Eközben a vörös bolygón…

A Curiosity lefotózta a marsi égen feltűnő Földet és Holdat, majd áthaladt egy útjába kerülő homokdűnén, az MRO pedig egy egészen friss becsapódási kráterről készített fantasztikus felvételt.

Eközben a vörös bolygón…

A Curiosity következő útszakasza, előtérben az akadályt képező dűnével

Sikeresen túlesett a leszállástól eltekintve eddigi legrázósabbnak ígérkező manőverén a Curiosity, miután minden gond nélkül áthaladt egy útjában álló homokdűnén. Az akadályt képező bucka ugyan alig egy méter magas volt, de így is komoly fejtörést okozott a NASA szakértőinek, akik napokig tanakodtak azon, hogy a Sharp-hegy lábához útban levő rover megkerülje a dűnét vagy átkeljen azon. Mivel a kerülőút az azt borító kövek miatt igen rázósnak ígérkezett, a marsjáró nem túl jó állapotban levő kerekeire való tekintettel a buckán való átgördülés mellett döntöttek az irányítók.

A homokdűnéről legördülő rover felvétele saját keréknyomairól

Tekintve, hogy a Spirit rover egy hasonló buckán elakadva volt kénytelen befejezni marsi küldetését, ez a megoldás sem volt kockázatmentes, végül azonban minden probléma nélkül sikerült teljesíteni. Ezzel a manőverrel egy jóval könnyebbnek tűnő útvonalon folytathatja haladását a marsjáró, amely a Dingo-résnek nevezett területen való sikeres átkeléssel lassan elérkezik következő lehetséges fúrási állomására, ahol különböző jellegű, egymással keveredő kőzetrétegeket fog vizsgálni.

A Curiosity-t irányító kutatócsoport a napokban közzétett egy érdekes felvételt, amelyet a rover marsi küldetésének 529. napján, január 31-én kattintott el, 80 perccel az után, hogy a vörös bolygón lement a nap. A felvételen az ekkor 160 millió kilométeres távolságban tartózkodó Föld, alatta pedig a Hold tűnik fel a marsi égen.

A napokban még egy izgalmas felvétel került nyilvánosságra a Mars kapcsán, ezt a 2006 óta a bolygó körül keringő Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) készítette egy egészen friss becsapódási kráterről. A felvételről a bolygóról készült képeken jellemzően domináló vörös színt eltávolították, hogy jobban látszódjon az anyagkidobódás mértéke, ennek köszönhető a szokatlan színvilág. A kráter nagyjából 30 méter átmérőjű, és a becsapódás ereje 15 kilométeres távolságig vetett ki anyagot belőle.

Az MRO tavaly novemberben készítette a felvételt, maga a becsapódás azonban valamikor 2010 júliusa és 2012 májusa között történhetett, az szonda alacsony felbontású kamerája ugyanis ezen két időpontban készített felvételeket a területről. Amikor a második alkalommal készült képeket elemző kutatók felszíni eltérésekre lettek figyelmesek a 2010-es felvételeken rögzített állapotokhoz képest, az űrjármű érzékenyebb műszereit is a területre irányították, így született meg a látványos kép.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward