CrossFire versus SLI: kártyák párban

Már többször felmerült a kérdés, hogy melyik oldal megoldása a jobb, így hát megnéztük, hogy jelenleg ki áll jobban többkártyás rendszerek esetén

CrossFire versus SLI: kártyák párban

Bevezető

Az utóbbi hónapokban a grafikus vezérlők piacának két legfontosabb résztvevője az ATI (AMD) és az nVidia igen nagy hangsúlyt fektetett a többkártyás rendszerek fejlesztésére, és a mögöttes masszív drivertámogatásra. Ezt a lépést a fejlesztések terén lévő hihetetlenül nagy pangás kényszeríthette ki, ami miatt egyik oldal sem tudott igazán új alternatívát felmutatni a csúcskategóriában. Az nVidia már 2006 ősze óta az akkor nagyon jól sikerült G80-as GPU különböző variánsaiból él és képtelen túllépni rajta. A mai G92-es magok ugyanazoktól a gyengeségektől szenvednek, mint a kezdeti chip. Ez viszont az ATI-nak probléma, mert ők pedig a friss technológiák felé kacsintgattak az új architektúrájuk megtervezésekor, így a HD szériák nagyon gyorsak ha Vertex és Geometry shaderekről van szó, ám a szoftverfejlesztők még nem nagyon mernek élni az új lehetőségekkel. Ennek oka, hogy a piacon több GeForce van jelen, mint Radeon, így az igényeket szem előtt tartva maradtunk ott ahol voltunk, mert a kártyák nagyobb része nem örülne az ilyetén fejlesztéseknek. Várjuk, hogy az nVidia is lépjen. Az ATI így kénytelen saját technológiai demóival bebizonyítani, hogy mikre képesek a HD-k, csak hát azokkal senki sem játszik. Ha ez nem lenne elég probléma, akkor ott vannak a driver gondok. Mindannyian tudjuk, hogy a HD2900XT megjelenésekor még rengeteg probléma volt szoftver oldalon, és kemény hónapoknak kellett eltelnie ahhoz, hogy a Radeonok igazán megvillanthassák, mit tudnak, és a földre kényszerítsék néhány ellenfelüket.

Ezeket leszámítva 2007 az apróbb javítgatások éve volt. A Radeonok még tovább fejlődtek tudásban (DX 10.1), mindkét oldal bevezette a PCI-E 2.0-s csatlakozókat és komoly figyelmet kapott a video lejátszás gyorsítása. Mivel sebességbeli előrelépést nem tudtak felmutatni, először egy olyan megoldáshoz nyúltak, ami sok vásárlónak a kedvére vált: a 2007 elején még felső kategóriásnak számító chipeket leszorították a középkategóriába ahol igen komoly árverseny alakult ki. Ennek hála elmondható, hogy megfizethető áron, igen erős kártyák kaphatóak napjainkban (már a HD-k árcsökkenése is elérte hazánkat, érdemes megnézni), de a csúcskategória pang, és egyre jobban szenved, hogy valós különbséget tudjon felmutatni a középmezőny tagjaihoz képest. Ekkor nyúlt mindkét oldal az egyetlen kiúthoz: ha egy magból nem tudnak kipréselni többet, akkor majd kipréselnek többől. Megszületett a HD3870X2 mely azonnal átvette a leggyorsabbnak járó koronát, majd némi csúszással követte a 9800GX2, miközben beindult a marketing gépezet is, a többkártyás rendszerek dicsőítésére. Elvégre vannak dolgok, amik párban jobbak. 1 év után az nVidia elővette újra a 8800GTX-eket és hármasával kötötte össze őket a milliós gépekben, melyek így már képesek voltak leszívni Paksot és fűteni egy egész lakást. Természetesen az ATI sem maradhatott le, így hát megmutatta milyen az, ha akár négy GPU izzad együtt. Érdemes megfigyelni, hogy míg anno a több kártyát kezelni képes lapok elég drágának számítottak, mostanában már a középkategóriás chipsetek is boldogulnak legalább két VGA-val. Persze az tündérmesébe illő lenne, ha beraknánk még egy kártyát és hirtelen minden 200%-on teljesítene. Mivel ez a valóságban nem így működik (függ a driverektől, kommunikációs csatornáktól, processzortól, stb.) ezért megszületett a mai cikkünk. Kíváncsiak voltunk, hogy az ATI vagy az nVidia megoldásának jobb e a hatásfoka, ki hogy áll meghajtó fronton, mennyi problémát vet fel egy két kártyás rendszer, és ami a legfontosabb: megéri e.

Sokat gondolkoztunk azon, mely kártyákra tegyük a voksunkat, majd végül úgy döntöttünk, hogy a legkiegyensúlyozottabb párost választjuk, a HD3870-est és a 9600GT-t. Árban és teljesítményben is igen közel állnak egymáshoz, és igazság szerint a HD3850 kivételével nincs kártya alattuk, amit érdemes lenne párba kötni (például két 8600GT helyett sokkal jobb választás egy 9600GT-t venni). A kavarodás elkerülése végett teljesen referencia órajeleken ketyegő VGA-kat választottunk, így került hozzánk két-két Sapphire HD3870 GDDR4 és XFX 9600GT. Mivel az AMD-nek nincs felsőkategóriás alaplapi chipsete amely barátkozni kívánt volna tesztgépünk Core2Duo-jával így a CrossFire (az ATI megoldása) tesztelésére egy X38-as chipsettel szerelt Gigabyte lapot hívtunk segítségül, míg a GeForce-ok SLI-jéhez egy nForce 750i-s MSI-t.

Tesztgép

Alaplapok: Gigabyte GA-EX38-DS4 és MSI P7N SLI

Processzor: Core2Duo E6850@3.6GHz

Memória: 2x1GB Geil Ultra DDR2-800 (4-4-4-12)

Operációs rendszer: Windows Vista, a frissítéseket feltelepítve

Driverek: Catalyst 8.3 és ForceWare 174.53 (textúra szűrési opciók maxon)

Tesztek I.

Mivel manapság már nem jellemző, hogy a játékok Shader Model 2.0-t használjanak, ezért azt a részét most kihagytuk a 3DMark tesztnek. Jól látható, hogy mindkét kártya nagyon jól skálázódik, a nagyobb felbontásban még jobban is, mint 1280-ban. Azon lehet, hogy még egy ilyen erős processzorral is kevesek voltunk.

F.E.A.R. alatt is hasonló a helyzet, mindkét megoldás nagyon szépen szerepel, átlag 80%-os teljesítmény többletet érve el az egy kártyás rendszerhez képest. A 9600GT-s rendszer kilépéskor állandóan beakasztotta úgy 10-20 másodpercre a rendszert, így megérdemel egy ejnye-bejnyét.

A Call of Juarez annyira leterheli a GPU-t, hogy processzorlimitáltságról szó sem lehet, és hála ennek is az ATI kártyák egy szinte hihetetlen eredményt produkálnak: 99,3%-os gyorsulás, ha párban vannak. Ez volt tesztünk rekordja.

Bár az Oblivion egyik legleterhelőbb részén készítettük a méréseket, mindkét páros jól vette az akadályt. Egyetlen apró hibát vettünk csak észre ATI fronton. Bár a játék mindenhol gyönyörűen néz ki, de egy Oblivion Gate-t meglátva az arra alkalmazott effekt látszik az előtte lévő tárgyakon is, akármi is legyen az: screenshot. Ettől függetlenül úgy látszik a „régebbi” játékokra jól ki vannak hegyezve a driverek, lássuk mi a helyzet az újabbakkal.

Hát bizony itt az első probléma. Míg a 9600GT-k gyorsulnak ahogy az a nagy könyvben meg van írva, addig a Radeonok csak úgy tessék-lássék kipréselnek magukból némi plusz FPS-t, van még min dolgozni a szoftveres gárdának.

Tesztek II.

Lost Planet alatt amíg nem nyúlunk élsimításhoz, addig a HD3870-ek kegyetlenül gyorsak, megint 90% feletti gyorsulást produkálnak. Azzal együtt azonban semmit, ami egy érdekes jelenség. A GF-ek ezzel szemben átlagban gyorsulnak, de folyamatosan akadoznak két kártya esetén! (megáll, megy egy kicsit, továbbmegy, megint beakad, stb.)

World in Conflict alatt változik a felállás, azt látjuk, amit a Quake Warsnál, csak fordítva. A 9600GT-k örülnek egymás társaságának, csak nem igazán dolgoznak, míg a Radeonok valós gyorsulást képesek felmutatni. Ha ez nem lenne elég, akkor még megjegyeznénk azt is, hogy a GeForceok teljesítménye két kártya esetén még sokkal hullámzóbb is volt, mint eggyel (többször esnek le minimum fps környékére).

Nem elég, hogy az UE3-as játékokban a HD-k már alapból egy komoly pofont képesek adni a GeForce-oknak, de még az SLI sem működik semennyire. Így _egy_ Radeon könnyen olyan gyors mint az SLI-zett GT-k. Kettő pedik… a kép magáért beszél.

A HD3870X2 tesztelésekor jelenlévő Catalyst 3.1-es meghajtó még nem igazán volt képes megbírkózni az Unreal Tournament 3 vs. két GPU esetével. Mint látható ennek mára vége, így mind a két tábor kártyái jól szerepeltek.

Valószínűleg sokakat érdekel, hogyan szerepelnek VGA-ink az aktuális GPU gyilkos játékban. Úgy néz ki, hogy ahogy emeljük a részletesség szintjét, úgy romlik a CrossFire hatásfoka. Mediumon még mindenki nagyon szépen muzsikál, ám Highon már kicsit lemaradnak a Radeonok. Kíváncsiak voltunk mit szól a játék, ha átnevezzük az indítófájlt, így a driverek nem ismerik fel, és nem kezdik egyből alkalmazni a beépített optimalizációkat. Ezt főleg azért tettük, mert bár ritkán, de High beállítás mellett a 9600GT-ken, előfordult némi fekete be-bevillanás, amit nem tudtunk minek tulajdonítsunk (mediumon és Radeonokon ilyen nem volt). Az eredmény miatt azt javasoljuk, hogy senki se csinálja utánunk: nVidia esetében egész egyszerűen kikapcsol az SLI, nem bír a driver mit kezdeni a játékkal és leesik a sebesség az egy kártyás változat szintjére. Ezzel szemben a Catalyst megpróbálja kihajtani a két GPU-t, de a komplex kód miatt nem úgy működik a dolog ahogy kéne és a jutalmunk egy erősen szétesett kép.

Konklúzió

[bold]Az eredmények összesítve

[/bold]

A könnyebb átláthatóság érdekében egy táblázatban összefoglaltuk az egy kártyás rendszerekhez képest elért gyorsulások százalékos értékeit. A Lost Planetes értékeket szándékosan kinulláztuk az nVidia esetében, mert bár az átlag fps erősödött, az akadozás miatt a játék maga játszhatatlan volt, így sokra nem mentünk a 2-2 másodperce nagy sebességgel.

Figyelmen kívül hagyva a kártyák erejét, csak a CrossFire és SLI hatásfokára koncentrálva azt láthatjuk, hogy erősen döntetlenre áll a helyzet. Nyolc helyzetben az SLI bizonyult jobbnak, nyolcban pedig a CrossFire. Az átlagos hatásfokot nézve egy igen marginális különbséggel, mindössze 4%-al az ATI megoldása az erősebb. Ettől függetlenül mindkét gyártónak van még bőven min dolgoznia, hiszen láthattuk, hogy vannak játékok melyeket az egyik fél drivere kedvel és vannak, amiket a másiké.

Melyiket szeressem? Megéri?

Alapvetően mi az egy GPU-s megoldások hívei vagyunk, mert azok kevésbé driverfüggőek, ráadásul, ha egy játékra optimalizációt kell készíteni a sebesség miatt akkor először úgyis azt oldják meg, és csak utána foglalkoznak a több GPU által feldobott problémákkal. A mai helyzetben azonban mégis azt kell mondjuk, ha valakinek szüksége van erre a sebességre akkor megéri, mert túl sok választása nincsen. A középkategóriás mezőnyből a ma látottak alapján mi mindenképpen a HD3870-eket emelnénk ki, hiszen hasonló áron jobban teljesítenek, mint a 9600GT-k és kevesebb gond is volt velük. A jobb memóriák és a túlhajtás miatt jól járhatunk két GDDR4-es változattal, ám amennyivel olcsóbban kijön ez, mint egy HD3870X2 annyival drágább is hozzá az alaplap, így érdemes megjegyezni azt is, mint alternatívát. Ennél gyorsabb kártyája azonban jelenleg nincs az ATI-nak, így ha még ezt a sebességet is kevesellnénk, akkor ott várakoznak az nVidia legerősebb megoldásai: a 8800GTS-ek és 8800/9800 GTX-ek, hogy párba állítsuk őket.

A jövő és a technológia hasznos oldalai

Van egy két dolog, ami felett nem lenne érdemes azonban elsiklani. Láthattuk, hogy átlagosan 60%-ot gyorsíthatunk még egy kártya behelyezésével és körülbelül ekkora sebességtöbbletet várunk a nyáron érkező új VGA-któl is (ha nem csúsznak, ami mostanában nagy divat). Várni nem biztos, hogy megéri rájuk, hiszen ki tudja mit hoz a jövő és, hogy beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket, de kíváncsiak várjuk őket. Addig elég nagy lesz a pangás a VGA piacon, csak néhány apróság megjelenése várható (9500GT pl.).

Ami viszont nagyon fontos, az egy új irányzat, melyet az ATI CrossFireX-nek (néhol Hybrid CrossFire-ként emlegetik, hibásan), az nVidia pedig Hybrid SLI-nek hív (és csúszik vele rendesen). Előbbinek két borzasztó nagy előnye van: az egyik, hogy egy szériában lévő kártyákat jelenleg úgy kötünk össze, ahogy jól esik (HD3850, HD3870 és HD3870X2 akármilyen kombinációban összeköthető egymással), a másik pedig, hogy az alaplapi chipsetbe integrált video vezérlő is összeköthető a PCI-E slotba rakottal (ez jelenleg csak a HD3450-el megy). Utóbbi az AMD 780G chipsetében debütált (a teszt a jövő héten várható), és a továbbfejlesztése komoly lehetőségeket rejt magában, amiket már ki is használnak a nemsokára megjelenő AMD Puma-s platformokban. Annak nem sok értelme lenne ugyebár, hogy egy erős VGA-t összekössünk a gyenge alaplapival, ám ha hozzáadjuk azt a képességet, hogy amikor nem használjuk ki, akkor a gép képes teljesen kikapcsolni és ez által rengeteg energiát megspórolni, akkor már jól hangzik ugye? Nem csak a notebookok körében, de asztali gépeknél is sokat jelentene.

Ugyanezekre a képességekre áhítozik az nVidia is, és remélhetőleg a közeljövőben minden akadályt elhárít, elvileg már csak szoftveres gondjaik vannak.

A tesztben szereplő termékeket az Expert Computer Kft.-től kaptuk kölcsön, ezúton is köszönjük!

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward