Bolygónk történetének nagy részében a földi élet egysejtű élőlényekből állt, amelyek legfeljebb akkor tettek meg jelentősebb távolságokat, ha az áramlatok odébb sodorták őket. És mivel a korai életformák nem fosszilizálódnak jól, nagyon nehéz megállapítani, hogy ez mikor változott meg, és mikor kezdtek aktív helyváltoztatásba az élőlények. Egészen mostanáig úgy tűnt, hogy a legkorábbi nyomok, amelyet helyváltoztató mozgás hozott létre, nagyjából 500 millió évesek.

Egy új afrikai lelet azonban ennél jóval régebben is mozgó élőlényekről tanúskodik: egy wales-i kutatócsoport néhány milliméter átmérőjű járatokat azonosított az általuk megvizsgált gaboni sziklákban. A járatokat véleményük szerint piciny többsejtű élőlények vájhatták, amelyek a datálás szerint 2,1 milliárd évvel ezelőtt éltek. Az egykor élt organizmusok a járatok és a környező anyagok vizsgálata alapján külsőre apró meztelen csigára hasonlíthattak, és valószínűleg oxigénben gazdag vízben éltek.

A kutatók fosszilis mikrobiális telepeket is azonosítottak a járatok közelében, amelyek táplálékforrásul szolgálhattak a rejtélyes élőlényeknek. A szakértők azt gyanítják, hogy a járatokat vájó élőlények átmenetet jelenthettek az egysejtűek és a többsejtűek között: vagyis valószínűleg nem igazi többsejtűekről, hanem komplex, egysejtűekből álló telepekről lehet szó, amelyek együtt is mozogtak, és összefogva olyan fokú aktív helyváltoztatásra voltak képesek, amire a különálló sejtek nem lettek volna alkalmasak. Ha ez valóban így volt, a helyváltoztatás képességének elnyerése fontos lépést jelenthetett a többsejtűség kialakulása felé.

A kutatók utóbbi teóriáját alátámasztja, hogy egyes ma élő egysejtűek esetében szintén megfigyeltek hasonló viselkedést: ha a táplálék szűkös, a nyálkagombák komplex telepeket képeznek, amely aztán mindenféle meglepően összetett viselkedésekre képes. A felfedezés mindenesetre számos új kérdést vet fel a földi élet, a többsejtűség és a mozgás történetével kapcsolatban. A legnagyobb ezek közül az lehet, hogy vajon a járatokat vájó élőlények a többsejtűek elődei voltak, vagy csak egy korai vakvágányt jelentettek a helyváltoztatás evolúciójában.