Lézerrel erősítették fel az influenzavakcina hatásosságát

Az eljárás más védőoltások esetében is működőképes lehet, mivel apró bőrsérülések létrehozása révén előre az oltási területre irányítják az immunrendszer specifikus sejtjeit.

Lézerrel erősítették fel az influenzavakcina hatásosságát

Az éves rendszerességgel jelentkező influenzajárványok nagyon megterhelik az országok egészségügyi infrastruktúráját, a múltban pedig több tízmillió ember halálát okozó világjárványok kitöréséhez vezettek. A betegség időben történő megfékezéséhez megfelelő mennyiségű oltóanyagra van szükség, ami azért is problematikus, mert a vírus folyamatosan mutálódik, így a régi, már legyártott hatóanyagok egyre kevésbé működnek ellene. Az influenza védőoltásával foglalkozó szakértőknek tehát az új anyagok létrehozásán túl az is céljuk, hogy a már létező vakcinákat hatásosabbá tegyék.

Egy bostoni kutatócsoport pedig pontosan ezt tette, mégpedig egy első hallásra meglepőnek tűnő módszerrel. A szakértők lézerfénnyel ingerelték az immunrendszert a vakcina beadása előtt, így fokozott immunválaszt váltottak ki. A beavatkozás hatására a védőoltás 4−7-szer hatékonyabbnak bizonyult az influenza vírusa ellen, mint a lézerfénnyel nem társított kezelések esetében történt.

A hasonló módszereket, amelyek egy hatóanyag működését erősítik, de önmagukban nem hatóanyagok, hatásfokozóknak nevezik a szakértők. A mostani kísérletek során a lézeres hatásfokozás eredményességét még tízszeres vakcinadózissal sem tudták megismételni. (Az oltóanyag hatásosságát a beoltott szervezet influenzaspecifikus antitestjeinek mennyiségével mérték.) A kísérleteket fiatal és idős egereken, illetve sertéseken hajtották végre, mely utóbbiak immunrendszere nagyon hasonlít az emberére, így várhatóan bennünk is működőképes lehet a lézeres hatásfokozó eljárás.

A dolog a következőképpen működik: Az oltás helyét annak beadását megelőzően rövid időre lézerrel világítják meg. A nyaláb nem hatol be a bőr mélyebb rétegeibe, de annak felszínét károsítja, úgynevezett mikrotermális zónákat hozva létre benne. Ezen zónákban a bőrsejtek gyulladásos állapotba lépnek, és ezt jelzik is az immunrendszer felé, amely válaszul antigént prezentáló sejteket irányít a károsodott régiókba. Ezek feladata, hogy megőrizzék a korábbi fertőzések emlékét, és újabb fenyegetés esetén felismerjék azt, hogy gyorsabban mozgósítani lehessen a probléma legyőzéséhez nélkülözhetetlen erőforrásokat.

Az érintett bőrterület összese 54 sérült zónát tartalmaz, amelyek mérete 200x300 mikrométer. A teljes régió tehát nem nagyobb 2 négyzetmilliméternél, vagyis olyan aprócska sérülésről van szó, amely beavatkozás nélkül 72 órán belül magától meggyógyul. A kísérletek során alkalmazott lézert eredetileg bőrfiatalító kozmetikai eljárások alkalmával használták. A szépészeti procedúra lényege, hogy a mikrosérülésekre rágyógyuló bőrsejtek fiatalosabb kinézetet kölcsönöznek tulajdonosuknak.

A kutatók igazolták, hogy a lézer által okozott sérülések hatására plazmacitoid dendritikus sejtek sietnek a helyszínre, amelyek specialitása a patogén eredetű nukleinsavak felismerése. Amikor tehát a védőoltás beadásra került, az átlagosnál jóval több ilyen sejt tartózkodott az injektált területen, hosszú távon jelentősen hatékonyabbá téve az oltóanyagot. Hasonló kísérletekkel korábban is próbálkoztak a szakértők, eddig azonban nem sikerült megtalálni azt a pontot, amely esetén a mesterségesen létrehozott sérülés nem túl nagy, és nem is túl kicsi ahhoz, hogy az oltóanyag tevékenységét felerősítő immunválaszt váltson ki. Az eljárás a szakértők elmondása szerint más védőoltások esetében is hatásos lehet.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward