorhálózat létrehozása, amely bolygónk életének minden eddiginél alaposabb nyomon követését teszi lehetővé. A leendő űrflotta első tagja április 3-án került felbocsátásra, és a tervek szerint 2020-ig legalább négy további, a Földet különböző érzékelőkkel vizsgálni képes műholdtípus foglalja el helyét. Ezek a légszennyezettségtől kezdve, a tengerek hőmérsékletén át, a mezőgazdasági területek állapotáig számtalan különböző dologról szállítanak majd információt, és ezek az adatok ugyanúgy hozzáférhetőek lesznek a nagyközönség számára, mint az aktuális felhőtérképek.

Brüsszel

Az első kép az Európai Bizottság székhelyéről, Brüsszelről készült április 12-én, tehát mindössze egy nappal azt követően, hogy a műhold rendszereit üzembe helyezték. Az űreszköz fellövése után először is kicsomagolta 12 méteres radarantennáját, és két darab, 10 méteres napelemes „szárnyát”. A műhold még nem állt be tervezett pályájára, a nagyjából 700 kilométeres magasságú napszinkron pálya elérését (vagyis hogy a Sentinel−1A helyi idő szerint mindig ugyanakkor legyen látható a Föld egy adott pontja felett) ugyanis egy 3 hónapos átmeneti időszak alatt biztosítják, amely időszakban a műszerek kalibrálása is megtörténik.

A most közölt képek tehát csak ízelítőül szolgálnak azzal kapcsolatban, hogy mi várható a jövőben a műszertől. Az ESA illetékesei mindenesetre rendkívül elégedettek az első felvételekkel: „Még nagyon a küldetés elején járunk, mind annak űrbéli, mind pedig földi részét tekintve, a képek azonban kiválóan demonstrálják, hogy milyen kaliberű adatokra számíthatunk ettől a fejlett radarműszertől” – mondja Volker Liebig programigazgató.

A Zambézi áradása

A Sentinel−1A első képein Brüsszel és környéke, a Zambézi folyó által elárasztott területek, az antarktiszi Pine-sziget visszahúzódó gleccserei, illetve az Antarktiszi-félsziget látható. A radarrendszer nagy előnye, hogy átlát a felhőkön és a ködön, így az aktuális időjárástól függetlenül képes a felszín megfigyelésére. A Zambézi áradását például akkor kapta lencsevégre a műszer, amikor vastag felhőtakaró borította a régiót. A hasonló felvételek a jövőben nagy segítséget jelenthetnek természeti katasztrófák idején a mentőcsapatok koordinálásában.

Az Antarktiszi-félszigetről készült felvétel demonstrálja a radartechnológia másik nagy előnyét, vagyis hogy az ilyen felvételeken élesen elkülönül egymástól a szárazföld, a víz és a jég, illetve azt is meg lehet állapítani, hogy a jégtakaró friss, tehát könnyen feltörhető, vagy jóval veszélyesebb, több éves rétegekről van szó. A műhold tehát képes lesz naprakész adatokkal szolgálni a sarkvidékek aktuális állapotáról is, jóval biztonságosabbá téve a hajózást.

Antarktiszi-félsziget
Pine-sziget

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward