Káosz az Intel Ivy Bridge családjánál - vagy mégsem?

Káosz az Intel Ivy Bridge családjánál - vagy mégsem?

Az Intel következő generációs, Ivy Bridge kódnévvel ellátott Core i sorozatú processzorai várhatóan 2012-ben jelennek meg, méghozzá valamikor a tavasz folyamán. A friss processzorok már a gyártó 22 nm-es gyártástechnológiájára alapoznak majd, amely a jelek szerint bizony nem elhanyagolható előnyöket kínál. A P1-es (Performance – Teljesítmény) kategóriában található leggyorsabb processzor TDP-je is csak mindössze 77W-os lesz, szemben az azonos szinten elhelyezkedő, Sandy Bridge alapú Core i7-2600K-val, amely 95W-os TDP-vel bír.

A friss, nemrégiben kiszivárgott információk alapján úgy tűnik, hogy a gyártó precízen kisebb kategóriákra osztotta az Ivy Bridge család tagjait, így azok még egyszerűbben elkülöníthetőek egymástól, ám mellékhatásként első ránézésre kisebb káosz fogad minket, ha megtekintjük a lenti diát.

A piacot árkategóriákra (függőleges sor) és a megcélozni kívánt felhasználókra (vízszintes sorok) bontotta a vállalat. A kategóriák között - minden irányban - vannak kisebb-nagyobb átfedések is, ahogy az a fentiekben látható. Az LGA-1155-ös tokozással érkező Ivy Bridge processzorok esetében a leggyorsabb modellek is „csak” a P1-es kategóriába kerülhetnek (teljesítményosztály első szintje), míg a felsőbb osztályokban – beleértve a HEDT, azaz a felsőkategóriás asztali szegmenset is – a Sandy Bridge-E processzorok, valamint Ivy Bridge-E utódaik helyezkedhetnek el. A vízszintes sorban a nagy teljesítményre vágyó felhasználók számára szánt, „K” jelzéssel ellátott négymagos processzorokat, az átlagfelhasználóknak szánt, szorzózárral rendelkező vPro modelleket, a teljesítményre optimalizált „T” jelölésű négymagosokat és a fogyasztásra optimalizált „S” jelölésű modelleket találjuk. A táblázat összességében jól átlátható és jól átgondolt, de elsőre kaotikusnak tűnhet.

A szorzózár-mentes „K”, valamint a szorzózárral ellátott hagyományos négymagos vPro processzorok 77W-os TDP-vel rendelkeznek majd, míg a teljesítményre optimalizált „T” modelleknél 65W, a fogyasztásra optimalizált ”S” modelleknél pedig 45W lesz a TDP értéke. A felsorolt négymagos processzorok mellett kétmagos Core i3-as egységek is a kínálat részét képezik, amelyek közül a hagyományos változatok 55W-os, az „S”, azaz energiatakarékos modellek pedig 35W-os TDP-vel kerülnek a boltok polcaira.

A P1-es szegmensben a Core i7-3700-as processzorokat találjuk, amelyek 8 MB-nyi L3 gyorsítótárral, valamint négy processzormaggal rendelkeznek, és a HyperThreading támogatásnak köszönhetően egyszerre akár nyolc szálon is képesek dolgozni. A P1-es szegmens alatt az MS2-es és MS1-es kategóriák lapulnak, amelyek négymagos, 6 MB-nyi L3 gyorsítótárral ellátott, de Hyper-THreading támogatással nem rendelkező központi egységeket tartalmaznak. Az MS2-es osztály felsőbb részeiben szorzózár-mentes processzorokat találnak majd az érdeklődők. Az MS1-es szegmensben a Core i5-3500-as, a Core i5-3400-as és a Core i5-3300-as processzorok kapnak helyet. Kétmagos processzorokkal csak az MS1-es csoport teljesítményre-optimalizált központi egységei között találunk, de csak egy osztálynyit. A bekezdésben említett processzorok frissített utasításkészlettel érkeznek, amelyben az AES-NI gyorsítás és a PP-DRNG is jelen lesz.

A kétmagos processzorok a belépőszinten, illetve a költséghatékony megoldások piacán rúgnak majd labdába. Az 55W-os TDP-vel érkező alap szilícium lapka mind a négy vízszintes kategóriát megtölti majd a T2-es, T1-es és L3-as (függőleges) osztályokban. A T2-es és a T1-es osztályok a Core i3-3100-as sorozatú processzoroknak adnak helyet. Ezek a termékek HyperThreading és AVX támogatással érkeznek, valamint esetükben a GPU szolgáltatáslistája is frissül. Az L3-as szegmens ezzel szemben a legolcsóbb Ivy Bridge processzorok lelőhelye lesz, amelyben a Pentium Dual Core G2000-es család tagjai helyezkedhetnek el. Utóbbi újdonságok esetében az elődökkel ellentétben DDR3-1600 MHz-es kétcsatornás memóriatámogatás áll majd rendelkezésre.

Ivy Bridge CPU használata régebbi lapkakészlettel ellátott alaplappal

Az új processzorok a Z68-as, P67-es, H67-es és H61-es alaplapokkal lesznek kompatibilisek, a Q65-ös és Q67-es lapkakészletekkel szerelt termékekkel nem. A támogatás előfeltétele egy ME8L UEFI frissítés, amelynek lényege, hogy az alaplap támogassa az ME8L frissítési eljárást (de már a legtöbb gyártó szórja kifelé az Ivy Bridge BIOS-ait).

A felsoroltak mellett fontos újítás, hogy frissül az Intel Smart Response Technology névre keresztelt eljárása, amely a jövőben még hatékonyabban üzemel majd és még jobb teljesítmény kínál a hibrid adattároló rendszerek esetében, mint jelenleg. Az Intel újításként megszabja majd, hogy mely lapkakészletek és mely processzorok esetében lehet majd kiaknázni az SRT-ben rejlő lehetőségeket: a technológiával kompatibilis lapkakészlettel és kompatibilis processzorral kell majd rendelkezniük a felhasználóknak. A Q77-es, Z77-es és H77-es lapkakészleteknél elérhető lesz az SRT támogatás, de csak akkor, ha Core i3-as, Core i5-ös vagy Core i7-es processzort alkalmazunk.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward