Először találtak nemesgáz-molekulákat az űrben

A szakértők mindeddig azt hitték, hogy a Rák-köd nevű szupernóva-maradványban most felfedezett molekulákhoz hasonlóakat kizárólag szigorúan kontrollált laboratóriumi körülmények közt lehetséges létrehozni.

Először találtak nemesgáz-molekulákat az űrben

Először azonosítottak nemesgáz-molekulákat az űrben a University College London tudósai. A Mike Barlow vezette kutatócsoport a Rák-köd nevű szupernóva-maradványban detektálta a nemesgázokat, amikor a távoli infravörös tartományban vizsgálták a régiót az Európai Űrügynökség Herschel űrtávcsövével.

Ahogy Barlow elmondta, az argonhidrid-ionok jelenléte azért különösen meglepő, mert egyrészt a rendkívül stabil nemesgázoktól nem várnánk, hogy molekulákat alkotnak más atomokkal, másrészt az sem tűnt túlságosan valószínűnek, hogy éppen egy szupernóva-maradvány rendkívül szélsőséges környezetében teszik ezt. Mivel a nemesgázok külső elektronhája telített, nagyon nehezen bírhatók rá kémiai reakciókra, ezek a reakciók ráadásul nagyon specifikus körülményeket igényelnek. A szakértők mindeddig azt hitték, hogy most felfedezett molekulákhoz hasonlóakat kizárólag szigorúan kontrollált laboratóriumi körülmények közt lehetséges létrehozni.

A kutatók a Herschel SPIRE nevű spektroszkópjával is méréseket végeztek a Rák-köddel kapcsolatban, és az ez által létrehozott infravörös színképben akadtak rá először a szokatlannak tűnő jelekre. Az infravörös színkép rendkívül hasznos, hiszen segít azonosítani a forrás molekuláit, különösen azok forgási energiaszintjével kapcsolatban árul el sokat, mondja Barlow. Ha két atom összekapcsolódik, ezek közös tömegközéppontjuk körül fognak forogni, és a forgási sebesség általában nagyon specifikus az adott molekulára. Ez pedig különféle frekvenciák formájában felbukkan az infravörös színképen.

A forgási energiákból még az is megállapítható az adott molekulát az atomnak mely izotópjai alkotják, hiszen ezek tömegükben eltérnek egymástól, így jelenlétük függvényében változik a forgás sebessége. A Rák-köd egyes régióiban különös, megmagyarázhatatlan kiugrásokat észleltek a kutatók 618 gigahertz, illetve 1235 GHz környékén. Ez az emisszió a kutatók véleménye szerint egyetlen molekulától származhat, az argonhidrid-iontól, amely az argon 36-os tömegszámú izotópját tartalmazza.

A szakértők szerint az történhetett, hogy a szupernóva-robbanás hatására ionizálódott az argont, amely aztán összekapcsolódott a hidrogénnel, létrehozva az ArH+ iont. Ahogy a kutatócsoport egyik tagja elmondta, eredményük annál is érdekesebb, mivel a legtöbb esetben amikor egy új molekulára akadnak az űrben, a jel rendkívül gyenge, és nagy erőfeszítésbe kerül kimutatni. A mostani felfedezés azonban teljesen egyértelmű volt, el sem lehetett téveszteni, annyira kiugrott a színképen.

A Földön, ahol az argon−40 az argon leggyakrabban előforduló izotópja, az elem a kőzetekben található kálium radioaktív bomlása során keletkezik. A mindössze 1000 éves, 6500 fényévnyire található Rák-ködben viszont argon−36-ból van nagyobb mennyiség. A kutatók azt remélik, hogy a molekula további vizsgálata révén fontos információkat tudhatnak meg arról, hogy mi is történik pontosan egy szupernóva-robbanás során.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward