Egy bit ‒ egy molekula

Német, svájci és japán kutatók egy újfajta adattároló ötletével álltak elő, amelyben egyetlen molekula alkot egy bitcellát.

Egy bit ‒ egy molekula

A jelenleg használatos merevlemezeken az egy bit információt tároló cella nagyjából 3 millió mágnesezhető atomból áll össze. Német, svájci és japán kutatók most előálltak valamivel, ami radikálisan megváltoztathatja azt, ahogy ma a mágneses adattárolás és -rögzítés folyik: az általuk kreált adattárolón egyetlen molekula alkot egy bitcellát. A közepén egy vasatomot tartalmazó szerves molekula egy megfelelő elektromos pulzus hatására vezető, mágneses állapotából alacsonyabb vezetőképességű, nem mágneses állapotba vált át. A kutatás eredményeiről beszámoló tanulmány a Nature Communications oldalain jelent meg.

Mijamaki Tosio, a kutatás vezetője kifejtette, hogy van egy határa annak, hogy mekkora lehet egy bitcella mérete. Az egyre kisebb cellák mágneses állapotának megváltoztatásához már egyre kisebb energiák elegendőek, és elérkezik az a pont, ahol ezt az energiamennyiséget már a környezeti hőből is fel tudja venni a cella. Ezen a ponton a rendszer megbízhatatlanná válik, és alkalmatlan lesz az adatok tárolására. A jelenséget egyébként szuper-paramágneses effektusnak, avagy határnak is szokták nevezni. A kutatók ennek megelőzésére egy 51 atomból álló szerves molekulát vetettek be cellaként, amelyben a középpontban található vasatom végzi az információ tárolását, a szerves „tok” pedig megvédi az atom aktuális állapotát a pusztán környezeti hatásoktól.

Az adatsűrűség megnövelésén túl az új rendszer másik előnye, hogy az írási és olvasási folyamat nagyon megbízható és tisztán elektromos úton történik. A kutatók egy pásztázó alagútmikroszkóp segítségével közvetítették a finoman hangolt elektromos pulzusokat a nanométeres nagyságrendű molekulák felé. A pulzus pedig nemcsak a vas mágneses állapotát változtatta meg, hanem a molekula elektromos tulajdonságait is, így a bitcella aktuális mágneses állapota ellenállásának megmérése révén is megállapítható.

A kutatók meg vannak győződve arról, hogy az előzőekben leírt memrisztív (azaz változó elektromos ellenállásán keresztül tárolóképes) és spintronikus (vagyis változó mágneses spinje révén tárolóképes) tulajdonságok egy molekulán belüli kombinálása lehet a jövő útja, már ami az adattárolást illeti.

 

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward