Kettőscsillagok és dugóhúzó-pályák

Egy új modell szerint kettős rendszerekben elképzelhető olyan bolygók létezése, amelyek a két csillagot összekötő egyenes körüli spirálpályán jojóznak ide-oda.

Kettőscsillagok és dugóhúzó-pályák

Egy új modell szerint kettőscsillag-rendszerekben elviekben elképzelhetőolyan bolygók létezése, amelyek nem a központi kettőscsillag körül, vagy annak valamelyik tagja körül kering, hanem a két csillagot összekötő képzeletbeli egyenes mentén, dugóhúzóra emlékeztető útvonalon „rugóznak” ide-oda. A hagyományos szemléletmód szerint a bolygók stabil, állandó pályán keringenek csillaguk körül, ahogy a Föld és szomszédai a Nap körül. A kettős vagy többes rendszerekben persze némiképp bonyolultabb a helyzet, de a csillagászok ezekkel kapcsolatban is alapvetően azt várják, hogy a bolygó a páros egyik tagja körül fog keringeni, esetleg kívülről járja körül mindkét csillagot, de pályasíkja nem változik számottevően.

Eugene Oks, az Auburni Egyetem elméleti fizikusa azonban kíváncsi volt arra, hogy mi történik, ha elvetjük azt az előfeltevést, miszerint a bolygók pályasíkja állandó kell hogy legyen. Ilyen körülmények közt elképzelhető olyan pálya, amely a két csillag közötti térben helyezkedik el, dugóhúzóhoz hasonló ívet ír le, és hosszú távon fenntartható. Oks magyarázata szerint egy ilyen bolygó esetében a csillagok egyikéhez közeledve a spirálok egyre sűrűbbre torlódnak, míg végül a csillag felé haladás leáll, és a planéta a másik irányba kezd mozogni, egyre ritkább, majd a tömegközépponton túljutva ismét egyre sűrűbben fekvő íveket írva le.

Az élet, ha egyáltalán lehetséges egy ilyen égitesten, gyökeresen eltérő lenne a földitől. A két csillag között jojózó bolygónak csak nagyon kis területén lenne éjszaka, és ha az égitest tengelyének helyzete folytán lennének is rajta évszakok, ezek rendkívül gyorsan követnék egymást, hiszen minden spirálszakaszban újrakezdődne az év.

Oks modelljét az úgynevezett Rydberg-kvázimolekulák ihlették, amelyek egyetlen elektronja az előzőekben leírt dugóhúzó-pályán „kering” atomjai között. Bár a szakértő egyáltalán nem biztos abban, hogy ami atomi szinten létezhet pályaként, az csillagászati méretekben is megvalósulhat, a csillagászok szerint van fantázia az ötletben. Az űrt vizsgálva nincs hiány szokatlan pályákat bejáró objektumokban, így a stabil dugóhúzó-pálya is beleférhet a lehetőségek körébe.

A teóriával pillanatnyilag egyetlen komolyabb probléma akad, a jelenleg elfogadott bolygóképződési elméletek mellett elképzelhetetlennek tűnik egy ilyen pozíciójú bolygó formálódása megvalósulása. De ahogy Sarah Seager, az MIT asztrofizikusa megfogalmazta, az exobolygókkal kapcsolat soha semmi sem vehető biztosra, úgyhogy akár egy ilyen különös bolygó léte is elképzelhető.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward