Finom és tápláló is az űrsali

A jövő évtől friss, helyben termesztett zöldségeket ehetnek a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó űrhajósok.

Finom és tápláló is az űrsali

Az ISS Veggie nevű növénytermesztő létesítményében 2014–2016 között zajlott az a kísérlet, amelynek keretében vörös fejes salátát termesztettek az asztronauták. Közben a Földön, a Kennedy Űrközpontban is zajlott a kísérlet másolata, amely során a lehetőségekhez képest nagyon hasonló körülmények között termesztették a zöldséget a NASA kutatói.

Az űrállomáson növesztett salátát az űrhajósok helyben is megkóstolták, és megállapították, hogy kifejezetten ízletes. Most pedig már azt is tudjuk, hogy egészséges is: a szakértők mind a Földön növesztett, mind az ISS-en kifejlődött növényeket alapos teszteknek vetették alá, és megállapították, hogy az űrben nőtt saláta ugyanolyan gazdag tápanyagokban és antioxidánsokban, mint a földi változat. Sőt: a leveleken ugyanolyan gazdag és nagyon hasonló mikrobiális közösség létesült, mint a felszíni salátán, és nem jelentek meg rajta problematikus baktériumok, például a kólibaktérium.

Ahhoz ugyanakkor még sok munka vár a kutatókra és az asztronautákra is, hogy változatos zöldségeskertet alakíthassanak ki a fedélzeten. A fejes salátát nem véletlenül választották ki az első kísérletekhez, hiszen ez a növény nagyon gyorsan nő és könnyen termeszthető. A paradicsomnak és a paprikának hasonló körülményekre van szüksége, mint a salátának, de sokkal tovább tart, mire ehető eredményt hoz. Míg a saláta levelei már 28 nap után már leszedhetők, a paradicsomnak legalább 80 napra van szüksége az első termések megéréséhez.

A hosszabb távú űrküldetésekhez és a Mars emberi meghódításához azonban elengedhetetlen, hogy friss táplálékot tudjunk termeszteni az űreszközökön, másként ugyanis nem oldható meg az űrhajósok kiegyensúlyozott táplálása. Az asztronauták által jelenleg elsődlegesen fogyasztott készételek eleve alacsonyabb tápértékkel rendelkeznek, mint a friss összetevőkből elkészült fogások, és ez a tápérték az idő múlásával egyre csökken. Így mielőtt távolabbra kezdjük küldeni az űrhajósokat, mindenképp meg kell oldani azt is, hogy friss élelmiszer-alapanyagokhoz jussanak utazás közben vagy más égitesteken. Arról nem is beszélve, hogy a növények a létfenntartó rendszer működését is képesek lehetnek támogatni, hiszen az szén-dioxidot felvéve oxigént termelnek.

Galéria megnyitása

Az űrbéli növénytermesztés ugyanakkor komoly kihívásokkal jár, hiszen nincs gravitáció, termékeny talaj vagy eső, és az ISS-en a Nap 24 óra alatt 16-szor kel fel és nyugszik le. Minden szükséges hozzávalót a Földről kell biztosítani a termesztéshez, és a palántákat egy hét alatt annyi sugárzás éri, mint a felszíni növényeket egy év alatt. És mivel nincsenek rovarok sem, a beporzást manuálisan kell elvégezni, gondosan ügyelve a megfelelő időpont kiválasztására, hiszen ha kimarad ez a lépés, nem lesz mit leszüretelni.

Ami a közeljövőt illeti, idén augusztustól az eddigi legnagyobb kihívást jelentő növény termesztése kezdődik meg az űrben. A szakértők csilipaprika magokat, az Espanola Improved nevű, gyorsan fejlődő fajta magjait tervezik felküldeni az űrállomásra. A magok esetében két hétig tökéletes körülményekre van szükség ahhoz, hogy csírázni kezdjenek, a kísérletből ugyanakkor nagyon sok újdonság derülhet ki az űrbéli növénytermesztés jövőjével kapcsolatban.

Galéria megnyitása

A paprika genomja sokkal összetettebb a salátáénál vagy a paradicsoménál, így izgalmas lesz látni, hogy erre hogyan hat az erős sugárzás. A zöldség nagyon fontos összetevője lehet az eljövendő űrkerteknek, hiszen rendkívül gazdag C vitaminban. Az pedig külön érdekes lesz, hogy mit tapasztal az első kóstoló. Földi körülmények között a termeszteni kívánt paprikafajta kevésbé erős, mint a jalapeño, de hogy az űrben mi fog történni, azt senki sem tudja. A kapszaicin mennyisége ugyanis többek közt a növényt érő stressz szintjétől is függ, és nem tudni, hogy a mikrogravitáció hogyan hat termés csípősségére.

Jövőre aztán, ha minden jól megy, az első helyben termesztett paradicsomokba is belekóstolhatnak az űrhajósok. Ehhez persze még meg kell oldani, hogyan juttatják fel a palánták 100 napos ellátásához szükséges vizet és tápanyagokat. Még az sem világos, hogy pontosan milyen lesz a kiválasztott fajta. Az biztos, hogy valamilyen törpeparadicsom-variáns várható, ahogy az is, hogy a NASA jelenleg több olyan genetikai kísérletet is támogat, amelyek során gyorsabban termést hozó fajtákat próbálnak létrehozni a kutatók.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap