Kisegít a gép, ha megoszlik a figyelem

Kisegít a gép, ha megoszlik a figyelem

Az MIT, az Indiana-i Egyetem és a Tufts Egyetem kutatói Erin Treacy Solovey vezetésével kifejlesztették a Brainput nevű rendszert, amely képes érzékelni, ha agyunk „túlterhelődik”, azaz több dolgot próbál egyszerre csinálni, és ilyenkor a rendszer átveszi a feladatok egy részének elvégzését.

Az egyes munkafolyamatok átadása a gépeknek nem új ötlet ‒ enélkül nem létezhetne az internet, a gyáripar egészen másképp nézne ki, és mindannyiunknak sokkal többet kellene fejben számolnunk. Az elmúlt ötven évben a számítógépek rendkívül sok feladatot vettek át tőlünk, és ezzel alapvetően változtatták meg mindennapjainkat. A Brainput esetében azonban némileg másról van szó.

A rendszer funkcionális közeli infravörös spektroszkópiát (fNIRS) alkalmazva figyeli az agyi aktivitást. Az fNIRS gyakorlatilag a funkcionális MRI hordozható, egyszerűbb változata. Az adatokat folyamatosan elemzi a rendszer, és ha úgy látja, hogy párhuzamosan több dolgot próbálunk végrehajtani egyszerre, akkor beindul egy szoftver, amely kisegít minket. A tudósok kísérletében a feladat két robot távirányítása volt egy labirintusban. Az fNIRS elektródákkal felszerelt operátornak ezeket szimultán kellett irányítani, folyamatosan oda-vissza ugrálva köztük. Amikor a Brainput azt detektálta, hogy az irányító már nem ide-oda ugrál, hanem egyszerre próbál mindkét robottal foglalkozni, utasítást adott a robotoknak, hogy kapcsolják be saját szenzoraikat, és az operátor agyhullámai által meghatározott módon segítsenek a navigációban. Összességében elmondható, hogy a Brainput alkalmazásával az irányítók teljesítménye növekedett, és általában nem is vették észre, hogy a robotok időnként önállóbban kezdenek viselkedni, mint addig tették, hanem örültek annak, hogy jobban megy a feladat végrehajtása.

A rendszernek számos alkalmazási területe lehet a való világban is. Már léteznek olyan autókormányok, melyek érzékelik, ha a sofőr elalszik a volánnál, a Brainputtal megoldható lenne, hogy az autó önmagát vezesse azokban a pillanatokban, amikor hátrafordulunk kiabálni a gyerekkel, vagy a rádiót próbáljuk beállítani. Hasonlóan alkalmazható lehetne tulajdonképpen minden olyan területen, ahol a figyelem pillanatnyi kihagyása is nagy veszélyekkel járhat ‒ járművek, veszélyes gépek kezelésénél. Az agyműködést figyelő fNIRS nem túl nagy, és túl sok hardvert sem igényel, így fizikai akadálya nincs a dolognak. Ahhoz hogy valóban alkalmazható legyen a rendszer, természetesen minden specifikus szituációra ki kell majd dolgozni a megfelelő szoftveres hátteret ‒ az autónak képesnek kell lennie az önirányításra, a gyári gépnek az adott feladat elmeinek elvégzésére stb.

Solovey és kollégáinak következő lépése annak megállapítása lesz, hogy milyen más kognitív állapotok érzékelhetők megbízhatóan a technológiával. Arra keresnek például megoldást, hogyan lehetséges annak megvalósítása, hogy automatikusan megnövekedjenek a képernyőn látható gombok és betűméretek, ha fáradtak vagyunk. Vagy éppen pillanatnyi hangulatunknak megfelelően változzon a menü gombjainak sorrendje és mérete. Az Xbox automatikus betöltse a kedvünkhöz passzoló játékot. A távoli végcél egy mentális állapotunkkal befolyásolható, ahhoz alkalmazkodó rendszer megvalósítása lenne. 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward