Holdraszállási etikett

A Hold záros határidőn belül igen forgalmas hellyé válhat, így nem csoda, hogy a NASA aggódni kezdett saját holdbéli érdekeltségei és relikviái miatt. 

Holdraszállási etikett

Ahogy a múlt héten beszámoltunk róla a Hold záros határidőn belül igen forgalmas hellyé válhat, amennyiben hinni lehet a világ űrügynökségeinek terveiben. Oroszország, Japán és Kína is embert kíván küldeni égi kísérőnkre, mi több: állandó űrbázisok építését is tervezik. Rajtuk kívül számos nemzet szándékozik a következő években ember nélküli szondákat küldeni a Holdra. A legközelebbi „látogatók” azonban minden bizonnyal a jelenleg is zajló Google Lunar X Prize résztvevői révén jutnak el az égitestre. A versengő 26 magáncég feladata eljuttatni egy robotot a Hold felszínére, ott fél kilométert megtenni vele, közben nagyfelbontású képeket készíteni, majd visszaküldeni ezeket a Földre. Mindezt 2015-ig kell megvalósítaniuk a versenyzőknek, a nyertes 20 millió dollárral, és rengeteg szerződéssel lesz gazdagabb.

Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a NASA aggódni kezdett saját holdbéli érdekeltségei és relikviái miatt. Ki is adtak hát egy sor tervjavaslatot arra vonatkozóan, hogyan lehetne hatékonyan megőrizni az olyan fontos történelmi helyszíneket, mint az Apollo- és a Ranger-program leszállási pontjai. Az űrügynökség javaslatait az X Prize Foundation a múlt héten hivatalosan is elfogadta és felvette azokat saját szabályai közé. Ezek a helyek az emberiség történelmének fontos részét képezik, így minden eszközt meg kell ragadni épségük megőrzésére, mondta el John Thornton, az Astrobotic Technology Inc. elnöke, amely szintén versenyben van az alapítvány díjáért.

A NASA által javasolt szabályok egyaránt védik a múltbéli és eljövendő küldetések fizikai emlékeit a Hold felszínén. A szabályok között szerepel például, hogy az elkövetkezendő időkre tervezett landolásokat az Apollo-program helyszíneitől legalább 2,5 kilométerre, a Ranger-pontoktól pedig 500 méterre kell végrehajtaniuk a Holdra eljutó járműveknek. Ez elegendő távolság a felszerelés épségének megőrzésére, valamint a balesetek megelőzésére is. Kiemelt védelmet kap az Apollo‒11 és az Apollo‒17 küldetés helyszíne, vagyis az emberiség által először, valamint utoljára meglátogatott területek. Ezek hetven, illetve 200 méteres körzetébe egyáltalán nem léphetnek be a már leszállt járművek sem, nehogy véletlenül kárt okozzanak a felszerelésben, illetve a lábnyomokban.

A jövőbeli küldetések tervezőinek figyelmét felhívják arra, hogy lehetőleg olyan felszereléseket hozzanak létre, amelyek minél kevesebb port vernek fel, így nem károsítják a folyamatban lévő kísérletek berendezéseit.

Mind a Google Lunar X Prize, mind pedig a NASA útmutatója egyébként kifejezetten szorgalmazza a történelmi jelentőségű területek meglátogatását ‒ megfelelő távolságból szemlélve persze ezeket a becses helyszíneket. Az X Prize Foundation 4 millió dolláros extra jutalmat ad azoknak a csapatoknak, amelyeknek sikerül az ember által a Holdon hagyott nyomokról és tárgyakról fotókat készíteni. A kiemelteken kívül a többi Apollo-küldetés helye szabadon bejárható a robotok által is, mindössze annyit kér a NASA, hogy három méternél jobban ne közelítsék meg a felszerelés darabjait és a zászlókat.

Jelenleg meglehetősen kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy negyven évnyi holdi tartózkodás milyen hatással van az ember által készített felszerelésekre. Égi kísérőnkön meglehetősen mostoha körülmények uralkodnak, óriási hőmérsékleti változásokkal, a Nap szűretlen sugárzásával, a mindent beborító porral és mikrometeoritok gyakori becsapódásával. A kutatókat tehát nagyon is érdekli, hogy mi történt az elmúlt évek alatt a Holdon maradt felszereléssel, mivel ez alapján a jövőben tartósabb műszereket építhetnek. Az állandó bázisok tervezésének megkezdése előtt is létfontosságú annak megismerése, hogy milyen anyagok bírják a legjobban a helyi körülményeket. Semmi akadálya tehát a turistáskodásnak, de ne másszunk be a vitrinbe, és ne tapogassuk össze a kiállítási tárgyakat ‒ röviden talán így foglalható össze a NASA új, holdbéli tánc- és illemtankönyve.

 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward