Egykor több víz lehetett a Marson, mint a Jeges-tengerben

A légköri adatok és egy ősi marsi meteor elemzése alapján évmilliárdokkal ezelőtt óriási óceán boríthatta a Mars északi féltekéjének jelentős részét.

Egykor több víz lehetett a Marson, mint a Jeges-tengerben

A Földről történt megfigyelések, illetve a NASA MAVEN szondájának légköri mérései alapján a szakértők úgy vélik, hogy a Marson egykor több víz volt, mint a Jeges-tengerben. A rendelkezésre álló információk alapján nagy pontossággal meg lehet becsülni, hogy mennyi víz lehetett a vörös bolygón, és mennyi szivárgott el ebből az űrbe, mondja Geronimo Villanueva, a kutatás vezetője.

Nagyjából 4,3 milliárd évvel ezelőtt bolygószomszédunkon elegendő víz lehetett ahhoz, hogy a teljes felszínt 137 méter vastagságú vízréteg borítsa, amely persze nem egészen így oszlott el a Marson. A szakértők elmondása szerint a hatalmas vízkészlet a Mars északi féltekéjét félig beterítő óceánt formálhatott, amelynek mélysége helyenként meghaladta az 1600 métert.

A kutatók a chilei VLT, a hawaii Keck és az IRTF távcsövek segítségével vizsgálták meg, hogy a marsi légkörben milyen mennyiségben fordul elő a víz két típusa, a „hagyományos” H2O, illetve nehézvíz, amelynek egyik hidrogénjének atommagja egy proton helyett egy protont és egy neutront (deutérium) is tartalmaz. A vörös bolygó korai időszakából egy marsi meteor szolgál információkkal, amely nagyjából 4,5 milliárd éve szakadt ki a Mars anyagából, hogy aztán idővel eljusson a Földre.

A szakértők közel hat földi éven keresztül figyelték a víz és a nehézvíz arányának alakulását a légkörben, és közben azt is felvázolták, hogyan változnak a mért adatok a földrajzi területeket függvényében, érdekes regionális varianciákra derítve fényt. A kutatócsoport kiemelt figyelmet fordított a sarki régiókra, hiszen a jégsapkák tartalmazzák jelenleg a legtöbb vizet a Marson.

A jégsapkák fölötti légköri adatokból következtetni tudtak ezek összetételére, és a nehézvíz magas arányából arra jutottak, hogy a Marson egykor 7,5-ször annyi víz volt, mint a jégsapkák jelenlegi tartalma. Ez azt jelenti, hogy a bolygó korai időszakában egy 20 millió köbkilométeres óceánt hordozott. A marsi felszín alapján ez vélhetően az északi félteke síkságokkal teli, alacsony magasságú területeit fedhette, a bolygó felszínének 19 százalékát borítva be. (Összehasonlításképpen az Atlanti-óceán a földi felszín 17 százalékát fedi be.)

Ilyen nagy mennyiségű kezdeti vízkészlet esetén azt kell feltételeznünk, hogy a Mars sokkal hosszabb ideig volt nedves világ, mint ahogy azt eddig gondoltuk, vagyis hosszabb ideig volt élhető is, mondja Michael Mumma, az eredményeket összefoglaló tanulmány egyik szerzője.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward