Idén Kína nyerte az űrversenyt

Legalábbis ami a fellőtt rakéták számát illeti.

Idén Kína nyerte az űrversenyt

Míg az amerikai és az orosz űrprogram az állami támogatások megvonása miatt egyre nehezebb helyzetbe kerül, Kínában óriási fellendülés tapasztalható az űripar minden területén. Kommunikációs és navigációs műholdak, emberi űrrepülések és űrkutatási küldetések is sorra indulnak útnak, miközben az állami cégek mellett egyre több magánvállalat is megjelenik a távol-keleti ország űrszektorában.

A fellendülés a legjobban talán azzal mérhető, hogy idén először Kína bocsátotta fel a legtöbb orbitális rakétát: 2018-ban eddig 35 sikeres kilövésen vannak túl (de ez a szám a következő napokban 40-re nőhet), miközben az Egyesült Államok csak sikeres 30 startot tudhat maga mögött. És nem is akármilyen küldetések indultak útjukra, hiszen december elején például Kínából startolt az első olyan holdmisszió, amely égi kísérőnk túloldalán próbál meg leszállni.

A kínai űripar a foglalkoztatottak számát tekintve is óriásira duzzadt az elmúlt időszakban. A legnagyobb állami cég, a CASC 140 ezer embert foglalkoztat, nagyjából annyit, mint a Boeing. Ennek a cégnek az egyik leányvállalata építette a Hosszú Menetelés 5 nevű rakétát, amely 2016 novemberében repült először, és amellyel 2019-ben egy holdi mintavisszahozó küdetést is útjára terveznek indítani.

Galéria megnyitása

Ezt 2020-ban egy állandó űrállomás első, központi moduljának fellövése követheti ugyanezzel a rakétatípussal. Ez a létesítmény 2022-től lesz lakható, ha minden a tervek szerint alakul. Bár az űrállomás a tervezett bővítésekkel együtt is csak ötödakkora lesz, mint a Nemzetközi Űrállomás, azt kizárólag Kína fogja üzemeltetni, míg az ISS működtetése és elérése két űrnagyhatalom és számtalan kisebb űrügynökség együttműködésével zajlik.

Kína a közeljövőben az űrbéli csillagászatban is részt kíván vállalni, és jelenleg egy olyan űrteleszkópot fejlesztenek, amely a Hubble-lel azonos felbontással bír majd, de 300-szor nagyobb látótérrel rendelkezik. A távcsövet az űrállomás közelében tervezik tartani, hogy az asztronauták gond esetén könnyen elvégezhessék a szükséges javításokat. Úgy tűnik tehát, hogy a kínai űrügynökség sokat tanult a NASA hibáiból, hiszen az amerikaiaknak három évbe került, mire képesek voltak kijavítani a használhatatlan főtükörrel felbocsátott Hubble-t.

A rakéták terén Kína következő nagy dobása a 2020-as évek végére várható, ez egy, az amerikai holdrakétához hasonló kapacitású hordozó kifejlesztése és megépítése lesz, amellyel embert küldhetnek a Holdra és/vagy robotikus küldetést indíthatnak a Marsra is.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap