Kína újabb három embert küldött az űrbe

A küldetéssel befejeződik a kínai űrprogram második fázisa, amelynek célja a rendelkezésre álló technológiák tesztelése volt, illetve felkészülés a nagyobb, immár állandó űrállomások beüzemelésére és működtetésére. 

Kína újabb három embert küldött az űrbe

A kínai űrügynökség egy közép-európai idő szerint június 11-én 11:38-kor végrehajtott kilövéssel sikeresen alacsony Föld körüli pályára juttatta a Sencsou–10 űrhajót. A Hosszú Menetelés-2F hordozórakéta minden probléma nélkül emelte magasba 9 méter hosszú, 8130 kilogrammos űreszközt, amely Tienkung–1 kísérleti űrállomáshoz kapcsolódik majd. A „Mennyei Palota” (Tienkung) első eleme 2011. szeptember 29-én került pályára, ehhez kapcsolódott 2011 novemberében a személyzet nélküli Sencsou−8, majd 2012 júniusában az immár űrhajósokat is szállító Sencsou−9. A Sencsou−10 legénységével így rövidesen hatra emelkedik az első kínai űrállomásra eljutó emberek száma. Az űrhajósok ezúttal 15 napot töltenek az űrben, többek közt a dokkolást gyakorolva, illetve különféle orvosi és technológiai kísérleteket hajtva végre az űrállomás fedélzetén.

A Sencsou−10 legénységét az előző küldetéshez hasonlóan ismét egy nő (Vang Jan-ping) és két férfi (Nie Haj-seng és Csang Hsziao-kuang) alkotja. A tajkonauták egy automata és egy kézi dokkolást hajtanak végre, és a különféle teszteken túl egy tudományos leckére is időt szakítanak, amelyet országszerte kínai iskolások tömegei követhetnek majd élőben.

A küldetéssel befejeződik a kínai űrprogram második fázisa, amelynek célja a rendelkezésre álló technológiák tesztelése, illetve felkészülés a nagyobb, immár állandó űrállomások beüzemelésére és működtetésére. Ez azt is jelenti, hogy ha minden a tervek szerint alakul a Sencsou−10 három űrhajósa lehet a két éves pályafutásra tervezett Tienkung−1 utolsó látogatója. A következő lépésben két 20 tonnás űrlabort (Tienkung−2 és Tienkung−3) terveznek felbocsátani, illetve 2020 körül megkezdheti működését Kína első kifejezetten hosszabb emberi tartózkodásra tervezett, 60 tonnás űrállomása is.

A kínai űrprogram további tervei közt az állandó űrállomásokon kívül egy holdbázis, és egy emberi legénységgel végrehajtott marsi utazás is szerepel, és bár ezek jelenleg még igen távoli céloknak tűnnek, az eddig megvalósított projektek azt igazolják, hogy Kína biztos léptekkel halad az űrhatalommá válás útján. Az első kínai lassan tíz éve, 2003 októberében járt az űrben, a Sencsou−5 fedélzetén, és az ország űrügynöksége azóta négy sikeres emberi űrutazást vezényelt le, a Sencsou−10 lehet az ötödik a sorban.

Kína gyökeresen más pozícióból indul, mint az eddig hasonló űrhatalmi státuszra törő Egyesült Államok vagy a Szovjetunió (illetve később Oroszország). Ez utóbbi két hatalom űrbéli terveit döntően befolyásolta az űrverseny alakulása, és az a tény, hogy nagyon hasonló technikai háttérrel indultak. Kína azonban már megtehette azt, hogy a kilencvenes években felvázolt egy abszolút megvalósíthatónak tűnő tervet, és ennek pontjai mentén halad azóta is. A Kínai Kommunista Párt töretlen uralma pedig egyben azt is eredményezi, hogy az űrbéli tervek nem változnak állandóan az aktuálisan hatalomra kerülő politikai irányzat céljaihoz igazodva. Ilyen háttérrel pedig a szakértők egységes véleménye szerint könnyen megeshet, hogy Kína rövidesen megelőzi a korábbi űrhatalmakat a Hold vagy a Mars tartós meghódításában.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward