Egy lépéssel közelebb a személyre szabott donorszervekhez

A kutatók felnőtt emberi szíveket szabadítottak meg a sejtes elemektől, majd a hátramaradt váz egy részét bőrsejtekből átprogramozott őssejtekkel telepítették be.

Egy lépéssel közelebb a személyre szabott donorszervekhez

Szervátültetésre váró betegből mindig sokkal több van, mint rendelkezésre álló szervekből, főleg abban az esetben, amikor olyan létfontosságú szervről van szó, mint a szív. Azon szerencséseknél, akik hozzájutnak egy immunrendszerükkel elviekben kompatibilis donorszervhez, a műtét után továbbra is fennáll annak az esélye, hogy szervezetük mégis megtámadja az új szív idegennek ítélt szöveteit. A páciens saját sejtjeiből a laborban növesztett szervek azonban mindkét problémára, a szervhiányra és a kilökődésre is megoldást jelenthetnek.

A Massachusetts General Hospital és a Harvard kutatói nemrégiben fontos lépést tettek a laborban tenyésztett szervek emberi használata felé. A szakértőknek sikerült egy sejtes elemeitől megtisztított szívet felnőtt testi sejtekből átprogramozott őssejtekkel benépesíteni, és ilyen módon működőképes szívizomszövetet létrehozni. Ideális esetben persze az egész szervet a laborban növesztenék a kutatók, a tudomány azonban még sajnos nem tart ezen a ponton. Egyszerűbb, vékony falú, üreges szerveket más tudnak növeszteni a kutatók, olyan összetett szöveti szerkezetű szerveket, mint a szív, azonban egyelőre még nem képesek létrehozni. Ha azonban rendelkezésre áll a kérdéses szerv váza, jelentősen leegyszerűsödik a probléma.

A kutatócsoport tagjai korábbi munkájuk során kidolgoztak egy módszert, amellyel a szerveket egy oldattal átmosva meg tudják azokat szabadítani a sejtektől. A hátramaradó extracelluláris mátrix alkotta váz semmi olyan összetevőt nem tartalmaz, ami immunválaszt válthat ki, így elviekben jó alap lehet az új szív kialakítására. A szakértők először egérszívekkel kísérleteztek ilyen módon, mostani munkájuk során pedig 73 beültetésre alkalmatlannak talált emberi szívet szabadítottak meg a sejtektől.

Ezt követően felnőtt bőrsejteket pluripotens őssejtekké alakítottak át, majd 500 millió szívizomsejtet tenyésztettek ki ezekből. A sejteket aztán a vázra, pontosabban a bal kamra egykori falába telepítették, majd két héten keresztül tápanyagokat tartalmazó oldattal kezelték a szervet. A szívet közben olyan erőknek tették ki, amelyek a fejlődő emberi szívet is érik a szervezetben. Két hét elteltével a váz sejtekkel beoltott részét összetett szövetrétegek vonták be, amelyek nagyon hasonlítottak a fejlődőben lévő szív szöveteire. A kutatók végül apró áramütéseknek tették ki a szervet, amely válaszul dobogni kezdett.

Bár nem ez a kísérlet az első, amelynek során a szív szöveteinek laborbeli növesztésével próbálkoznak a kutatók, jelen pillanatban ez a projekt áll a legközelebb a végső célhoz, vagyis egy beültethető, felnőtt emberi szív létrehozásához. Ennek megvalósításához ugyanakkor még sok munkára lesz szükség. Ahogy a kutatók elmondták, egyetlen szív vázának betelepítéséhez több tízmilliárd sejtre lenne szükség, amelyek kitenyésztésére jelenleg még nem állnak készen. Jó lenne továbbá, ha gyorsabb érésre tudnák ösztökélni a sejteket, illetve ha a szövetek fejlődése közben a bioreaktorban (képünkön) az emberi szervezetre jobban hasonlító körülményeket tudnának teremteni a szerv számára. Arra ugyanakkor a szakértők reményei szerint rövidesen alkalmas lehet a technológia, hogy a szívrohamok során elhalt sejteket pótolja.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward