Az Egyesült Királyság a tervek szerint bárki számára szabadon és ingyenesen hozzáférhetővé teszi a tudományos kutatások eredményeit a világhálón. A kormány részéről elmondták, hogy Jimmy Wales, a Wikipédia egyik alapítója lesz a vállalkozás fő tanácsadója.
A döntés várható nagy hatással lesz a lapkiadókra, melyek jelenleg díjak befizetéséhez kötik a lektorált tanulmányokhoz való hozzáférést a neten. David Willet tudományos miniszter a Guardian című lapban számolt be a tervekről, még a kiadóknak szóló bejelentés előtt. Leszögezte, hogy az állam jelenleg nagyjából 5 milliárd fontot költ évente az akadémiai kutatások támogatására. Reményei szerint az a tény, hogy az adófizetők szabadon betekinthetnek a végső soron általuk finanszírozott kutatásokba, új lendületet ad a brit tudományos életnek, elősegítheti a felfedezés és az együttműködés folyamatát.
A bejelentés az után érkezett, hogy a „tudomány tavaszaként” emlegetett mozgalomba egyre szélesebb kör kapcsolódott be: kutatók ezrei döntöttek úgy, hogy bojkottálják az információ szabad áramlását díjakkal korlátozó lapokat.
Kérdés persze, hogy a lapok hogyan fogják pótolni a kieső bevételeket, és miből fizetik a szakmai színvonalat biztosító lektorálás költségeit. Erre két lehetőséget vázolt fel a kormány. Az első opció, hogy a kutatásnak otthont adó egyetem és a projekt aktuális egyéb támogatói fedezik a kiadással járó összes költséget, így a lektorokat is. A másik verzió szerint a kiadók egy rövid időre korlátozhatnák a hozzáférést a tanulmányokhoz, és az ez idő alatt befolyó összegből történne a költségek finanszírozása.
Ha a terv életbe lép azzal számos intézmény jelentős összegeket spórolhat meg a közeljövőben. A különféle oktatási intézmények könyvtárai évente 200 millió fontot költenek brit és nemzetközi tanulmányok és tudományos adatbázisok beszerzésére. A kisebb, illetve kezdő technológiai és tudományos cégek számára szintén nagy jelentőségű lehet a lépés, hiszen olyan kutatási anyagokhoz juthatnak majd hozzá, amelyeket eddig valószínűleg nem engedhettek meg maguknak.
A Wiley nevű lapkiadó részéről kiadott nyilatkozat szerint a dolgok nem egészen úgy működnek, ahogy a kormány elképzeli: a lektorálási procedúra hosszadalmas és jóval drágább, mint ahogy a miniszter lefesti. A világ tudományos publikációinak hat százaléka brit kutatás, illetve finanszírozás eredménye, teszik hozzá. Attól, hogy ezek szabadon hozzáférhetővé válnak mindenki számára, az Egyesült Királyság tudományos közösségének továbbra is meg kell fizetnie a hozzáférést a nemzetközi kutatások eredményeihez. A másik két jelentős lapkiadó, a Springer és az Elsevier egyelőre nem kommentálta a bejelentést, amely jelentős változásokat hozhat nem csak a brit, de az egész világ tudományos életében.
