Investigator - Hiányos illúziók

Az ember és a természet harca megannyi kiváló alkotást ihletett már. Itt sem kellett volna sok egy remekműhöz.

Investigator - Hiányos illúziók

Az, hogy a klímaváltozás fenyegetést jelent-e ránk nézve, és hogy milyen mértékben is felelős érte a környezetszennyezés, hosszú évek óta viták tárgyát képezi. A diskurzus során számtalan érv elhangzott a különféle nézeteket valló felek részéről, ám kevés keltett akkora feltűnést, mint Oklahoma állam szenátorának, Jim Inhofe-nak a témában tartott felszólalása. A politikus ugyanis 2015 februárjának végén kifejtette, hogy bár mást sem hallani, mint hogy egymás után dőlnek meg a melegrekordok, mégis, kint szokatlanul hideg van. Ezt követően, hogy mondandójának nyomatékot adjon, elővett egy jókora hógolyót, illusztrálva, hogy a felmelegedéssel riogatók azt sem tudják, hogy mit beszélnek, ezért fölösleges rájuk hallgatni.

A nem is olyan távoli jövőben játszódó, a narratíva alapú horror-kalandjátékok sorát erősítő Investigatorben nem az Inhofe által gúny tárgyává tett hőség, hanem épp ellenkezőleg, a hideg és a nedvesség a legnagyobb ellenségeink. Az alapjaiban átalakult világban már senki sem vitatja a klímaváltozás tényét, mivel az lényegében lakhatatlanná tette a bolygót. A csekély számú túlélő mindennapjait a gyakori esőzések miatti árvizek által okozott katasztrófák mellett az állatvilág is megkeseríti. A Föld új csúcsragadozója ugyanis immár nem az ember, hanem a pókok egy kisebb kutya méretére megnövő, rendkívül agresszív alfaja. Hősünk, az egykor nyomozóként dolgozó Tom is űzött vadként menekül egyik helyről a másikra. Egyetlen célja, hogy elérjen egy katonai bázisra, ahol a hírek szerint egy kicsiny közösség tagjai a lehetőségekhez képest civilizált körülmények között, viszonylagos békében húzzák meg magukat, kívül tartva a nagyvilág gondjait és bajait. Bár a férfi egyáltalán nem tudja, hogy mindez több-e pletykánál, vagy hogy egyáltalán van-e esélye arra, hogy befogadják, egyéb opció hiányában nekivág az életveszélyes útnak. Barangolásai során azonban nem csak az elemekkel és az undorító rovarokkal gyűlik meg a baja, hanem egy, az örökre lezártnak hitt múltból visszatérő, kérlelhetetlen és fanatikus nemezissel is, akinek az apokalipszis közepén sincsen fontosabb célja, mint hogy végezzen vele.

Izgalmas és fordulatos történet részesei lehetünk, aminek minden helyszínénél kézzel fogható, hogy vesztésre állunk az anyatermészettel szemben, és hogy a társadalom elemeire esett szét. Az épületeket és a parkoló kocsikat benőtte a gaz, a kertek alatt szarvasok járnak, minden nedvesen csillog a kérlelhetetlenül zuhogó esőtől, és megesik, hogy szomorú emlékeztetőt kapunk arról, hogy a társadalom szétesését követően van, akinek semmi sem drága, ha a túlélésről van szó. Egy már elmúlt civilizáció mállófélben lévő romjai között bolyongunk, ahol már nem mi vagyunk az úr.

A környezet tehát maradéktalanul betölti a funkcióját, mivel a végromlás még úgy is ránk tudja hozni a frászt, hogy semmi ijesztő sincs a közelben. Ám illúzióink jóformán minden tényleges, fizikai konfrontációnál szertefoszlanak, mert ezeknek a java része csupán olcsó ijesztgetésként szolgál. Hiába lőnek ránk puskával, vagy ugrik nekünk egy nyolclábú fertelem, semmi sem történik azon kívül, hogy a képernyőt a kiontott vérünk egy kicsit vörösre festi, és a hordókból kifolyt sugárzó hulladék mellett is ítéletnapig állhatunk a legkisebb gond és baj nélkül. Egyes helyeken ugyan meg lehet halni ha leesünk a magasból, vagy ha beszakad alattunk a jég, de paradox módon pont az idegborzolónak szánt részeknél lehetünk biztosak abban, hogy a hajunk szála sem görbülhet meg.

Mivel a fejtörők teljesen hiányoznak és a játékmenet az ide-oda mászkálás mellett csupán pár tárgy felvételéből és használatából áll, mindennél fontosabb lett volna, hogy valóban elhiggyük, hogy minden sarkon veszély leselkedik ránk, de remek sztori ide, hátborzongató helyszínek oda, úgy szinte lehetetlen igazából félni, hogy tudjuk, alig akad bármi is, ami a halálunkat okozhatja. Ennek ellenére, ha kicsit is szeretjük ezt a műfajt, érdemes tennünk vele egy próbát, de garantált, hogy a kihagyott ziccerekkel teli csúcspontoknál fel-felszisszenünk majd. A magam részéről remélem, hogy a tervezett ingyenes DLC-ben orvosolni fogják a hiányosságokat, mert akkor egy igazi indie-gyöngyszemmel leszünk gazdagabbak.

Megjegyzés: A játék orosz nyelvű, angol felirattal.

Galéria megnyitása grid_on

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward