Egér bőrsejtekből állítottak elő érett petesejteket

A kísérletet végző japán kutatók meg is termékenyítették a kész sejteket, és azok egy részéből egészséges kisegerek fejlődtek ki.

Egér bőrsejtekből állítottak elő érett petesejteket

Egerek bőrsejtjeiből hoztak létre termékeny, érett petesejteket a Kjúsú Egyetem kutatói. A japán szakértők a sejteket meg is termékenyítették, és a világra jövetelüket megérő kisegerek teljesen egészségesnek tűnnek. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a technológia kockázatmentes, vagy hogy emberekben is működni fog, de ha igen, a módszer forradalmasíthatja a termékenységi kezeléseket, és akár azt is lehetővé teheti, hogy két férfinak genetikailag közös gyermeke legyen.

Hajasi Kacuhiko és kollégái a évek óta tanulmányozzák a petesejtek fejlődését, közben azzal is próbálkozva, hogy laborkörülmények között lemásolják a folyamat lépéseit. Első jelentősebb sikerüket 2012-be érték el, amikor néhány egér bőrsejtet ősivarsejtekké alakítottak át. Ezeket a sejteket azonban be kellett ültetni egy egér petefészkébe, hogy befejezzék a fejlődést, és érett petesejtekké váljanak. A szakértők mostani munkájuk során a szervezeten kívül hozták létre a kész petesejteket.

A kutatók egy 10 hetes nőstény egér farkából szerezték be a bőrsejteket, majd ezeket a már jól begyakorolt technikával indukált pluripotens őssejtekké programozták át. A sejtekhez aztán specifikus összetevőket adtak, hogy azok éretlen petesejtekké fejlődjenek. A petesejtek éretté válásához azért szükség volt némi egerektől származó segítségre is: az érés befejezéséhez egérembriókból gyűjtöttek be petefészek-mintákat, és szövetdarabkákat a fejlődő petesejtekkel egy Petri-csészébe helyezték. A módszerrel 4048 termékeny petesejtet sikerült létrehozniuk.

Bőrsejtekből létrehozott petesejtek (balra) és egerek (jobbra)

Annak igazolása érdekében, hogy a sejtek valóban működő petesejtek, ezek egy részét hím egerektől származó ivarsejtekkel termékenyítették meg, majd nőstény egerek méhébe ültették be a zigótákat. Az 1348 embrióból 8 élte túl a kísérletet, és jött világra látszólag egészségesen. „Elképesztő eredmény” – mondja Azim Surani, a Cambridge-i Egyetem kutatója. „Hihetetlen, hogy bőrsejtekből valóban életképes petesejteket lehet létrehozni a laborban.”

Hajasi szerint csak idő kérdése, hogy ugyanez emberi sejtekkel is megvalósíthatóvá váljon. Technikai oldalról semmi akadálya a dolognak, állítja a szakértő, és ha ilyen módon valóban érett petesejteket lehetne előállítani, az óriási lépés lenne a terméketlenség közel teljes felszámolása felé. A módszerrel ugyanis korlátlan számban lehetne petesejteket előállítani gyakorlatilag bárkinek a bőrsejtjeiből, így a termékeny petesejtek létrehozására betegségük, sérülésük vagy koruk miatt nem képes nők is alkalmassá válhatnának a mesterséges megtermékenyítésre.

Nyolc sejtes emberi embrió elektronmikroszkópos képe

A módszerrel ráadásul elviekben férfiak bőrsejtjeiből is lehetséges petesejteket kreálni, így arra is megnyílna a lehetőség, hogy két férfinak biológiailag körös utódai lehessenek. Ennek megvalósítása ugyanakkor a jelek szerint jóval nagyobb kihívást jelent majd, mint a női bőrsejtek átalakítása. Hajasi és csapata már jelenleg is próbálkozik azzal, hogy hím egerekből vett bőrsejtekből csináljon petesejteket, azok azonban egyelőre hajlamosak elpusztulni a meiózis során, amikor az éretlen ivarsejtek genetikai állománya megfeleződik. A szakértők úgy sejtik, hogy a problémát talán az Y kromoszóma jelenléte okozhatja, és ha ezt eltávolítják a képletből, működhet a folyamat, ezt azonban még egyelőre nem próbálták ki.

Ami a női bőrsejtekből való petesejt-előállítást illeti, mielőtt embereken is kipróbálnák a technikát, ezen is van még mit dolgozni. Az legfőbb probléma, hogy a petesejtek érésének befejeződéséhez embrionális petefészek szövetekre van szükség. Ez korlátozott mennyiségben hozzáférhető elvetélt emberi magzatokból, de a módszer széles körű elterjedéséhez és etikai helyzetének könnyebb tisztázásához mindenképpen szükség lenne arra, hogy erre az utolsó lépésre valami más megoldást dolgozzanak ki a szakértők.

A második gond, hogy egyelőre az sem egészen világos, hogy mennyire egészségesek a metódussal létrehozott petesejtek. A zigótáknak csak egy töredéke jött világra élve, és a nyolc megszületett kisegérből anyáik kettőt rögtön megettek. Ennek persze több oka is lehet, de könnyen elképzelhető, hogy a szülők valamilyen genetikai rendellenességet fedeztek fel csemetéikben, és ezért végeztek velük. Amíg ezek a kérdések és problémák nem tisztázódnak, az emberi kísérletekkel várni kell, hangsúlyozzák a szakértők.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward