Bolygóképződést észleltek egy hármascsillag körül

A mindössze 450 fényévnyire található GG Tau A ráadásul belsejében, egyik csillaga körül is rendelkezik egy kívülről folyamatosan utánpótlást kapó porkoronggal.

Bolygóképződést észleltek egy hármascsillag körül

Mindössze 450 fényévnyire a Földtől a Bika csillagképben található a GG Tau A nevű hármascsillag. A komplex formáció egy klasszikus kettőscsillagból áll, amelyek szoros közelségében egymás körül keringenek, egy kicsit távolabb tőlük pedig egy harmadik csillag is található. A kettős és a harmadik égitest a rendszer közös tömegközéppontja körül kering, egy olyan turbulens, kaotikus környezetet teremtve, amelyről egy pillanatilag sem gondolnánk, hogy esetleg bolygóknak adhat otthont.

Ezért is óriási meglepetés, hogy a chilei ALMA rádiótávcsővel vizsgálódó kutatók bolygóképződésre utaló nyomokra akadtaka rendszerben. A megfigyelések alapján a planéta a három csillagot kívülről körülvevő porkorongban formálódik, ehhez hasonló, úgynevezett cirkumtriális elrendezést pedig eddig még sosem láttak a csillagászok. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az ALMA adatai alapján úgy tűnik, hogy a külső porgyűrű anyaggal táplálja rendszer egy belső régióját is, vagyis könnyen lehetséges, hogy a rendszer belsejében is keletkezhetnek bolygók. „Ha minden így folytatódik, pár millió év múlva egy cirkumtriális és egy cirkumsztelláris bolygót fog tartalmazni a rendszer” – mondja William Welsh amerikai csillagász.

A szakértők évtizedek óta vizsgálják a GG Tau A csillagait. 1993-ban fedezték fel a hármascsillagot körülölelő porkorongot, bár ekkor még nem tudták, hogy három csillag rejtőzik annak belsejében. A porból és gázból álló diffúz gyűrű több mint 90 csillagászati egység (Nap−Föld-távolság) széles, és belső pereme körülbelül 190 csillagászati egységre van a rendszer középpontjától. A porgyűrű léte önmagában nem jelent óriási meglepetést, mindenképp figyelemre méltó felfedezést jelent azonban, hogy az ALMA legújabb mérései alapján furcsa sűrűsödés figyelhető meg gyűrű külső peremének közelében. A szakértők szerint a legvalószínűbb magyarázat, hogy egy formálódó bolygó kering ezen a részen.

Az ALMA felvételei

A furcsaságra a Bordeaux-i Egyetem kutatói figyeltek fel, akiknek igazából nem is ennek a korongnak a megfigyelése volt az elsődleges céljuk. Anne Dutrey és kollégái a csillaghármas „magányos” tagja körül található porgyűrűt akarták megvizsgálni, amely nagyjából 15 csillagászati egység széles. A szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy mennyi ideig létezhet egy porgyűrű ennyire kaotikus körülmények között. Ha a GG Tau Aa egyedülálló csillag lenne, mint a Nap, porkorongjában pár millió év alatt megindulna az anyag kondenzációja, és bolygók keletkeznének benne, ahogy saját rendszerünkben is történt.

Szoros bináris rendszerekben azonban az egyes csillagokat körülölelő korongok rendszerint nem léteznek elég ideig ahhoz, hogy bennük megkezdődhessen a bolygókeletkezés. A korong anyagát ugyanis a rendszer egyik vagy másik tagja néhány ezer év alatt magába szippantja, legalábbis eddig így hitték a kutatók. A GG Tau A ugyanakkor nagyjából egymillió éves, és belső porkorongja még mindig létezik, mondja Dutrey.

A mérésekből az is kiderült, hogy ez hogyan lehetséges: a külső és a belső porgyűrű közt anyagáramlás van. A külső gyűrű folyamatosan porral és gázzal táplálja a GG Tau Aa protoplanetáris korongját, így akár az is elképzelhető, hogy idővel ebben bolygók alakulnak majd ki. A hasonló, komplex rendszerek megismerése azért nagyon fontos, mert a legutóbbi évek kutatási eredményei alapján a csillagok igen jelentős része bináris vagy többes rendszerek tagja, vagyis körülöttük a bolygóképződés is egészen máshogy zajlik, mint ahogy saját rendszerünkben történhetett.

A Hubble felvételei

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward